A különadó porondon tartása a csengőfrászt hozza a Mol vezére. Erről ő maga értekezik a Mandineren megjelent véleménycikkében.

Mint írja, az adókkal nincs baja, hiszen azok kivetése egyszerű, logikus és sokoldalú, „csak nem szabad túltolni”.

De most úgy látszik, megszaladtunk. Kiskereskedelmi, tranzakciós, devizaváltási, bank-, gyógyszergyártói, extraprofitadó és a többi. Se szeri se száma a különadóknak. Tizennégy olyan adónem van, ami az utóbbi két évben jött létre. Hova lett a kiszámítható adórendszer?

– kérdezi Hernádi Zsolt.

Írásában emlékeztet, hogy az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara által kiadott friss elemzése szerint a magyar adórendszer 2010 után jól teljesített:

  • nőtt a hatékonyság,
  • jött a digitalizáció,
  • lett több adózó
  • és még több bevétel. 

Aztán a koronavírus-járvány, majd a háború mindent elsöpört, és megérkezett a válságkormányzás különadókkal. Egy nemzet fogott össze a károk enyhítéséért.

Az eltelt két évben a legnagyobbak, az OTP, az MBH, a Richter, a Telekom, a 4iG és a Mol közel 800 milliárd forint különadót fizetett. Ebből hat kecskeméti Mercedes-gyár kijött volna! És az idei év sem lesz piskóta.

A Mol elnök-vezérigazgatója több kérdést is feltesz:

  • De meddig is kell még fenntartani a „rendkívüli” különadókat?
  • Mikor lesz újra normalitás?
  • Mikor nyúlunk újra a jól bevált eszközökhöz az unortodoxia helyett?
  • Meg miért is kell büntetni azokat a cégeket, amelyek olyan terméket állítanak elő, amire nagy lett a kereslet, és extraprofitot értek el?
  • Miért kell büntetni azokat, amelyek extrém körülmények között is sikeresen tudják megoldani a feladatukat?
  • Hogy tud így tervezni egy befektető?
  • Lesz jövőre különadó vagy nem?

Hozzáteszi: a Mol esetében például a magyarországi adózás előtti eredmény már nem elégséges a magyarországi adó befizetéséhez.

A háborús árakat pedig nem a vállalatok idézték elő, hanem a háború és az arra adott politikai válaszok. Árat lehetne persze csökkenteni úgy is, hogy növeljük a kínálatot, amire a legjobb megoldás a beruházás - volna. Viszont a különadók pont ezeket a pénzeket veszik el

– húzza alá.

Az iparon már látszik az adókörnyezet negatív hatása, folyamatosan csökken a hazai ipari termelés, csak májusban 5 százalékot esett a múlt évhez képest. Ennek az üzenete egyértelmű:

minden nem megy; nem lehet egyszerre agyonadóztatni és elvárni a termelés növekedését.

Az államnak előbb teret kell hagynia az iparnak, és nem szabad elvinnie a beruházásra szánt pénzt, hogy holnap is legyen mit adóztatnia.

Az is kérdés, hogy a beszedett pénzt mennyire hatékonyan hasznosítja az állam. Ha tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz pluszérték

– szögezi le Hernádi Zsolt azzal, hogy a semmiért fizetünk többet.