„Magyarország orosz energiakitettsége, amely a hidegháború idején kiépített infrastruktúrára vezethető vissza, jelentős sebezhetőséget okoz politikai és gazdasági szempontból egyaránt”; az orosz gázfüggőség azonban a régió többi országától sem állt távol – derül ki a GKI gazdaságkutató friss elemzéséből.

Az Oroszországból importált földgázt egyes országok előbb, mások később kezdték visszafogni.

  • A balti államok 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállását követően ocsúdtak fel, szinte teljesen leváltak az orosz gázról; 
  • a V4-ek közül csak Szlovákia észlelte a kitettség veszélyeit, egy év alatt 44 százalékkal csökkentette az orosz gázimportot; 
  • majd a 2022-es ukrajnai háború kitörése után a lengyel és a cseh állam is szinte teljesen megszüntette az orosz gáz közvetlen behozatalát.

Az oroszországi gázimport változása (2013=100%)

Forrás: Eurostat (2024); GKI

A hétfőn publikált vizsgálat rámutat, az energetikai függetlenedéshez más-más arányban, de hozzájárult 

A kezdeti ódzkodás dacára az energiakitettség mérséklése nekünk is javunkra válhat

„A hazai kormányzat azonban az energiastratégiai különutas politikát választotta: sem az orosz gáz-, sem az orosz olajimport nem csökkent jelentősen az elmúlt években”

– fogalmaz a GKI-elemzés, felidézve, a magyar kormány legfőbb érve a függőség fenntartása mellett korábban az olcsóság volt, majd amikor kiderült, hogy még drágább is az orosz földgáz a többinél, a gazdasági racionalitást helyezte a kommunikáció előterébe. A fő magyarázat az volt, hogy „orosz gáz nélkül megbénulna a magyar gazdaság, jelentős gazdasági visszaesés következne be”. 

Ám az orosz gáztól 2022 után teljesen függetlenedő csehek és lengyelek, és a részben függetlenedő szlovákok is 

a magyarnál magasabb GDP-növekedést tudtak felmutatni 2022-2024 között, miközben az energiaárak náluk is jelentősen nőttek.

„Ha a hosszú távú növekedési trendhez viszonyítjuk a háború kitörése óta eltelt időszakot, a különbség még inkább szembetűnő: a hazai gazdaság jelentősen nagyobb mértékben lassult, mint a többi V4-es ország”.

Az adatok tehát azt mutatják, az orosz gázról való leválás nem jár szükségszerűen növekedési áldozatokkal 

– vonják le a konklúziót az elemzésben.

Ez a politikai eliten múlik 

A GKI megjegyzi, a leváláshoz azonban többek közt elengedhetetlen az energiaintenzív iparágak visszaszorítása, mint amilyen az akkumulátor-gyártás is. Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy egy évvel ezelőtti becslések szerint csak a debreceni CATL áramfogyasztása másfélszer magasabb, mint az egész megye lakossági fogyasztása.

A GDP-volumen változásának éves átlaga százalékban 2013 és 2021, valamint 2022 és 2024 között

A graph of different colored bars Description automatically generated with medium confidence

Forrás: 2013-2023-as adatok: Eurostat, 2024-es becslés: GKI 

Kulcsfontosságúnak látják az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását és tömeges energiahatékonyságot növelő pályázatok kiírását is. Utóbbit az EU is támogatná a REPower program keretében, de ennek felhasználását a jogállamisági problémák akadályozzák. Mint érvelnek: 

„Mivel az orosz gáz nem olcsóbb, mint az alternatív lehetőségek, s mások számára nem okozott jelentős gazdasági problémát a leválás, így gazdasági oldalról nem látszik az orosz gázimport előnye”.

Az orosz gázról való leváláshoz így elsősorban politikai akaratra lenne szükség 

– szól a GKI végkövetkeztetése.

Drámai sínylődésben a Gazprom, 16 éves mélypontra süllyedt a tőzsdén

Az ukrajnai tranzitszállítás megszűnésének következményeit az orosz gázvállalat alaposan megszenvedi, pedig az csak jövőre lép majd hatályba. Részletek.

Kapcsolódó