Az elmúlt években elég sok válságot kellett a gazdaságnak leküzdenie, és mindegyik esetben azt hittük, hogy a következő év majd jobb lesz, majd jobb lesz. Most talán végre ez az idei év már tényleg arról szólhat, hogy a gazdaság újra növekedni tud majd – vélekedett Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkára a Garantia Hitelgarancia Zrt. támogatásával készült Cégkassza podcast adásában.

A szakember felidézte, hogy a tavalyi rekord inflációt sikerült letörni, reményeik szerint most a gazdasági növekedés helyreállításáról tud már szólni az év, s 2025-ben már erőteljesebb növekedést tudunk majd felmutatni. Ehhez ugyanakkor az kell, hogy azokra a területekre, koncentráljunk, amelyeken még nem állunk elég erősen: itt igyekszik a Nemzetgazdasági Minisztérium programok, támogatások indításával segíteni.

A kkv-k jövőjét tovább befolyásolja az óvatossági motívum

A helyettes államtitkár szerint az egyik legkomolyabb kihívás, hogy a korábban felfutó infláció múlásával a fogyasztás még nem állt helyre, az óvatossági motívum még nagyon erős a lakossági és a vállalati szereplőknél egyaránt. Ami bizakodásra ad okot, hogy a lakossági fogyasztás terén már vannak jelek a visszatérésre, ez pedig jótékonyan hathat a cégek beruházási kedvére is.

A beruházási rátát a kormány mind hamarabb szeretné 30 százalékos szint köré emelni, ahhoz, hogy ez megvalósuljon a kormány már tavasztól elindított több uniós és hazai forrású programot – a célkeresztben munkaerőpiaci-, vállalkozásfejlesztési és támogatási programokat egyaránt találunk.

Bókay Márton szerint fontos látni, hogy egészen más karakterisztikája van a nagyvállalati körnek és mikro- kis- és középvállalati szektornak. A nagyobb cégek sok esetben elhalasztották beruházásaikat, miközben a bevételeik azért növekedtek, így jobb helyzetből várhatják a gazdaság újraindulását – a beruházások elindítását.

A kkv-k esetében ugyanakkor a likviditás továbbra is probléma, ráadásul ők közelebb helyezkednek el a lakossághoz, így esetükben az óvatossági motívum komolyabb mértékű.

Ezeknek a cégeknek jellemzően kisebbek a készleteik, kevesebb a tartalékuk, így kisebb a  képességük arra, hogy egy-egy válság esetén azokra támaszkodjanak, a kilábalás indulásakor pedig  - épp a tartalék (tőke) hiány miatt lassúbb a helyreállás ezen a területen.

Hatékonyabbá kell tenni a támogatások rendszerét

Az NGM helyettes államtitkára szerint nagy kihívás a gazdaságfejlesztés területén, hogy a támogatás-bőséghez hozzászoktak a vállalkozások és nagyon sok projekt csak azért valósult meg és csak addig tartották fenn őket, ameddig azt az uniós elvárások előírták. A 2021-27-es uniós költségvetési ciklusban ugyanakkor eltolódott a hangsúly a vissza nem térítendő támogatások irányából a pénzügyi eszközök, a hitelek, garanciák irányába, ehhez mindenképp szükséges egy erős szemléletformálás is. Nyilván, ezek az államilag, vagy EU-s pénzből támogatott programok – legyen szó akár a Széchenyi kártya programról, a Baross Gábor hitelprogramról, vagy épp a Ginop+ keretében rendelkezésre álló KKV technológiaváltó hitelről - mind a piacinál lényegesen kedvezőbb feltételekkel érhetőek el, ám a korábbi vissza nem térítendő forrásokhoz képest ezek felvétele komolyabb tervezést igényel. Bókay Márton szerint fontos a magyar kis- és középvállalkozói körnek ezen a tanulási folyamaton végigmenni, a tudatosabb forrásgazdálkodás hozzásegíthet ahhoz, hogy a hazai kkv-szektor hatákonysága a jövőben erősebb legyen. A kormány természetesen igyekszik minden vállalkozásnak kedvezőbb működési környezetet teremteni, segíteni abban, hogy előrelépjenek, fejlődjenek, ám a piaci folyamatok teljes kivédésére nincs lehetőség:

nem lehet minden egyes vállalkozást mesterségesen életben tartani, az ezekre fordított pénzek nem segítik a hatékonyságot. 

Az NGM helyettes államtitkára emlékeztetett: a kormány idén elfogadott versenyképességi és a tavaly év végén megújított kkv-stratégiájában bizonyos szektorok kijelölésre kerültek, amiben úgy látják, hogy Magyarországnak valódi versenyelőnye van, illetve a következő években meghatározóak lehetnek. Fontos, hogy erősítsük ezeket a vállalkozásokat, hogy növeljék a termelékenységüket, digitalizáljuk őket, exportorientálttá tegyük őket – jelezte Bókay Márton.

