Nem számít Európa gazdaságának összeomlására, azaz technikai recesszióra a Nemzetközi Valutaalap (IMF), még úgy sem, hogy a központi bankok több mint egy éve tartó kamatemelési rohamban fékezik az inflációt, amely a tavalyi, kétszámjegyű csúcsokhoz képest fokozatosan csökken. Sőt, a washingtoni székhelyű hitelező szervezet szerint enyhe fellendüléssel Európa „lágyan landolhat” 2024-ben, amennyiben a jegybankok nem sietik el a kamatcsökkenéseket.
Európában a bruttó hazai termék (GDP) növekedése a tágabb régióban az idén 1,3 százalékra, az eurozónában 0,7 százalékra lassul, jövőre viszont kismértékben emelkedik 1,5, illetve 1,2 százalékra.
Jövőre a feltörekvő piacok fellendülése attól függ, mennyire energiaintenzív a termelés, illetve főként a keleti országok kereskedelmi kapcsolatai miként alakulnak Oroszországgal. A szolgáltatásorientált, fejlett európai gazdaságok talpra állása gyorsabb lehet, mint a nagy feldolgozóipari ágazatokkal rendelkező országoké, amelyeket visszahúz a külső kereslet zuhanása, és a magas energiaárak – idézi az IMF friss jelentésének megállapításait a Bloomberg.
Csak 2025-re normalizálódhatnak az árak
A Valutalap figyelmeztet: Európában több évet vehet igénybe a fogyasztói árak visszatérése a normális szintre, ezért változatlanul fontos a megszorító monetáris politikai irányvonal fenntartása – leginkább azért, mert még nagy az infláció fennmaradásával kapcsolatos bizonytalanság és a túl korai lazítás költségei jelentősek. Ez amiatt van, mert a mögöttes infláció makacsabbnak bizonyul, mint a teljes infláció, amely magában foglalja az energiát, az élelmiszereket és más, ingadozóbb tételeket.
A megrögzötten magas infláció torzító hatású és magas reálkamatot jelent, ami sérti a magán- és állami beruházásokat, és így a jövőbeli növekedést – állapítják meg a jelentésben, amely szerint csak valamikor 2025-ben konszolidálódik az infláció, amely európai átlagban jövőre még csak az idei 5,8-ról 3,3 százalékra tud csökkenni.
A központi forgatókönyv szerint addig felgyorsul a nominális bérek növekedése és megtérül a munkaerő elvesztett reáljövedelmének egy része. A belföldi keresletet tompító, szigorú monetáris politikákkal ugyan gyengültek a háztartások és nőttek a hitelköltségek, míg a cégek haszonkulcsa összenyomódik, ám utóbbi segíti a gyorsabb bérnövekedés inflációra gyakorolt hatásának mérséklését.
A Valutaalap szerint viszont nagy a kockázata annak, hogy a hazánkban is jellemző, nagyobb bérnövekedések késleltetik a dezinflációt, ezért a régió országainak inkább a munkaerőkínálat és a termelékenység növelésére kellene összpontosítani.
A Financial Times kiemeli, hogy az IMF attól tart: mivel a nyugati vállalatok idetelepítették termelésük egy részét, a kétszámjegyű bérnövekedéssel Közép-Kelet-Európa leépülhet, mert elveszíti versenyelőnyét más térségek munkaadóival szemben.
Emellett az olajárak közelmúltbeli megugrása alapján a nyersanyagár-sokkok is aggodalomra adnak okot.
Izrael gazdasága ellenálló, Magyarország növekedhet
Az egyes országok tekintetében továbbra is az a várakozás, hogy Európa legnagyobb gazdasága, Németország produkálja idén a legrosszabb eredményt, mivel teljesítménye fél százalékkal csökken, míg jövőre az IMF szerint 0,9 százalékot növekedhet.
A következő esztendőben a franciák GDP-növekedése 1 százalékról 1,3 százalékra gyorsulhat, az Egyesült Királyságban pedig alig észrevehető, 0,1 százalékos emelkedés várható a 2023-as fél százalékról. Az olaszok teljesítménye stagnál 0,7 százalékon, a spanyoloké viszont az ez évi 2,5 százalék után 2024-ben csak 1,7 százalék lehet.
Magyarország gazdasága az IMF számításai szerint az idei, 0,3 százalékos visszaesés után jövőre 3,1 százalékos bővülést produkálhat. Hasonló szintű növekedéssel számolnak Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában, Albániában, Szerbiában, Törökországban, illetve Írországban és Máltán.
Emellett úgy tűnik, a hatalmas költségeket és jelentős termelési kiesést okozó, közel-keleti háború ellenére Izrael idei, 3,1 százalékos teljesítménye csak 0,1 százalékkal gyengülhet a következő évben.
Legjelentősebb, nyugat-európai partnerünk, Németország gazdasága az egyetlen ipari nemzet a világon, amely zsugorodik, ahol az IMF a nyáron előre jelzettnél 0,2 százalékkal erősebb gazdasági visszaesést prognosztizál. A számítások szerint idén Németország az egyedüli G7-ország, amelynek GDP-je negatívan fejlődik, és 2024-ben is a korábban vártnál 0,4 százalékponttal kisebb lehet a gazdaság teljesítménye – részletezte a Tagesspiegel. A jövőre várt, 0,9 százalékkal Németország jóval a G7-ek (azaz az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország) átlaga alatt lenne, de éppen, hogy Olaszország és Nagy-Britannia előtt. A németek gazdasági kilátásai az év során lépésről lépésre romlottak – áprilisban az IMF még csak minimális, 0,1 százalékos visszaesést feltételezett. A szakértők a mostani, lefelé irányuló korrekciót a kamatérzékeny szektorok gyengeségével és a kereskedelmi partnerek keresletének csökkenésével indokolják.
A közel-keleti konfliktus keresztbe tehet a jegybankoknak
A Nemzetközi Valutaalap európai osztályának igazgatója egy szerdai brüsszeli konferencián arra is figyelmeztetett, hogy a Hamász és Izrael háborúja felpörgeti az inflációt, miközben az európai központi bankok éppen annak leállításáért küzdenek.
A következő esztendőben a franciák GDP-növekedése 1 százalékról 1,3 százalékra gyorsulhat, az Egyesült Királyságban pedig alig észrevehető, 0,1 százalékos emelkedés várható a 2023-as fél százalékról. Az olaszok teljesítménye stagnál 0,7 százalékon, a spanyoloké viszont az ez évi 2,5 százalék után 2024-ben csak 1,7 százalék lehet.
Az olajárakra gyakorolt, kezdeti hatás mostanra teljesen megfordult. A földgáz ára 10 százalékkal emelkedett. Árak szempontjából a konfliktus eddig korlátozott hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a további hatás pedig a közel-keleti konfliktus időtartamától és intenzitásától függ – mondta az Euronews-nak.
Mint kifejtette, a geogazdasági széttagoltság és a magas energiaárak Európa szerte fokozzák az alacsony szintű termelékenység-növekedés, illetve a munkaerő elöregedése miatt korábban fellépő ellenhatást. A zöld és a digitális átállás további kihívásokat jelent – jegyezte meg.