Várhatóan júniusban mutatja be az Európai Bizottság az új génszerkesztési technológiák (NGT), vagyis az új növénynemesítési eljárások szabályozására kidolgozott javaslatát. A jelenlegi irányelv felülvizsgálata elengedhetetlen feltétele annak, hogy az NGT tudományos és gazdasági előnyeit, valamint az új géneljárásokban rejlő lehetőségeket ki tudja használni az Európai Unió.
A megosztottságot, így a várható vita hevességét jól jelzi, hogy a napokban tartott miniszteri szintű egyeztetésen Németország, Magyarország és Ciprus világosan Brüsszel tudtára adta, nem támogatnak olyan szabályozást, amely nem garantálja a géntechnológiák alkalmazásának átláthatóságát, ám erre még nem talált a világ megoldást.
Európa félrenéz, ha a génmódosítás természetes is lehet
A széles körben ismertté vált, ám sokakból félelmet kiváltó génmódosított növények, vagyis a GMO-kat és az új génszerkesztési technológiákat, azaz az NGT-ket jelenleg ugyanaz a kötelező érvényű irányelv szabályozza az Európai Unióban.
A két eljárásban csak az a közös, hogy a génállományba beavatkozva változtatja meg a növény tulajdonságait.
A GMO és az NGT között a legnagyobb különbség, hogy mesterséges, vagy természetes változást, mutációt indítanak-e be.
A sok országban – így Magyarországon is – szigorúan tiltott GMO növények létrehozásakor az eredeti növénybe egy idegen szervezet génjeit juttatják be. Így ezek a növények olyan tulajdonságokkal rendelkezhetnek, amelyek a természetben nem fordulhatnak elő, csak emberi beavatkozással hozhatók létre.
Az NGT növények ezzel szemben nem tartalmaznak idegen géneket, hanem a génszerkesztési eljárás során az élőlény egy kiválasztott DNS szakaszát változtatják meg, javítják ki. Az új tulajdonságok a természetes reprodukció során is létrejöhetnek, a technológiát támogatók ezért a növénynemesítés jövőjét látják a mezőgazdasági célú génszerkesztésben.
A génmódosított organizmusokra vonatkozó EU irányelv szigorú. Az engedélyeztetési eljárás során komoly követelményeknek kell megfeleljenek a gyártók termékei ráadásul az engedélyezett GMO-k termesztését a tagállamok saját hatáskörben tilthatják. A génmódosított összetevőt is tartalmazó termékeken pedig erre fel kell hívni a figyelmet, a címkézésre is szigorú szabályokat alkalmaz az irányelv.
Éppen ezért az NGT-ket támogató tudósok és az ebben nagy jövőt látó gazdasági és politikai szereplők minden befolyásukkal azon vannak, hogy az Európai Bizottság új szabályokat alkosson. Az ellenzők pedig azzal érvelnek, az NGT-k és GMO-k, csak azoknak az újabb, „barátságosabb” kivitele.
Brüsszel aduásza az elnevezés: nem mindegy, hogy GMO, vagy „GMO light”
Brüsszel már tárgyalt a tagállamok szakminisztereivel az NGT-k alkalmazásáról és több részlet is kiszivárgott az speciális szabályozás lehetséges irányairól.
A bizottság okulna az Egyesült Államok meggondolatlanságából, ahol a mai napig kiszámíthatatlan helyzetet teremt a betarthatatlan és ellenőrizhetetlen új NGT szabályozás, miközben a GMO-kra vonatkozó szabályok is megengedők.
Az Európai Bizottság ennek elkerülése érdekében a GMO irányelv átírásával oldaná meg az NGT-k deregulációját:
új elnevezést kapnának azok a génszerkesztési eljárások, amelyek alkalmazásával csak olyan módosításokat hoznak létre, amelyek elvben a természetben is bekövetkezhetnek. A precíziós biotechnológia elnevezés alá eső módszerekre pedig lazább szabályozás vonatkozna, mint a mesterséges GMO-kra.
Berlin és Budapest a mikroszkóp alá is benézne
A tagállamok szakminiszterei a napokban tartott bizottsági egyeztetésen összességében azt kifogásolták, hogy sok ponton nem egyértelmű a készülő javaslat, amelynek oka egyebek mellett, hogy a technológia rendkívül új, ráadásul már nem csak a jól felszerelt laboratóriumokban és kutatóközpontokban áll rendelkezésre a génszerkesztéshez kellő infrastruktúra, hanem gyakorlatilag bárki fillérekért hozzáférhet, így a vállalkozások érdeklődését is felkeltette a technológia.
Magyarország már korábban is óvatosan fogalmazott az NGT-kről, Németország pedig most tette világossá, hogy a szigorú átláthatósági garanciák nélkül nem támogat semmilyen, a génmódosításra vonatkozó szabályokat fellazító javaslatot.
A német kormánykoalíció zöldpárti politikusai határozottan elutasítják a géntechnológiák elterjedését. Azzal érvelnek, hogy
az embereknek alapvető joguk van hozzá, hogy szabadon eldönthessék, akarnak-e géneljárással előállított termékeket fogyasztani. Márpedig a technológia alkalmazásának ellenőrzése szinte lehetetlen.
Ennek oka, hogy nem világos, a megfizethető, ráadásul óriási tudományos infrastruktúra nélkül is bevethető technológia alkalmazását korlátozó és ennek ellenőrzésére megalkotott szabályok valójában hogyan működnének a gyakorlatban.
