Idén sem pörögtek fel a gázórák

Volt rá esély, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján ezúttal kissé bátrabban fűtenek majd a háztartások, és így az előző télen tapasztalt jelentős visszaesés után emelkedik némileg a fogyasztás, ősz végén és tél első heteiben ez még nem történt meg. Október eleje és december közepe között a kisfogyasztók felhasználása szinte pontosan annyi volt, mint tavaly ilyenkor.

Enyhe időjárás

Bár a gázfelhasználás csökkentését az előző télen a viszonylag enyhe időjárás is segítette, már az tél kezdetén egyértelmű volt, hogy nem csak emiatt fűtenek sokkal visszafogottabban a magyar kisfogyasztók. A felhasználás akkor is durván 20 százalékos visszaesést mutatott a korábbi években megszokott szinthez képest, ha kiszűrjük a hőmérséklet hatását.

Tavaly a tél második felében és tavasszal a fogyasztáscsökkenés mértéke némileg mérséklődött, ami alapján arra lehetett számítani, hogy az idén akár kismértékben, de növekedhet a lakosság gázigénye, miután a lakosság mostanra vélhetően alkalmazkodott a tavalyi rezsiemeléshez, és jobban érzi, hogy mennyire kell spórolnia, ha nem akar sokat fizetni.

A rezsiemelés módja ugyanis eleinte inkább óvatosságra sarkalta a háztartásokat.

Azzal, hogy a kormány csak az átlagfogyasztás feletti felhasználás díját emelte meg, azt viszont a hétszeresére, mindenkit arra ösztönzött, hogy igyekezzen a hatalmas drágulást hozó szint alatt tartani a fogyasztását. 2022 őszén a lakosság egy része eszeveszett tempóban kezdte átállítani a fűtési rendszerét legalább részben valami gáztól eltérő energiaforrásra, egy másik része pedig egyszerűen kevesebbet fűtött, és beérte alacsonyabb belső hőmérséklettel otthon.

Ugyanez történt a nem lakossági kisfogyasztóknál is.

A kormány rendeletben korlátozta az állami intézmények energiafogyasztását, és az egyetemes (lakossági árakat biztosító) szolgáltatásból kiszórt kisvállalatok, vagy a korábban is piacról vásárló nagyobb cégek is különböző eszközökkel próbáltak spórolni. Utóbbira a legdrasztikusabb megoldás az volt, ha egyszerűen bezártak télre, ahogy ezt számos vendéglátóhely, és szálloda megtette, de általánosak voltak az energetikai beruházások és az egyszerű spórolás is.

2022-ben a fűtési szezon elején 25 százalékkal esett a kisfogyasztók gázfelhasználása, szinte teljes egészében az árakhoz való alkalmazkodás miatt. Csak az időjárás miatt nem lett volna érdemi csökkenés, azt a kisfogyasztók új helyzethez való alkalmazkodása okozta – írta összefoglalójában a G7.

A fűtési szezonból eltelt két és fél hónapban szinte hajszálpontosan annyi gázt égettünk el, mint egy évvel korábban.

A kisfogyasztók felhasználása az idén október 1 és december 12. között 1,54 milliárd köbméter volt, másfélmillió köbméterrel még kevesebb is, mint 2022 azonos időszakában. Mivel az időjárás hasonló felhasználást indokolt volna ebben az időszakban, mint tavaly, így ez ismét 20 százalékos visszaesést jelent az energiaválság előtti fogyasztáshoz képest.

Már tavaly ősszel a rezsiemelést követően rengetegen belevágtak korszerűsítéseb, szigetelésbe.

Az Újház adatai alapján az idei első tizenegy hónapban közel negyedével csökkent a szigetelőanyagok értékesítési volumene. Különösen nagy volt a visszaesés a családi házak utólagos szigetelésére leggyakrabban használt fehér EPS esetében. Még úgy is, hogy az árak látványosan csökkentek tavaly: novemberben nagyjából nyolcadával lehetett olcsóbban vásárolni, mint egy évvel korábban.

Hasonló trendekről számolt be a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség is: a szervezet legutóbbi jelentésében az EPS hőszigetelő anyagoknál 20-30 százalék közötti forgalomcsökkenésről, és 15 százalék feletti árlemorzsolódásról írt.

A legtöbben klíma, vagy klímák beszerelésével esetleg a fatüzelésre való átállással próbálták kezelni a helyzetet.

A képet némileg árnyalja, hogy építőipari forrásaink szerint igazán nagy visszaesés az új építések esetében volt, a felújításoknál nem zuhant akkorát a piac. A csökkenés azonban itt is érezhető volt, ami jól jelzi, hogy nem a tömeges korszerűsítések miatt fogyaszt kevesebb gázt a lakosság.

A fejlesztések elmaradásában a legnagyobb szerepe valószínűleg a forráshiánynak van.

Az Újház még októberben készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy az emberek jelentős része annak ellenére nem tervez jövőre felújítást, hogy nem elégedett ingatlana állapotával. A legtöbben pedig ennek okaként a közelmúltban kialakult gazdasági helyzetből fakadó anyagi nehézségeket nevezték meg.

Ugyanakkor, azok, akik mégis építési munkákba kezdenének 2024-ben olyan felújításokat terveznek, amelyekkel csökkenthető a gázfelhasználásuk is. Majdnem egyharmaduk tervez nyílászárócserét, és közel negyedük szigetelne, de kifejezetten sokan alakítanának ki új kéményt is, vélhetően a gázfűtés kiváltása érdekében. Más felmérések is azt mutatják, hogy a lakosság keresné az alternatív fűtési megoldásokat, ha lenne pénze rá.