Ahogy arról az Economx is beszámolt, tavaly a magyar állam jelentős többségi részesedést szerzett az osztrák-magyar közös vasúttársaságban, ami nemcsak gazdasági, hanem jogi viták sorát is elindította:

  • a magyar fél tavaly decemberi közgyűlésen érte el, hogy tulajdonrésze 75 százalék fölé emelkedjen, ami alapján már egyedül is dönthet a vállalat működéséről;
  • kisebbségi osztrák állam képviselői azonban nem hagyták szó nélkül a történteket: szerintük a magyar fél jogellenesen zárta ki őket a tőkeemelésből, és perre vitték az ügyet.

A 24.hu azt írta, hogy

Kapcsolódó

osztrák fél a Győri Törvényszéknél támadta meg a közgyűlés határozatait, mivel úgy vélik, hogy a tőkeemelést nem a megfelelő eljárásrend szerint hajtották végre.

A keresetben hangsúlyozták, hogy az osztrák államnak jogában állt volna részt venni a tőkeemelés szavazásában, de ezt a magyar fél elkerülte, így az üzletrész növelése érvénytelen. Az osztrák jogi képviselők szerint az alapszabályba ütközik, hogy a magyar állam önállóan, a kisebbségi részvényesek, azaz az osztrák fél beleegyezése nélkül döntött a tőkeemelésről.

A Lázár János vezette magyar közlekedési minisztérium szerint a tőkeemelést az előírásoknak megfelelően hajtották végre, és az osztrák fél csak feltételezésekkel támadja a döntést, nem nyújtottak be megfelelő bizonyítékokat.

A GYSEV és a magyar állam közötti jogi képviselet egyetértett abban, hogy a per indítása nem indokolt, hiszen az osztrák fél nem tudott érdemi alapot adni a keresetéhez.

  • A bíróság végül a magyar fél oldalán döntött, és elutasította az osztrák fél kérését a tőkeemelés felfüggesztésére.
  • A jogi vita azonban nem ért véget: a bíróság a következő hónapokban foglalkozik majd annak eldöntésével, hogy a közgyűlési határozatok jogszerűek voltak-e, és hogy sértették-e az alapszabályt.

Az osztrák állam továbbra is fenntartja, hogy jogszerűtlen módon vonták meg tőle a részvételt, és akár a cég alapszabályának módosításával is meg akarják akadályozni a magyar állam egyedüli döntési jogát. Az osztrák fél számára azonban az is aggodalomra ad okot, hogy a GYSEV irányításának megváltozása révén a magyar állam akár az osztrák vasúti hálózatra is hatást gyakorolhat.

Az ügy érdemi része még hátra van, és bár a bíróság döntése egyelőre a magyar fél számára kedvező volt, a végső jogi küzdelem még nem zárult le.

Az osztrák fél jogi érvei és a közelgő tárgyalások további fejleményeket hozhatnak, amelyek akár hosszú távú hatással lehetnek a két ország közötti vasúti kapcsolatokra is.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) döntése értelmében 2025. július 1-jétől 752 kilométer vasúti pálya a MÁV-csoporttól átkerül üzemeltetésre a GYSEV-hez. Az intézkedés 13 vasútvonalat érint, a vasútvonalak üzemeltetése nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átvételét. Ezeket a közszolgáltatási feladatokat fokozatosan, több ütemben veszi majd át a zöld-sárga vasúttársaság. Az építési és közlekedési miniszter az év elején tartott KözlekedésInfón jelentette be, hogy a GYSEV erőforrásait ezentúl nagyobb arányban vonják be a magyarországi vasúti közlekedésbe. Erről ITT írtunk bővebben.