Az ukrajnai háború gazdasági következményeivel szembeni elképesztő ellenálló képességük ellenére Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa számos gazdaságának törékeny növekedése nyomás alá kerül. A még mindig magas infláció, a monetáris politika szigorodása és a gyenge nemzetközi környezet egyszerre nyomasztja a gazdaságot.

Magyarország még ebben a mezőnyben is lefelé lóg ki a sorból, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete szerint (WIIW) a régió 23 országára vonatkozó új nyári előrejelzése szerint hazánk gazdasága idén fél százalékkal csökkenhet. Az összes többi 22 ország GDP-je ezzel szemben növekedni fog, ha beigazolódnak az intézet előrejelzései.

Még olyan országokban is növekedhet idén 2022-höz képest a GDP, mint Ukrajna, Oroszország, Belorusszia vagy Moldova.

Rekorder a magyar infláció

Azonban nem csak a gazdasági növekedés az intézet szerint az egyetlen mutató, amiben idén Magyarországnak sikerülhet pocsék teljesítmény nyújtania. A kormány intézkedései a jelek szerint egyáltalán nem voltak hatásosak az infláció letörésére, így a fogyasztói árak növekedésének éves átlaga hazánkban prognózisuk szerint elérheti a 18,5 százalékot. Ehhez még csak közelítő értékkel sem számolnak más országban a bécsi intézet kutatói, a dobogó második helyén álló Kazahsztánban is csak 14,5 százalékot becsülnek. Mindezt úgy, hogy tavaly a csodafegyverként beharangozott ársapkák ellenére sem lógott ki a régióban jellemző sávból a magyar infláció.

A már amúgy is sovány tavalyi negyedik negyedév után a növekedés számos országban megállt az idei első negyedévében, vagy a negatív tartományba csúszott, mint például Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon. Ez a csökkenő reáljövedelmek mellett ez elsősorban a németországi recessziónak és a magas energiaáraknak köszönhető. Különösen a német ipar szenved, ami magával rántja a vele erősen összefonódó visegrádi országokat

 – mondta Vaszilij Asztrov, a WIIW vezető közgazdásza, a friss előrejelzés vezető szerzője.
Prognózisuk szerint idén a régió EU-tagállamaiban a növekedés átlagosan 1,2 százalékra lassul. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy a térség gazdasága még mindig több mint kétszer olyan gyorsan bővülhet, mint az alig fél százalékos pluszt produkáló euróövezet.

Különösen a délkelet-európai tagállamok, Románia (3 százalékkal) és Horvátország (2,5 százalékkal) mutathatnak viszonylag erős növekedést.

Sokat nőttek a kockázatok tavasz óta

Az ukrajnai háború által közvetlenül érintett országokban más a helyzet. A szankciók és a meredeken csökkenő energiabevételek által sújtott agresszor Oroszország idén várhatóan ismét egy százalékkal növekszik a tavalyi 2 százalékos visszaesés után, köszönhetően a fellendülő védelmi iparnak. Az Ukrán gazdaság a tavalyi 2022-es pusztító visszaesés (-29,1 százalék) után 2 százalékos bővülést produkálhat.

„A tavaszhoz képest jelentősen megnőttek az előrejelzésünk lefelé mutató kockázatai. Az ukrajnai háború bármikor bekövetkezhető katonai eszkalálódása mellett a németországi recesszió és az EKB további irányadó kamatemelései is borúsabbá teszik a kilátásokat. A német ipar versenyképessége óriási mértékben szenved az amerikaihoz képest jóval magasabb energiaköltségek miatt. Ez természetesen mérgezőleg hat a kelet-közép-európai gazdaságokra nézve” – mondta Asztrov.