A hitelezésben vissza kell térni a piaci finanszírozásra

Magyarországon a vállalkozások, de a lakosság GDP-arányos hitelállománya is messze elmarad az európai átlagtól, de a régióban is a gyengébbek között állunk. A nagyvállalati körnek ez nem jelent akkora akadályt, ők gyakran az anyavállalattól, külföldről kapnak finanszírozást. A legkisebb vállalkozások ugyanakkor sokszor nem mernek igényelni sem hitelt, az elutasítástól való félelem nagyon jelentős tényező abban, hogy hogy a kkv szektor miért ennyire alulhitelezett. Ezt természetesen felerősítette az elmúlt év inflációs válsága, a magas kamatok mellett érthetően még óvatosabban álltak hozzá a vállalkozások a hitelfelvételhez. Ugyanakkor több cég számára a hitelektől való félelem nehezítette meg az életet, hiszen a támogatott hitelek moderált kamatai sokban segíthették volna őket az elmúlt hónapokban. Bókay Márton szerint épp ezért itt nagyon fontos a tudásbővítés, mentoringra van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások megértsék, mennyivel több lehetőségük lesz, ha ésszerű módon eladósodnak.

Az NGM helyettes államtitkára szerint

a kamatszintek csökkenésével egyre inkább visszatérhet a normális rend, hogy a cégek a működésükhöz szükséges külső forrásokat piaci hitelekből tudják beszerezni, míg a komolyabb fejlesztéseik, beruházásaik finanszírozásához továbbra is elérhetőek lesznek a támogatott hitelprogramok.

A vállalkozások a nehezebb időszakban is láthatták, érezhették, hogy kormányzat intézkedései nyomán nem száradt ki a hitelpiac. Az pedig, hogy az elmúlt időszakban felvett hitelek esetében rendkívül alacsony a nem teljesítő hitelek aránya, az a bankokat kell, hogy meggyőzze arról, hogy azok a vállalkozások, akik hiteligénylőként kopogtatnak náluk, azok vissza is tudják fizetni a kölcsönt. A piaci hitelezés helyreállításában nagy segítséget jelenthet a hitelek mögé hívható garancia, amely csökkenti a finanszírozás banki kockázatát és így olyan ügyfelek hitelezését is lehetővé teszi, akik egyébként nem vagy csak nehezen kaphatnának hitelt. Az államilag támogatott hitelek zöme mögött ott állt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., a Széchenyi kártyaprogram minden eleméhez automatikus a társaság kezességvállalása. Bókay Márton szerint a piaci hitelezés felfutását segítheti az, hogy év elejétől a garanciadíjak átlagosan 30 százalékkal csökkentek, de bizonyos beruházási hiteleknél az ügyfél számára ingyenessé vált a garancia igénybevétele. 

Egy helyen a teljes vállalkozástámogatási vertikum

A vállalkozások életciklusában az egyik legnagyobb kihívás, amikor mikro- és kisvállalati körből igyekeznek feljebb lépni. Az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium mind a tőke-, mind a hitelprogramokat, mind az állami garanciaintézményeket felügyeli, így minden támogatást meg tudnak adni a vállalkozásoknak. A tőkebefektetéseket a megújult Nemzeti Tőkeholdingon keresztül lehet bonyolítani. A hitelezést akár az MFB, akár az Eximbank hitelprogramjaival segíti a gazdasági kormányzat, a kkv-hitelezésben emellett a Széchenyi kártya program jelent kiemelt segítséget. A hitelhez kapcsolódva pedig a garancia intézmények tudják a hitelezést támogatni. Nem szabad elfelejteni, hogy a vállalkozásfejlesztés, illetve a munkaerőpiaci prioritásoknak felügyelete is az NGM feladata, így teremtődik koherens rendszer, amely garantálja, hogy minden esetben megfelelő választ tudjanak kapni a vállalkozások.

Segítik megugrani a fenntarthatósági kihívásokat

A jövő kkv-szektor előtt álló egyik legkomolyabb kihívása a szakember szerint a fenntarthatósági elvárások érvényesítése lesz. Bókay Márton jelezte: a hazai beszállító vállalkozások egyrészt a nemzetközi elvárásoknak megfelelni kénytelen megrendelőiktől érezhetik majd erős nyomásként a fenntarthatósági elvárást, a fejlesztések esetében ez akár a – szintén a szabályozási előírások nyomán - finanszírozói elvárásokkal is kiegészülhet, de a másik oldalon a cégek vevői, a fogyasztók oldaláról is erősödik majd az igény, hogy fenntartható működés eredményeként készüljenek a piacra kerülő áruk, szolgáltatások.

Bókay Márton szerint ezt sok kkv egyelőre teherként éli meg, de ez egy olyan teher, aminek muszáj megfelelniük. A kormány ezért gondolta úgy, hogy fontos, hogy ennek egy jó szabályozási keretet teremtsen, ezért hazai ESG szabályozás megalkotásáról döntött. Ennek kiemelt célja, hogy ebben a kívülről érkező elkerülhetetlen nyomásban legalább olyan környezetet tudjon teremteni, ami a legkiszámíthatóbb a magyar vállalkozások számára, az elvárások teljesítéséhez egy reális felkészülési pályát és irányt is tudjon nekik biztosítani.

A beszélgetés további részleteit a Cégkassza youtube és spotify csatornáin lehet elérni.