Magyarországon az egészségügyi ellátás során hálapénzt adni és elfogadni törvényellenes, ez a jogszabály 2021 óta hatályba van. A néhány éves tapasztalatok fényében a hálapénz kivezetésének hatásvizsgálatára kérte fel a Belügyminisztérium a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft-t (PwC). A 135 oldalas anyagot az RRF reformtervek keretében készítette el a PwC a kormányzatnak. A teljes tanulmányt a kormány honlapján hozták nyilvánosságra.
Volt, amit titkosítottak
Korábban, 2020-ban a Belügyminisztérium a Boston Consulting Grouptól (BCG) rendelt meg egy elemzést 720 ezer euró plusz áfáért az egészségügy helyzetéről és átalakításáról, de annak tartalma nem nyilvános, mivel a tárca azt tíz évre titkosította. De a közérdekű adatra hivatkozva a K-Monitor beperelte a belügyi tárcát, és a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntése kimondta, hogy tárcának ki kell adnia a tanulmányt, erről itt írtunk bővebben.A hálapénzt visszaszorulását a felnőtt lakosság közel fele (52 százalék) érzékeli. Területi különbségek azonban felfedezhetők: a vármegyeszékhelyeken és a közép-dunántúli régióban magasabb arányban (62 százalék és 66 százalék) érzékelik a hálapénz szerepének csökkenését.
A PwC jelenlegi dolgozata a reform kapcsán három főbb témakört vizsgált meg:
- a hálapénzt, mint társadalmi jelenséget;
- a hálapénz egészségügyi dolgozókra gyakorolt hatását;
- valamint a paraszolvencia ellátórendszer működésére gyakorolt hatását is elemezték.
Az orvosi vagy ápolói köpeny zsebbe csúsztatott fehér borítékok eltűnésének a hátterében a lakossági válaszok alapján a szankciók elkerülése, de a háztartások anyagi helyzetének romlása is állhat.
Az egészségügyi dolgozók közös meglátása is azt mutatja, hogy a helyzet javult, a válaszadó orvosok 98 százaléka és a szakdolgozók 86 százaléka egyaránt beszámol a hálapénz eltűnéséről. A hálapénz reform szerves része a szabályok követése, betartatása, bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenység, amelyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) lát el, és ez a tevékenység szükséges eleme lett a reform sikerességének.
A tanulmány szerint az NVSZ által lefolytatott eljárások száma évről évre nő. Az ügyészség elé 177 előkészítő eljárás, 36 titkos információgyűjtés és nyolc megbízhatósági vizsgálat eredménye került. Ezek közül 22 esetben jutott az ügy vádemelésig és a bíróság eddig három ügyben hozott ítéletet. A reform bevezetése óta 21 feljelentést tettek a szigorú értelemben vett hálapénz átadás miatt.
Nem mindenki elégedett a bérével
Az orvosok többsége elégedett az utóbbi években történt béremeléssel, ugyanakkor a szakdolgozói bérek rendezése nem volt olyan mértékű, mint az orvosoké, ezért a szakdolgozók 71 százaléka elégedetlen a fizetésével. Ahol az ápolók a jövedelmük csökkenését jelezték, ott minden ötödik válaszadónál indokként megjelent a hálapénz kivezetése is.
Az orvosok 67 százalékának a jövedelme több százezer forinttal nőtt, csupán egy százalékuk mondta, hogy több százezer forinttal kevesebbet visz haza. 2021 elejétől a bértábla szerinti kezdő orvosi alapbér havi bruttó 481 468 forintra emelkedett, ami két lépcsőben, 2023. január 1-től 687837 forintra nőtt. A legmagasabb fizetési kategóriában lévő orvosok bruttó havi alapbére 2013-tól, 41 év gyakorlati idő után eléri a 2 380 057 forintot.
A KSH 2023 szeptemberi adatai szerint a rendszeres bruttó átlagkereset 537 ezer forintra becsülhető, a bruttó mediánkereset pedig 450 ezer forint. Az átlagkeresettel összevetve a kezdő orvosok alapbére 28,1 százalékkal magasabb, a legmagasabb fizetési kategóriába eső orvosoké pedig 343,2 százalékkal magasabb. Az összlakossági mediánkeresethez viszonyítva a kezdő orvosok alapbére 52,9 százalékkal magasabb, a legmagasabb fizetési kategóriába eső orvosoké pedig 428,9 százalékkal magasabb.
A jelenleg egészségügyi szolgálati jogviszony alá tartozó orvos válaszadók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közfinanszírozott ellátásból szerzett jövedelme nőtt.
A szakdolgozóknál 2019 - 2022 között négyszer volt béremelés. A reformot követő utolsó ütemben 2022. január 1-jével egy 30 százalékos mértékű béremelésre történt. A parlament 2023. december 15-én fogadta el azt a törvénytervezetet, amely alapján 2024. március 1-től sávos bérrendszert vezetnek be az egészségügyi szakdolgozóknál.
