A miniszter annak kapcsán fogalmazott így, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke egy interjúban arról beszélt: 2008-ban megoldotta a válságot, amit a világ okozott, a jelenlegi válságot viszont az Orbán-kormány okozta.

Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a Gyurcsány-kormányok időszakában a közép-európai országok 6-10 százalékkal növekedtek, a magyar gazdaság viszont stagnált, a 2008-as válság miatt pedig 7 százalékos volt a visszaesés. Ma Magyarországon 16-17 százalékkal több a minimálbér, mint a Gyurcsány-kormány végén az átlagbér – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel a rezsicsökkentés teljes felszámolását javasolja, Gulyás Gergely leszögezte: megszorítás nem lesz, ez sose volt jellemző a polgári kormányokra. „A magyar polgárok számára előnyös intézkedések megszüntetése kizárt, lehetetlen, elképzelhetetlen” – fogalmazott a miniszter.

A jövő évi költségvetés kapcsán rámutatott: a világ egyik válságból a másikba esett, volt világjárvány, aztán kitört a háború, jött az energiaársokk, az infláció. Az egész világ gazdasági nehézségekkel szembesül, de a magyar kormány próbál olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely megfékezi ezeket a negatív folyamatokat.

„Az inflációt le fogjuk törni” decemberre vagy még előbb, az se kizárt, hogy már októberben egyszámjegyű lesz – mondta Gulyás Gergely.

A magyarországi magas infláció oka a miniszter szerint az, hogy az ország energiakitettsége lényegesen nagyobb mint általában az európai országoké: a kőolaj kétharmada, a földgáz több mint 90 százaléka Oroszországból érkezik. Ráadásul a kedvezőtlen nemzetközi körülményeken túl a tavalyi rendkívüli aszály is hajtotta az élelmiszerárak emelkedését – mutatott rá a miniszter.

Gulyás Gergely elmondta: az idei árnövekedés már csak a tavalyi árakhoz képest magas, tendenciája mérséklődik és radikálisan fog csökkenni. Jövőre az 5-6 százalékos infláció már reális célnak tűnik.

A családtámogatások kapcsán a miniszter kifejtette: 10-15 millió forintos támogatás vidéken egy ingatlanhoz segíthet hozzá egy családot, a fővárosban azonban jóval kevesebbet ér, valami hatékonyabbat kell bevezetni.

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a kormány elkötelezett a tanárok jelentős béremeléséért, ám ehhez az első lépéseknél számítottak az uniós forrásokra. A tervek szerint most szeptemberben, jövő januárban, majd 2025 januárjában lenne béremelés, s ennek eredményeként bruttó 800 ezer forintra nőnének az átlagos tanári fizetésék, aztán még ebben a ciklusban vagy a következő elején elérhetnék az egymilliót.

Ám miközben 25 másik tagállam hozzájut az uniós forrásokhoz, Lengyelország és Magyarország nem. Hatalmi politikai érdekek alapján dől el, hogy Magyarország és Lengyelország mikor kap pénzt az uniótól, az Európai Bizottság dönt majd arról, hogy a jelenlegi jogellenes állapot megszűnjön-e – mondta miniszter.

Magyarország azért nem kapja meg ezeket a pénzeket, mert a magyar baloldali európai parlamenti képviselők fenyegetik, zsarolják az Európai Bizottságot. A Brüsszelben nettó 6 millió forintot kereső baloldali magyar képviselők miatt nem kereshetnek 800 ezret a magyar tanárok. A tanárok béremelése 2030-ig 7 ezer milliárd forintba kerül, ebből 800 milliárdot áll az EU, tehát a 12-13 százalékát – tette hozzá.