A Gazprom orosz energetikai vállalat kedden, a közel három éve tartó háború alatt a gáz áramlását biztosító megállapodás lejárta előtti utolsó napon közölte, hogy csökkenti az Európába érkező gáz mennyiségét Ukrajnán keresztül. A tegnapi 42,4 millió köbméterrel szemben 37,2 millió köbmétert szállít.

A Reuters a fentiek alapján arról ír, hacsak nem születik az utolsó pillanatban meglepetésszerű megállapodás, az Oroszország és Ukrajna közötti ötéves tranzitmegállapodás lejárta után január 1-jén valószínűleg megszűnik a gázáramlás, ami azt jelenti, hogy

Kapcsolódó

Moszkva elveszítheti egykori befolyását az európai gázpiacon.

Vlagyimir Putyin orosz elnök december 26-án azt mondta, hogy idén már nincs idő az Ukrajnán keresztül történő gáztranzitról szóló új megállapodás aláírására. 

Az a hír pedig két napja érkezett, hogy az óriásvállalat leállítja a gázszállításokat Moldovába az ország tartozásai miatt, szintén az újév első napjtól. 

Az Oroszországból importált földgázt egyes országok előbb, mások később kezdték visszafogni, írtuk meg.

  • A balti államok 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállását követően ocsúdtak fel, szinte teljesen leváltak az orosz gázról; 
  • a V4-ek közül csak Szlovákia észlelte a kitettség veszélyeit, egy év alatt 44 százalékkal csökkentette az orosz gázimportot; 
  • majd a 2022-es ukrajnai háború kitörése után a lengyel és a cseh állam is szinte teljesen megszüntette az orosz gáz közvetlen behozatalát.

„A hazai kormányzat azonban az energiastratégiai különutas politikát választotta: sem az orosz gáz-, sem az orosz olajimport nem csökkent jelentősen az elmúlt években”

– fogalmaz egy friss GKI-elemzés, felidézve, a magyar kormány legfőbb érve a függőség fenntartása mellett korábban az olcsóság volt, majd amikor kiderült, hogy még drágább is az orosz földgáz a többinél, a gazdasági racionalitást helyezte a kommunikáció előterébe. A fő magyarázat az volt, hogy „orosz gáz nélkül megbénulna a magyar gazdaság, jelentős gazdasági visszaesés következne be”. 

Ám az orosz gáztól 2022 után teljesen függetlenedő csehek és lengyelek, és a részben függetlenedő szlovákok is 

a magyarnál magasabb GDP-növekedést tudtak felmutatni 2022-2024 között, miközben az energiaárak náluk is jelentősen nőttek.