Németország, Magyarország és Ciprus az átláthatóság nehézségeit emelte ki és világossá tette Brüsszel számára, amíg javaslata nem tartalmaz ezekre erős garanciákat, szó sem lehet a jelenlegi, egyébként elavult irányelv érdemi megváltoztatására.
Az emberek egyelőre nem kérnek az új GMO-ból
Mivel az NGT is génmódosítás, ezért a legtöbb ember számára egy bizonytalan, irányíthatatlan folyamatot jelent, és az eljárás iránti bizalmatlanságot erősíti, hogy egy szűk csoport képes rálátni a folyamatokra.
Ezért az eljárás tilalma mellett is bőven találhatunk érveket:
- Nem várt következmények: az eljárás gyakorlatilag néhány éve lett feltalálva, az egész világ most kísérletezik vele. Sok esetben ráadásul nem hoz eredményt a génszerkesztés, amelynek az okát ma még nem ismerik a tudósok. A hosszútávú következményeket akár környezeti, akár fogyasztási oldalról senki sem látja pontosan. A kritikusok szerint mivel vizsgálatokkal kimutatható a génszerkesztett növény is, ezért félő, hogy a DNS-re is kockázatot hordoznak az NGT növények.
- Az élelmiszer új, genetikai nagyhatalmak kezébe kerül: az aggodalmak nem alaptalanok. Az NGT egyik újdonsága, hogy a technológia széles körben elérhető, vagyis a hagyományos laboratóriumi berendezésekhez képest jóval kisebb és összehasonlíthatatlanul olcsóbb eszközökkel végezhető a génszerkesztés. Mivel az államok többsége még mindig nem szabályozta megfelelően az NGT kísérleteket, ráadásul felügyeletet sem gyakorolnak a kormányok, így a fejlesztések és az innováció a nagyvállalatok kezébe került.
- Átláthatatlan, hogy mi történik a pincékben, laboratóriumokban: a nagyvállalati fejlesztések és kutatások célja általában a működési elvük mentén zajlik, vagyis a minél nagyobb profit és a minél alacsonyabb önköltség elérését szolgálja. Ezzel szemben az állami kutatások általában a társadalmi, gazdasági előnyöket vizsgálják. Így a mezőgazdaság talán legfontosabb innovációja továbbra sem az élelmezés-biztonságot támogatná, hanem a GMO-hoz hasonlóan oda kerülne, ahol nincs rá szükség, az elterjedését a vállalati lobbi és a korrupció vezérelné, ugyanakkor az éhezés sújtotta térségekben továbbra sem lenne hozzáférhető a technológia.
- Etikai kifogások, a kontroll tartós hiánya: a kísérletek zömét jelenleg állatokon végzik, ami komoly aggályokat vet fel. Szintén aggodalmat kelt, hogy nincs ma olyan módszer a világon, amely egy széles körben elérhetővé tett technológia felhasználását teljes körűen képes lenne ellenőrizni. A génszerkesztés ráadásul mikroszkopikus folyamat, és egyedi tudást igényel, ami óriási bizonytalanságot eredményez. Nem lehet megmondani, ki az, aki valóban tudományos munkát végez és ki az, aki saját érdekeit szolgálná a génszerkesztéssel és az sem világos, egyáltalán ellenőrizhetők-e hatékonyan ezek a tevékenységek.
Mutatjuk a legfontosabb különbségeket
A GMO, az NGT és a hagyományos növénynemesítés e cél megvalósításának eltérő gyakorlatai, ám a különbség sorsdöntő lehet a társadalmi támogatottság elnyerésénél is.- A GMO fajták között létezik olyan kukorica, amelyet a génmódosítás során felruháztak egy másik élőlény génjeivel, így új tulajdonságot kapott a növény. A cél az volt, hogy a kártevők ne tegyék tönkre a termést, ezért a GMO kukoricát képessé tették arra, hogy olyan anyagot termeljen, ami elriasztja, vagy megöli a kártevőket. A kukorica a hagyományos eljárásokkal, vagy természetes körülmények között nem szerezhetett volna ilyen új tulajdonságokat.
- Az NGT eljárással ugyanezt a védekezőképességet úgy lehet létrehozni a kukoricánál, hogy a növény kijelölt génszakaszát egy speciális eszközzel, az úgynevezett „génollóval” a 2020-ban kémiai Nobel-díjat elnyerő új precíziós eljárással, a CRISPR-CaS9 eljárással kijavítják. A megfelelő génszakasz „megjavítása” vagy „kivágása” hatására a növény elvben ellenállóvá válik. Az eljárással növelhető a tápanyagtartalom, és a szélsőséges időjárással szemben is eddig elképzelhetetlen gyorsasággal lehet ellenállóvá tenni.
- A hagyományos növénynemesítés során a szakemberek kiválasztják azokat a kukoricákat, amelyek a leginkább ellenállnak például a kártevőknek. Ezeknek a szaporításával a hónapok, évek, sőt évtizedek alatt bekövetkező természetes változásokkal, a reprodukciós folyamatok során létrejön az a növényfajta, amelyik megfelel a növénynemesítés kijelölt céljának. Vagyis a nemesített kukorica jóval ellenállóbb lesz, mint elődei.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!