Az éghajlatváltozás első áldozatai a mezőgazdaságban a gyümölcsfák: az enyhe telek nem csupán a kártevők tömeges áttelelését segítik, hanem a korai rügyduzzadással, rügypattanással, illetve virágzással érzékenyebbé teszik azokat a fagyokra is. 

A februári tavasz idén is hetekkel előrehozta a gyümölcsfák vegetációs ciklusát, nagy az esélye, hogy a hazai gyümölcsösök ebben az évben sem ússzák meg a tavaszi fagykárokat.

Korszakhatáron áll a hazai gyümölcstermesztés: jelentős befektetést igénylő fagyvédelmi beruházások nélkül hosszú távon nem tudnak gazdaságosan működni a hazai ültetvények - derült ki az Agroinform.hu által a témában tartott online konferencián.

Az elmúlt hat évben négyszer is komoly károkat okozott a fagy a hazai gyümölcsösökben, mára nettó gyümölcsimportőrré vált Magyarország mintegy 100 ezer tonnás passzívummal - mondta a webináron Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnöke, aki a védekezés hosszabb távú eszközeiről is beszélt.

A fagyvédelem passzív, hosszabb távon meghatározó eszköze lehet egyebek mellett

  • a fajtanemesítést, melynek hazai felfuttatására hamarosan fontos lépések várhatók,
  • a kataszteri rendszer újragondolása sem, amely azt biztosítja, hogy minden területre a hely adottságainak megfelelő gyümölcsöt telepítsék.

Dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézetének vezetője az aktív védekezésről beszélt az előadásában.

Ezek közül kiemelte:

  • a légkeverést, 
  • a fagyvédelmi öntözést, 
  • illetve az ültetvényfűtés módszereit.

A légkeverés olyan közepes hatékonyságú módszer, amely 1-3,5 fokkal képes emelni az ültetvény hőmérsékletét, amennyiben a felsőbb, 10-15 méteres légrétegben elegendő meleglevegő-tartalék található.

A fagyvédelmi öntözés a fagyáshő jelenségét használja ki: a víz fagyása közben hőenergia szabadul fel. Alkalmazását többek között a megfelelő lokális vízbázis hiánya korlátozza, a módszer ugyanis hektáronként akár 400 köbméternyi víz felhasználását igényelheti egy éjszaka leforgása alatt.

Az ültetvényfűtés hatékonyan alkalmazva képes akár 3-6 fokkal is növelni a lombszinten a hőmérsékletet, ugyanakkor a módszernek magas az élőmunkaigénye, a költség hektáronként és óránként elérheti a 150-200 ezer forintot is.

Ezek a technológiák azonban csak szélcsendben vagy mérsékelt, 10-15 km/óra alatti szélsebesség mellett lehetnek hatásosak, az ennél erősebb légmozgással járó fagyoknál minden fagyvédelmi technológia hatástalan.

Ezeket a kapcsolódó költségek miatt 3-4 millió forint feletti hektáronkénti áruérték esetén éri meg alkalmazni. Az időjárási kockázatokat jelentős tőkebefektetéssel, és megfelelő szaktudás birtokában lehet kivédeni, a korszerű technológia árának pedig be kell épülnie a gyümölcs árába is.

Az olcsó gyümölcs korszaka a jövőben már nem tér vissza.