Tovább csökkent tavaly a háziorvosok száma Magyarországon. Összesen 5601 háziorvos praktizált 2023-ban, így tízezer lakosra átlagosan 5,8 háziorvos, illetve házi gyermekorvos jutott, 2022-ben még hat orvos gyógyított ugyanennyi pácienst, ez derül a ki a statisztikai hivatal adataiból. 

Egy háziorvos vagy házi gyermekorvos 2023-ban átlagosan 12 679 esetet látott el, ami az egy évvel korábbi értéket 0,3 százalékkal haladta meg.

2022-höz hasonlóan egy alapellátásban dolgozó orvos napi 50 beteget látott el a praxisában. 

Az ellátottság területi szintű mutatója 4,8 és 7 tízezrelék között mozgott, Pest vármegyében volt a legalacsonyabb, Baranyában a legmagasabb. 2022-höz képest Vas és  Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt javulás, a többi vármegyében stagnált vagy csökkent a tízezer főre jutó praktizáló háziorvosok száma.

Kapcsolódó

A vármegyék többségében az egy háziorvosra jutó betegforgalom 13‒16 ezer főt tett ki, kivéve Budapestet, ahol alig érte el a 9 ezret

– írja a tanulmány.

A megelőző évhez képest minden vármegyében stagnált vagy legfeljebb 1–2 százalékkal változott a betegforgalom, a legnagyobb betegforgalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye háziorvosai bonyolították le.

Nem jó hír, hogy csökken az alapellátó orvosok száma, mert a lakosság egyre betegesebb. Mint ahogy azt a KSH adatai is tükrözik, a 18 év alattiak között, 2021 és 2023 között a betegségek gyakorisága túlnyomóan növekvő tendenciát mutat. Az egészségügyi problémák emelkedésének mértéke 10–20 százalék között mozog. Hét betegségcsoport esetében csupán kettőben, a deformáló hátgerinc-elváltozások és az asztma esetén nem érte el a betegszám emelkedése a 10-20 százalékos szintet, esetszám csökkenést pedig egyedül az atópiás ekcéma esetén mértek. 

Általában a fiatal fiú betegek vannak többen a regisztrált betegek között: a felszívódási zavarok, az ízületi gyulladások és a vashiányos anémia betegségei esetében pedig a lányok érintettsége magasabb. 

A mentális és viselkedészavarok, az asztma, valamint a magas vérnyomás szintén a fiúkat sújtotta nagyobb mértékben. 

De nézzük a tízezer lakosra jutó regisztrált betegségcsoportokat :

  • 900-nál is több táplálkozási és anyagcsere beteg;
  • 600-nál is több az asztmás;
  • 600 körül volt a vérképző szervek és az immunrendszer miatt betegeskedők száma;
  • 500 felett volt az ekcémások száma;
  • 460 gyermek szenvedett valamilyen mentális zavarral;
  • 390 fiatalnak kellett a fénytörési problémák miatt szemüveg;
  • és 255 gyereket érintett hátgerinc elváltozás. 

A háziorvosi morbiditási adatok szerint a gyermekek egészségi állapota – a felnőttekéhez hasonlóan – szintén az Alföldön és a Dél-Dunántúlon volt a legkedvezőtlenebb.

Minden második felnőtt krónikus beteg

Tavaly a 16 éves és annál idősebb lakosság 46 százaléka,  - a nők 50, a férfiak 41 százaléka számolt be krónikus betegségről, hosszan tartó egészségi problémáról. A nők közül majdnem minden korcsoportban többen küzdöttek egészségi problémával, egyedül csak a 35–44 évesek között volt magasabb a beteg férfiak aránya, ott is csak mindössze 0,2 százalékponttal.

2023-ban a 19 évesek és az idősebbek körében továbbra is a magas vérnyomás és a gerincbántalmak voltak a leggyakoribb krónikus betegségek.

Az előbbi a lakosság mintegy négytizedét érintette, az utóbbit tekintve tízezer főre közel háromezer megbetegedés jutott 2023-ban.

Gyakoriság szempontjából ezeket a köznyelvben a magas koleszterinszintnek nevezett egészségprobléma, a cukorbetegség és a szívkoszorúér-betegségek követik. Ezeknek a krónikus állapotoknak a száma 2023-ban tízezer főre vetítve 1400 és 1800 között mozgott.

Az pedig a statisztikai adatok alapján pozitívum, hogy a dolgozó orvosok száma az elmúlt években emelkedett; 2022-ben négy százalékkal egy évvel később, 2023-ban pedig további három százalékkal. 2023-ban 42 065 orvos szerepelt a nyilvántartásban. 

A korfa tekintetében azonban nem állnak jól az orvosok sem. Az elmúlt két évben a 40–44 és az 50–54 éves orvosok létszáma mérsékelten csökkent, a többi korcsoportban stagnált vagy emelkedett a számuk, a legnagyobb mértékben a 70 éves és az idősebb orvosok száma emelkedett.

A nyilvántartásba vett dolgozó orvosok létszámának emelkedése egyben a szakképesítések számának növekedését is eredményezte. 2023-ban az összes dolgozó orvos több mint ötöde általános orvostani szakképesítéssel rendelkezett, vagyis még nem szerezte meg a szakvizsgáját. Ez az arány összefüggésben van a fiatal orvosok magas számával. 

Egyre többen választják a belgyógyászatot

A két kiemelkedően gyakori szakképesítést, a háziorvosit és a belgyógyászatit az orvosok 13, illetve 12 százaléka szerezte meg. 

Csecsemő- és gyermekgyógyász-képesítéssel 7,3 százalékuk rendelkezett, a többi szakterület aránya nem érte el a 6 százalékot. 

2023-ban az összes orvosi szakképesítések száma meghaladta az 53 ezret, a fogorvosokkal együtt pedig a 62 ezret.

A tíz leggyakoribb szakterület közül az aneszteziológusok és az intenzív terapeuták, valamint a kardiológusok száma emelkedett a legnagyobb mértékben - 11 százalékkal - az elmúlt két évben.

Összességében két év alatt a tíz fő szakterületen az átlagos növekedés 8,3 százalék volt, amit csak a belgyógyászok és a fogorvosok számának változása nem ért el.