Néhány hónap szünet után ismét több mint tízezer holland gazdálkodó tüntetett a Mark Rutte vezette holland kormány nitrogén-kibocsátást csökkentő tervezete ellen. A gazdák tavaly nyáron több látványos akciót is szerveztek, amelynek következtében szeptember elején lemondott a korábbi agrárminiszter. Henk Staghouwer a döntését akkor a gazdák hónapok óta tartó tiltakozásával indokolta. A tüntetők
Nincs gazdálkodó, nincs élelem, nincs nitrogén-kibocsátás
feliratú transzparensekkel jelezték, a tervezett intézkedések komoly veszélybe sodorják az élelmiszer-előállítást.
A mezőgazdaságban a legnagyobb nitrogén-kibocsátónak az állattartók számítanak az állati hulladékok és a trágya miatt, a műtrágya-felhasználással pedig a szántóföldi növénytermesztők járulnak hozzá a nitrogénszennyezéshez.
Túl gyorsan kellene lépniük a holland gazdáknak
A lassan egy éve elfogadásra váró nitrogén-kibocsátás csökkentésről szóló törvény-tervezet célja, hogy a jelenleginél 50 százalékkal kisebb legyen a mezőgazdaság nitrogén-kibocsátása, ami elsősorban az állattartó telepeket érinti. A tervezet most közelebb került az elfogadáshoz, miután a holland szenátus jóváhagyta a gazdák szerint vállalhatatlan kötelezettséget.
A demonstrációkat szervező Farmers Defence Force szerint nem a megcélzott kibocsátás-csökkentéssel van a probléma, hanem azzal, hogy annak végrehajtását 2030-ig írná elő a kormány. A gazdák leghamarabb 2035-re vállalnák a telepek átalakítását, illetve a szükséges engedélyek megszerzését.
Több százezer állatot kellene levágni
A nitrogén-kibocsátásról szóló törvény a helyi becslések szerint mintegy
11 ezer állattartó telepet sodorna veszélybe és több százezer haszonállat levágását eredményezné.
Korábban a holland kormány vállalást tett arra, hogy a törvénytervezet szerint már szabálytalanul működő telepeket állami támogatásban részesíti, ám ez nem lehetséges, mivel az Európai Unió szabályai szerint ebben az esetben tiltott állami támogatásról lenne szó.
Más ágazatokat is érint a szigor
A problémát tetézi, hogy a holland legfelsőbb bíróság a közelmúltban hatályon kívül helyezte az ország nitrogén-kibocsátásra vonatkozó engedélyezési rendszerét. Ennek lényege az volt, hogy a vállalkozások elkezdhették a tevékenységüket, a kibocsátási korlátokra vonatkozó beruházásokat pedig utólag is elvégezhették, ezáltal az engedélyeket elég lett volna később beszerezni. Ennek hiányában jelenleg több ezer holland vállalkozás működik illegálisan.
A kiemelt természeti területek, vagyis a Natura 2000 övezetek közelében tevékenykedőket érintette legjobban a legfelsőbb bírósági döntés. A Natura 2000 területek Hollandia 10 százalékát fedi le. A feszültséget tovább növeli, hogy a holland kormány hamarosan közzéteszi a legszennyezőbb gazdaságok háromezres listáját.
Ezeknek a vállalkozásoknak még az idén be kell szüntetniük a tevékenységüket. Az ígéretek szerint a bezárásra ítélt cégek kompenzációra jogosultak, amelyre egy 24 milliárd eurós keretet bocsátott rendelkezésre a kormány, ám kérdéses, hogy ebben az esetben az EU szabályozás szerint megvalósul-e a tiltott állami támogatás.
Ismét tiltakozáshullámot indíthatnak a gazdák
A probléma továbbra is az, hogy Mark Rutte kormánya nem tágít a 2030-as határidőtől. Sok gazdálkodó 2019-ben hajtott végre olyan beruházásokat, amelyek környezetbarátabbá tették az állattartó telepük működését, ám míg az akkori szabályoknak megfeleltek, a szigorúbb kibocsátási korlátoknak már nem tudnak eleget tenni. Így újabb beruházásra kényszerülnének, holott sokan még a korábbi kölcsönüket sem törlesztették vissza.
Európa kísérleti terepe
Hollandia elsőként szeretné megvalósítani a 2030-ig szóló uniós célkitűzéseket. Az EU stratégiáit több kormány – köztük a magyar kormány – is kemény kritikával illeti, az európai gazdaképviseletek szerint veszélybe kerülhet a kontinens élelmiszer-előállítása.
Hollandia ezzel szemben az elsők között szeretné megvalósítani a fenntartható gazdálkodás irányába tett jogos, ám túl rövid határidővel elfogadott korlátozásokat. Hollandia kis területe ellenére a világ egyik legfontosabb országa, az agrárexport az elsők között van, a holland gazdaságok pedig a legmodernebb technológiákkal működnek, kibocsátásuk most is jóval alacsonyabb a hasonló kibocsátású gazdaságokhoz képest.