Sorra mondják fel ideiglenesen a schengeni egyezményt az európai országok, hogy védekezni tudjanak a közel-keleti háborús helyzet következtében fellángolt terrorfenyegetettség ellen, a belső határok szigorított, megelőző jellegű ellenőrzésével. Szerdán a horvát Index közölte, hogy – miután Olaszország is arról tájékoztatta Szlovéniát, hogy a megváltozott helyzetre való tekintettel határellenőrzésekről döntött –, Szlovénia is kontrollt jelentett be a Horvátországgal és Magyarországgal közös szakaszokon. Erről már értesítették az érintett országok illetékeseit, illetve az Európai Bizottságot.

Ugyan a szigorítás részleteit még egyeztetik, várható, hogy a naponta feszes munkatempó szerint haladó árufuvarozók a határok közeledtével araszoló üzemmódra válthatnak, vagyis kiélezett helyzetekre, megnövekedett menetidőre, a cégek pedig az áruk esetenkénti késésére számíthatnak.   

Kapcsolódó

A járvány alatt sem volt minden zökkenőmentes

Az elmúlt években többször, több EU tagállam, különböző okokból – nem csak a migrációs helyzetre hivatkozva – állította vissza ideiglenesen az ellenőrzéseket a belső, schengeni határokon.

Ezek az akciók akkor okoznak problémát, ha fűnyíróelv-szerűen, minden autó megállításával és ellenőrzésével járnak, és nem veszik figyelembe az aktuális forgalmi helyzetet – mondta az Economx megkeresésére Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára.

Felidézte: volt ilyenre példa a magyar-osztrák, a szlovák-cseh és a német-cseh határokon is az elmúlt időszakban.

Hegyeshalomnál például 2016-ban alakult ki extrém helyzet, akkor az osztrák hatóságok vezettek be ideiglenes ellenőrzést, aminek 30 kilométeres kamionsor lett az eredménye. De a szlovák-cseh határon is előfordult 10-20 kilométeresre duzzadó sor, hasonló intézkedés miatt.

A koronavírus járvány alatti lezárásoknál pedig szinte minden, uniós tagállam határain előfordultak ilyen jelenetek, ami annak ellenére sem volt elfogadható, hogy a korlátozásokat szigorú, járványügyi intézkedések indokolták – fogalmazott.

Komoly nehézségek is lehetnek az áruszállításban

A főtitkár szerint mindenesetre a negatív példákból szerencsére tanultak a határőrizeti szervek is, ezért elmondható, hogy a legtöbb ilyen intézkedésnek ma már nincs drámai hatása a határforgalomra. Bár az tény, hogy a néhány perces átkelések helyett esetenként néhány órás procedúrára lehet számítani, ami az áruszállítók számára komoly nehézséget jelenthet.

Két szempontból sem szerencsés, ha váratlan, és mesterségesen generált akadályba ütközik az áruforgalom szabad áramlása – jelentette ki Árvay Tivadar. Egyrészt a megbízások jelentős része úgynevezett időablakos fuvarfeladat, ami azt jelenti, hogy az árunak előre meghatározott időpontban kell a lerakóhelyre érkeznie – de ugyanez igaz lehet a felrakásokra is, hiszen a kamionok legtöbbször előre egyeztetett időpontban érkeznek az áruért.

A másik probléma a gépjárművezetők munkaidejének korlátaiból fakad: a sofőrök a napi vezetési és munkaidő kereteket nem léphetik túl, ezek megsértéséért nagyon komoly pénzbírságra számíthatnak.

Ezért, ha az értékes munkaidő azzal telik, hogy a határon araszol a kamion, az ellehetetleníti a szállítási feladat előre megtervezett végrehajtását – jegyezte meg.

A teljes flottát érinti, ha porszem kerül a gépezetbe

Úgy folytatta, a szállítási műveleteket és a járművek mozgását a vállalkozások komoly szervezéssel diszponálják a megbízói igények, a szabad kapacitások, a tervezhető és előre látható forgalmi akadályok figyelembevételével, valamint a gépjárművezetők vezényelhetőségének összehangolásával.

Ha ebbe a gépezetbe porszem kerül, akkor az a cég teljes flottájára hatással lehet, s valóban komoly gazdasági károkat is okozhat – mutatott rá a szakember. Hozzátette, hogy egy lekésett lerakás egyrészt kötbérfizetési kötelezettséget is jelenthet, másrészt hosszú órákkal tolhatja ki a jármű leszállításának időpontját, miközben esetleg már megvan a kamion érkezési időpontja a következő felrakóhelyre.

A váratlanul bevezetetett, ideiglenes határellenőrzések tehát az áruszállítás és a járműmozgások jól szervezett működését boríthatják fel.

„Ezért örülünk annak, hogy a hatóságok rendszerint ma nem ökölszabályt alkalmazva, mindenkit megállítva ellenőriznek, hanem figyelemmel kísérik a forgalmi helyzetet is, és annak megfelelően ritkítják vagy sűrítik a megállításos ellenőrzések számát” – mondta a közúti fuvarozók képviselője, megjegyezve, hogy a tapasztalataik szerint ez – néhány rosszabbul szervezett akciótól eltekintve – valóban működik is.

Nem tudják kikerülni a kontrollt, hamarabb kell indulni

Árvay Tivadar leszögezte: mivel a közúti személyszállításban és árufuvarozásban résztvevő járművekre ugyanúgy érvényesek a megállításos ellenőrzések, nincs lehetőség ezek kikerülésére.

Amennyiben konkrét határátkelőre vonatkozik egy akció, és van észszerű távolságon belül más, a teherforgalom számára is nyitott határ, azt szoktuk javasolni, hogy átmenetileg azt használják a fuvarozók. Ha viszont nincs ilyen lehetőség, akkor arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a még nem elindított fuvaroknál próbáljanak a szállítási feladatba eleve néhány órás plusz menetidőt kalkulálni, és ennyivel előbb indítsák el a járművet

– tanácsolta.

Ez azonban gyakran – a már alapvetően feszesre tervezett napi, heti vagy akár havi feladatterv miatt – nem lehetséges. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a szakma változatlanul munkaerőhiánnyal küzd, így jellemzően arra sincs lehetőség, hogy kritikus helyzetben esetleg gépkocsivezetőt cseréljen a vállalkozás, hogy ezzel is gyorsítsa a jármű célba juttatását.

Bízunk benne, hogy az ellenőrzések száma, és az okozott fennakadás mértéke nem nő, hanem csökken a következő időszakban, hiszen az ellátási lánc működésének az egyik alapvető pillére az EU tagországok által elfogadott, hármas elvrendszer: az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása – fűzte hozzá a főtitkár.