„Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történtő befektetéseknek” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

A német politikus kiemelte: prioritás az energiaköltségek csökkentése, azok ugyanis továbbra is befolyásolják az európai versenyképességet, különösen a nagy energiaigényű iparágak esetében.

A cseppfolyósított földgáz globális kínálatának növekedése hamarosan a globális energiahiány felől a bőség felé tereli az energiapiacot, ezért a gázárak csökkenésére számítanak. Az uniós bizottság elnökének szavai szerint ugyanakkor szorgalmazni kell, hogy Európa több, olcsó és tiszta energiát állítson elő, amihez még ebben az évtizedben a határon átnyúló villamosenergia-átviteli kapacitásnak meg kell kettőződnie.

Von der Leyen közölte, az elmúlt évtizedben Európa termelékenysége mindössze évi 0,8 százalékkal nőtt, szemben az Egyesült Államokban tapasztalt 1,1 százalékkal. Ezt a lemaradást csak európai és nemzeti szintű, összehangolt erőfeszítésekkel lehet kezelni.

Versenyelőnyünk helyreállításának Európa gazdasági menetrendjének középpontjában kell állnia 2024-ben és azt követően is

– fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: mindehhez az állami beruházás nem elegendő, az uniónak mozgósítania kell a magántőkét is, a megoldás lényeges elemének kell lennie továbbá a tőkepiaci unió kiteljesítésének is.

Mozgósítani kell az európai magántőkét

„Ha finanszírozni akarjuk korunk új ipari forradalmát, mozgósítanunk kell Európa magántőkéjét. Itt az ideje, hogy a politikai akaratot tettekre váltsuk” – fogalmazott von der Leyen, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború okozta kihívások drámai gazdasági és társadalmi válsággá fajulhattak volna, Európa nagy ellenálló képességének köszönhetően és a megfelelő politikák bevezetése miatt ez nem következett be. A felmérések továbbá tömeges munkanélküliséget és hosszú recessziót jósoltak Európában, ehelyett azonban

mára több ember dolgozik, mint az európai történelem során bármikor.

„Megjártuk a poklot, de sok tekintetben erősebbek vagyunk, mint öt évvel ezelőtt” – tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.

 

 

 

Nem lehet mérget venni Ursula királynő ismételt megkoronázására

Az Európai Bizottság elnöke még mindig a befutónak számít a júniusi EP-választások előtt, ám egyre gyakrabban kerül össztűz alá Ursula von der Leyen, aki tett is ezért. Az eddig nagyhatalmú politikus az új Európai Parlamentben már csak csak egy „béna hercegnő” lehet?

Két hónappal a júniusi európai választások előtt Brüsszel a diplomaták és a tisztviselők baljós figyelmeztetésétől hangos, miszerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke nem biztos befutó az EU végrehajtó testületének újabb ötéves vezetésére. Persze akad olyan uniós tisztviselő is, aki ezt csak az urbánus legendák közé sorolja.

Ha elbukik az újrázás során a német politikus, annak a hatalmi arroganciája is az oka lehet, mert minden botrányt képtelenség megúszni a magas pozíció miatt és az ezzel járó nagy hatalom miatt. Az támadások mögött két fontos tényező áll, amely megtorpedózhatja von der Leyen újraválasztását.

Fidesz: Ursula von der Leyen alternatív valóságban él

Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, „az uniós bizottság elnöke alternatív valóságban él. Az Európai Unió mögött öt elvesztegetett év áll, válságkezelésben elbukott, gyenge és megosztott. Európa veszít a versenyképességéből. Az erőltetett zöld ideológiával tönkretette az európai ipart és mezőgazdaságot, és a világkereskedelemben is egyre gyengébben teljesít.”

„Magyarország nem fogja beengedni az illegális migránsokat, a menekültkérelmeket a határokon kívül kell elbírálni. Nem a háborúra, nem a migrációra és nem a genderideológiára. Júniusban változásra van szükség” – tette hozzá beszédében Győri Enikő.