„Utolsókból az elsők leszünk” – így látja a magyar gazdaság jövőjét Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A bank sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ehhez egyrészt hozzájárul a növekedés, ami a tavalyi évben már részben elkezdődött.

Bár 2023-ra éves szinten 0,5 százalékos visszaesést prognosztizál a pénzintézet, az idei évre 3 százalékos növekedést várnak. „Ez egy óvatos becslés, ennél sokkal nagyobb növekedés is elérhető” – húzta alá Török Zoltán.

A tavalyi évre egyes szakértők magasabb növekedéssel számolnak, a Raiffeisen-nél azonban úgy látják, bár a másodikról a harmadik negyedévre nagy volt a növekedés, ez alábbhagyott az október-december közötti időszakban. Az év végére még a várakozásoknál is nagyobb volt a lejtmenet a szakértő szerint.

Infláció tekintetében is utolsókból elsők lettünk, az év második felében már nem voltunk Európa-rekorderek. Januárra Török Zoltán 4,3 százalékos inflációt jelez előre, ami az év további részében egy hullámzó mozgásra fog átállni. Ez viszont azt is jelenti, hogy lesznek olyan hónapok, amikor 2-4 százalék közötti lehet a fogyasztóiár-emelkedés Magyarországon. Ilyen először áprilisban lehet a Raiffeisen előrejelzése alapján, de még akkor is csak 3,9 százalékra eshet vissza a mutató.

Államháztartási helyzet

Nem sikerült teljesíteni az államháztartási hiánycélokat. Az elemző úgy látja, valószínűleg az idén is ugyanezek folyamatok játszódnak le. „Ezt még akkor sem tudjuk elkerülni, ha erős konszolidáció megy végbe” – húzta alá.

A fizetési mérlegnél javulás volt tavaly, ezt 40 százalékban az energetikai szektornak köszönhetjük, a maradék 60 százalékban pedig benne van például az autóexport és a nyersanyag-egyenleg javulása. 2023-ra az áruforgalmi egyenlegben 10,5 milliárd eurós többlettel, míg a szolgáltatásokra 11,5 milliárdos plusszal számolnak. Ennek egyharmada a turizmusnak, fele pedig a szállításnak köszönhető. Idénre előbbire 14 milliárd, utóbbira 12 milliárd eurós többlettel számolnak az elemzők.

Fogyasztási fordulat nem következett be 2023-ban sem, legalábbis abban az értelemben, hogy a kiskereskedelmi forgalomban ismét növekedés legyen. Az üzemanyagoknál 20 százalék feletti csökkenés tapasztalható, ez annak tudható be, hogy a korábbi nagyon alacsony magyarországi üzemanyagárakat nem csak a magyar fogyasztók használták ki.

Csökkenő kamat és egyensúlyi árfolyam

Nagyot gyorsít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatcsökkentésén. A jegybanki alapkamatot a Raiffeisen a második negyedévre 7 százalékra, míg az év végére 5,5 százalékra prognosztizálja. A külső tényezők ezt egyértelműen nem támogatják, de a Monetáris Tanács vélelmezhetően csak akkor hoz ilyen döntést, ha az nem lesz túlságosan negatív hatással például az árfolyamokra.

Az euró-forint árfolyamban oldalazó mozgásra számítanak a pénzintézet elemzői: „380 forint körüli árfolyamot várunk”. Ez azt is jelenti, hogy stabilabb lesz a forintárfolyam, mint mondjuk a tavalyi évben. Török Zoltán nehezen tudja elképzelni, hogy legyen 370-nél erősebb forintárfolyam, de azt sem tartja valószínűnek, hogy 400 fölé kússzon egy euró ára forintban.

Eurós helyzet

„A tavalyi év második felében valószínűleg recesszió volt az eurózónában” – erről már Pálffy Gergely, a pénzintézet elemzője beszélt. Ez az első három negyedévben egyértelműen látszott, és úgy látják, hogy az októbertől decemberig tartó időszakban sem lesz nagy eltérés az adatokban.

A szolgáltatószektor továbbra is rendkívül értékálló, közben azonban az építőipar nagyon gyengén teljesít. A nyári mélypontokról már próbál felállni az ipar, de a havi számokban javulásra vagy fordulatra utaló jeleket továbbra sem lehet látni – húzta alá az elemző.

Munkaerőpiacban továbbra is kiemelkedően teljesít az eurózóna, brutális foglalkoztatásbővülést láthatunk a számokban. Ami veszélyt jelenthet, az az infláció melletti nagy bérkiáramlás fenntartása.

Emellett egy nagyon gyors dezinflációs folyamat ment végbe az elmúlt időszakban, az euróinfláció már visszaesett 3 százalékra, és a decemberi statisztika alapján arra lehet számítani, hogy a mutató 2,5 százalékos ütem mellett tud lehorgonyozni. Egy évvel ezelőtt még 10-15 százalék között tetőzött az infláció, azt azonban már nálunk sokkal korábban a hátuk mögött hagyták.

Az energia- és az élelmiszerinfláció tudott legnagyobb mértékben csökkeni, a szolgáltatói szektorban is visszaesett már az áremelkedés üteme, ugyanakkor csak megkésve állt be a fordulat. Utóbbinál nehezítő tényező lehetett az erőteljesebb bérkiáramlás, valamint az infláció- és kamatpolitika alakulása.

Gazdasági teljesítményben is nagy lassulás jön, elfogyott a hátszél. A tavalyi évhez képest 0,6 százalékos a növekedés, lassítja ennek ütemét például a külkereskedelmi mérleg alakulása. A kamatcsökkenéseket áprilisban kezdheti meg az Európai Központi Bank (EKB), hatszor 25-25 bázispontos csökkenést várnak az elemzők.

Jól megy az USA

A tengerentúlon kifejezetten pesszimistán indult az év. „A szakértők kifejezetten recesszióra számítottak, ehhez képest nagyon erős gazdasági évet láthattunk az Amerikai Egyesült Államokban” – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője.

Szerinte mindez a lakossági fogyasztásnak köszönhető. Kulcskérdés az USA-ban is az infláció alakulása, amelynek mértéke már jelentősen csökkenésnek indult, a csúcsokat már maguk mögött hagyták. Kérdés, hogy ez az erőteljes kamatvárakozás a piac részéről mennyire tud megvalósulni az inflációcsökkenés közepette.

A reálkamat mértéke a tavalyi év végén náluk 2,2 százalék körül volt. Ha az idei évben folytatódik a kamatcsökkenés, az nagyon nagy bravúr lehet, ugyanis ilyen drasztikus változást csak recessziós környezetben szokott végrehajtani a jegybank. Az USA-ban május óta folyamatosan nőnek a reálbérek is, ráadásul közben az adósságszint és az effektív kamatláb is alacsony tudott maradni. Úgy néz ki, a „puha landolás” sikerülni fog, tehát a gazdaság meg tudja tartani az egyensúlyi szerepét.