Kinyílt Pandora szelencéje a legnagyobb európai autógyártó, a Volkswagen nemrégiben tett bejelentésével, miszerint akkora bajban van a 110 ezer embert foglalkoztató vállalatcsoport, hogy nem zárható ki otthoni gyárainak bezárása és ezzel minden idők leglátványosabb létszámleépítése jöhet. 

Az ikonikus márka földrengésszerű riasztása a közgazdászok szerint egész Németország gazdasági válságának tipikus tünete, azonban figyelmeztetnek: nemcsak az autóiparban, hanem szinte minden szektorban súlyosak a foglalkoztatás kilátásai. 

Kapcsolódó

A szakértők szerint a már több nagyvállalat, például a BASF, a SAP, a Miele által kilátásba helyezett, tömeges elbocsátások arról szólnak, hogy az egykor tündöklő, európai szakembereket, vendégmunkásokat vonzó német munkaerőpiac lényegében haldoklik. 

Jön még sokk legnagyobb nyugati partnerünknél 

Nem az utolsó csapás a Volkswagen állásgaranciájának felmondása, alapvetően aggasztó változások zajlanak a jól fizetett munkakörökben a vegyiparban, a feldolgozóiparban és sok más területen Németországban – állapítja meg a brit Financial Times (FT) új elemzése, amely szakértőkkel világította át Európa legnagyobb gazdaságának kilátásait.

Európa legnagyobb autógyártója korábban bejelentette, hogy a romló helyzetre való tekintettel ismét szigorít a megszorító intézkedéseken a VW alapmárkánál. A németországi gyárbezárásokat és a kötelező elbocsátásokat már nem zárják ki.
2024. szeptember 05., Szászország, Zwickau: Európa legnagyobb autógyártója korábban bejelentette, hogy a romló helyzetre való tekintettel ismét szigorít a megszorító intézkedéseken a VW alapmárkánál. A németországi gyárbezárásokat és a kötelező elbocsátásokat már nem zárják ki.

Emlékezetes, a járvány előtt még szárnyalt az ipari nagyhatalom, ahol 2019 tavaszán történelmi mélypontot, 4,9 százalékot ért el a munkanélküliségi ráta, amely idén augusztusban 6,1 százalékon állt a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint.

Ez ugyan még alatta marad az eurózóna 6,4 százalék körüli átlagának, és csak a fele a századelőn mért értékeknek, ám a közgazdászok szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint azt a statisztikák mutatják. 

A számok ugyanis elfedik a magasan képzett, jól fizetett feldolgozóipari munkahelyek folyamatos csökkenését, ráadásul további problémák várnak az ipari óriásokra, amelyek küzdenek a magas energiaárakkal, a gyenge exporttal és a technológiai változásokkal.

Búcsúzhatnak az autógyári dolgozók

Carsten Brzeskit, a holland ING bank vezető közgazdásza szerint az egykor virágzó németországi munkaerőpiac több olyan körülménytől szenved, amelynek következtében „lassú halál” zajlik. 

Az egyik meghatározó ágazatban, az autóiparban a VW-csoporton kívül minden szereplő küzd, hogy túlélje az akkumulátoros járművekre való átállást. 

Például a Continental, Németország harmadik legnagyobb beszállítója is úgy döntött, hogy kilép az alkatrész üzletágból és az abroncsokra összpontosít, míg a hagyományos baden-württembergi présgyártó, a Schuler-csoport nemrégiben jelentett be ötszáz fős létszámleépítést.

Az autós szektorban 2018 óta 6 és fél százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma és a folyamat – a külföldi és különösen a kínai verseny kihívásai miatt – nem áll meg: felmérések szerint minden második cég tervez létszámcsökkentést az elkövetkező öt évben, ezzel párhuzamosan külföldre telepítik át a termelést. 

Több iparágban ezrek kerülnek utcára

Más energiaintenzív ágazatokban is súlyos a helyzet: a vegyipart a BASF azon bejelentése rázta meg jelentősen, miszerint csökkentik a ludwigshafeni termelést, és az idei évtől kezdődően legalább 4200 munkahelyet szüntetnek meg.

A spórolás miatt a Covestro vegyipari vállalat is leépítésekkel néz szembe, míg az Evonik speciális vegyipari cég mintegy kétezer munkahelyet számolna fel, többségét Németországban. Ezen kívül a SAP szoftveróriás akár 10 ezer állást is megszüntethet, a Miele körülbelül 1300 embert tervez utcára küldeni.

A szoftverterületen a munkaadók 60 százaléka készül elbocsátásokra a következő tizenkét hónapban, míg az olyan ipari óriáscégek, mint például a Thyssenkrupp egyelőre tárgyalnak a szakszervezetekkel – sorolja az FT.

Ez pedig összességében Bernd Fitzenberger, a Munkaerő-piaci és Foglalkozáskutató Intézet (IAB) igazgatója szerint „rendkívül aggasztó” képet fest a kilátásokról. 

Hajógyárat mentenek, a VW magára marad

Felmerül a kérdés, hogy a szövetségi kormány mit tesz a német munkahelyek megmentése érdekében.

Megírtuk: nemrég Olaf Scholz kancellár háromezer dolgozó jövőjét biztosította a Meyer hajógyárban azzal, hogy szövetségi támogatást biztosított a létéért küzdő üzem számára.

A Berliner Zeitung szerint azonban ez a kormányzati lépés édeskevés, és nem változtat érdemben a munkaerőpiac helyzetén.

Németországban havonta munkahelyek tízezrei szűnnek meg, amivel nyilvánvalóan nem törődik a jelzőlámpás koalíció és a vezetőjük – fogalmazott a lapnak Heiner Flassbeck közgazdász. 

Annak ellenére, hogy az üzleti és politikai szereplők szerint a Volkswagen pénzügyi válsága az ország állapotát tükrözi, nem számíthat kormányzati segítségre. 

A Stuttgarter Zeitung szerint Olaf Scholz már tárgyalt a vállalatcsoport vezetőivel a tervezett leépítésekről, ezután közölte: világosan látja a VW fontosságát az autóiparban és tudja, milyen kihívásokkal néz szembe  az egész szektor.  

Szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, a problémák megoldása viszont a vállalaton múlik, a szövetségi kormány nem szól bele – jelezték a kancellárián. 

Tovább zuhant a kormány népszerűsége

Újabb mélypontra érkezett a Scholz-kormány népszerűsége Németországban: az Insa közvélemény-kutató intézet hetente végzett felmérésében legújabban jelentős csökkenést mértek a szavazók körében, akiknek mindössze a 29 százaléka tudja elképzelni, hogy a három koalíciós párt valamelyikére szavazzon – írja a Welt. A jövő évi országos választásokon ismét kancellári pozícióra törekvő Olaf Scholz szociáldemokrata SPD pártja is veszített a népszerűségéből, míg társa, az FDP be sem kerülne a parlamentbe egy mostani szavazás esetén. A németeknél továbbra is a kerszténydemokrata CDU/CSU unió tűnik a legesélyesebbnek, míg második helyen a szélsőjobboldali AfD szerepel.