A szezonálisan kiigazított, éves szintű GDP 19,4 százalékkal esett vissza Izraelben a tavalyi év utolsó negyedévében. Ez alulmúlta az elemzők becsléseit, melyek mediánja 10,5 százalékos csökkenést valószínűsített.
A sékel 0,4 százalékkal gyengült a dollárral szemben az adatok közzététele után, a tel-avivi tőzsde 35-ös indexe mérsékelte nyereségét, 0,4 százalékos pluszban állt – írja a Bloomberg.
Ugyan a 2023 októberében kitört konfliktus megtörte az év vége felé a gazdaság lendületét, a GDP az egész évet tekintve továbbra is 2 százalékkal bővült, ami a központi bank előrejelzéseinek is megfelelt. Az idei évre ugyanekkora növekedést becsül az izraeli jegybank, a pénzügyminisztérium pedig 1,6 százalékosat.
Az értékelés rámutat a háború GDP-re gyakorolt hatásaira: a tartalékos katonák behívása a munkaerő 8 százalékát kimerítette, emellett pedig a konfliktus miatt a koronavírus-járványhoz hasonló korlátozások léptek életbe, ami a gyártás hirtelen összeomlásához és a fogyasztás visszaeséséhez vezetett.
Rövid időre pedig kiürültek az irodák és az iskolák, valamint az építkezések is leálltak.
Ugyanakkor a sokkhatások pusztítóbbak voltak a palesztin területeken, ami tovább súlyosbította a Gázában kibontakozódó humanitárius válságot. A nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy véli, hogy a földközi-tengeri enklávéban szinte teljesen összeomlott a gazdasági tevékenység az utolsó negyedévben, becslései szerint pedig mintegy 6 százalékkal esett vissza a kumulatív GDP Gáza és Ciszjordánia területén.
A háború piaci következményeit az izraeli hatóságok igyekezték megfékezni, a központi bank pedig azt ígérte, hogy akár 30 milliárd dollárt is kész eladni a tartalékaiból a sékel támogatása érdekében.
A befektetők számára ugyanakkor a lap szerint megnyugvást jelenthet, hogy a konfliktus nem terjedt ki a teljes régióra, az eszkalációtól való félelem azonban még mindig mélyebb gazdasági zavarok veszélyét hordozza magában.