A szakdolgozók több mint 70 százaléka elégedetlen bérével.
A cél az, hogy a szakdolgozói átlag alapbér az orvosi átlag alapbér 37 százalékára emelkedjen. A szakdolgozók 56 százaléka válaszolta, hogy pár tízezer forinttal emelkedett a jövedelme, 22 százaléknak pedig százezer forint körüli összeggel emelkedett.
Csökkent a motiváció
A tanulmányban kitértek arra is, hogy a hálapénz visszaszorulása az orvosok és a szakdolgozók motivációját is befolyásolta. A motiváció csökkenését az orvosok közel kétharmada igazolta vissza, a szakdolgozók kevésbé érzékelik ezt a jelenséget, annak ellenére, hogy a fókuszcsoportok és az interjúk ennek ellenkezőjéről tanúskodtak.
Az elemzés rávilágít arra, hogy 2023-as év első kilenc hónapját figyelembe véve a fekvőbeteg-ellátásban az esetszámok a 2019-es esetek 92,42 százalékát érik el. Járóbeteg-ellátásban az esetszámok aránya 2019-hez képest a 91 százalékot mutat. A csökkenés a fekvőbeteg esetszámokban szakmánként eltéréseket mutatnak.
A három legnagyobb visszaesés:
- a bőrgyógyászat (67 százalék),
- a plasztika és égéssebészet (76 százalék)
- valamint a neurológia (77 százalék) szakmákban figyelhető meg.
A felmérés során tett becslés szerint a hálapénz visszaszorulásának átlagosan 30 százalékos hatása van az orvosok motivációjának csökkenésében, egyes szakmáknál például műtéti területeknél emiatt csökkent az ellátott betegek száma is.
Többen mennek magánorvoshoz
A válaszadók hét tizede szerint a hálapénz kivezetése óta az orvosok gyakrabban ajánlják fel magánrendelésüket, mint ahogy azt korábban tették, ezt a gyakorlatot a szakdolgozók is alátámasztják, noha az orvosok véleménye teljesen kiegyenlített a kérdést illetően.
A válaszadók 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a magán egészségügyi ellátás választásának oka, hogy kezelőorvosa a magánrendelésére irányította.
Akik igénybe veszik a magán egészségügyi szolgáltatásokat azoknak a fele a rövidebb várakozási időt emelték ki. Hét százalék mondta, hogy gyakrabban megy magán egészségügyi szolgáltatókhoz, mint a reformot megelőzően, 8 százalék viszont ritkábban.
A lakosság válaszai alapján egyfajta bizalomvesztés is megfigyelhető: a válaszadók közel egyharmada azt gondolja, hogy sem az ellátás minősége, sem az infrastruktúra szempontjából már nem kap jó színvonalú ellátást az állami egészségügyben, s emiatt inkább a magánszféra szolgáltatásait veszi igénybe.
A magánszolgáltatók járóbetegellátó kapacitásai 2021 közepe óta egyfajta stabil kapacitáshelyzetet mutatnak a működési engedélyekben lévő adatok alapján. Ez azt jelenti, hogy a reform,- jelen esetben ideértve az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény (Eszjtv.) egyéb rendelkezéseit - , közvetlenül nem hajtotta tovább a magán kapacitások növekedését. Egész pontosan 2021-es és 2023-as években a magánszolgáltatók engedélyezett járóbeteg heti óraszámait összehasonlítva összesen négy százalékos növekedés látható.
Fekvőbeteg-ellátás esetében az látszik, hogy az engedélyezett ágyszám növekedése továbbra is jellemző. 2021 és 2023 között ez 39 százalékos növekedést jelentett, bár a bázisérték sem volt magas.
Kiugró növekedés, nem meglepő módon a szülészet-nőgyógyászati ágyak esetében látható, itt az időszak alatt 100 százalékos kapacitásbővülés történt.
Úgy pörögnek a magánszülészetek, mint még soha. Egy 2022-es kutatás adatai szerint minden ötödik baba valamelyik budapesti magánkórházban látta meg a napvilágot, erről itt írtunk bővebben.
Az intézményvezetői interjúk alapján az látszik, hogy az egyes konkrét esetszám csökkenés, és a mérhető várakozási idő növekedése mögött ezeket az okokat jelölték meg:
- kevés a szakdolgozó, elsősorban műtéti területen;
- változott a motiváció;
- súlyosabb esetek jelennek meg a rendszerben;
- a szakorvosok átmeneti hiánya;
- a progresszivitási szint miatti súlyosabb esetek ellátása;
- a szervezeti átalakítások;
- a finanszírozás változása.