Szűkösebb héten vagyunk túl, már ami a makrogazdaságot illeti, de azért az elmúlt napokra is jutottak kamatdöntések, a jegybank is publikálta a legfrissebb inflációs jelentését, és kijöttek a friss kereseti adatok is.
Beszólt az MNB a kormánynak
Kedden kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, amely a várakozásoknak megfelelően nem módosított a 6,5 százalékos alapkamaton, ahogy változatlanul hagyta a kamatfolyosó két szélét is.
A jegybank sorozatban harmadszor nem nyúlt az alapkamathoz, melynek mértékén legutóbb szeptemberben változtatott.
A héten megjelent jegybank friss inflációs jelentése is, melyben rámutattak, hogy
az inflációkövető adóemeléssel még feljebb tolja a kormány az árakat,
a helyzeten pedig a gyenge forint sem segít – a forint árfolyamának alakulásáról lentebb olvashat. Friss prognózisuk szerint jövőre az infláció legjobb esetben 3,3, míg legrosszabb esetben 4,1 százalékos lehet.
A MNB frissítette gazdasági előrejelzéseit, melyek szerint csak 2026-ra tér vissza 3 százalék alá az infláció.
Megjöttek a friss adatok: ennyi fizetést visz haza egy átlag magyar
Októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 ezer, míg a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 424 ezer forint volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből.
Szintén friss hír, hogy Ausztriában már az átlagkereset is elérte a havi egymillió forintot, persze euróban.
Elfogadták a jövő évi költségvetést
Elfogadta Magyarország 2025-ös költségvetését a parlament, a törvényt 125 igen, 56 nem szavazattal hagyták jóvá. A jogszabály négyoldalas preambuluma az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezi a 2025-ös büdzsét, jövőre ugyanis „végre belátható közelségbe” kerül az orosz-ukrán háború lezárása, a béke pedig lehetővé teszi, hogy
a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsanak gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra.
A költségvetés számairól itt írtunk bővebben.
Ami az idei büdzsét illeti, a Pénzügyminisztérium közzétette az államháztartás központi alrendszerének novemberi részletes adatait. A tárca szerint a kormány az idei évben stabilizálta a költségvetés egyensúlyát, emellett folyamatosan figyelemmel kíséri a hiány alakulását. Az intézkedéseknek is köszönhetően a november havi hiány 233,8 milliárd forintra teljesült, utoljára 2019-ben alakult ennél kedvezőbben – emelte ki az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének első tizenegy havi helyzetéről kiadott részletes tájékoztatójában a minisztérium.
Három százalék alatti GDP növekedés? A Századvég nem annyira optimista, mint a kormány
Bár a kormány előrejelzése szerint jövőre 3,4 százalékos lesz a GDP-növekedés, a Századvég becslése szerint 2025-ben 2,6 százalékra számíthatunk. 2024-ben szerintük a GDP volumene 0,7 százalékkal emelkedhet, a következő két évben rendre 2,6 és 3,1 százalékos bővülésre számítanak.
Döntöttek a kamatokról Amerikában
A vártnak megfelelő döntést hozta az amerikai jegybank szerdán: 25 bázispontos csökkentésre szavaztak a jegybankárok, vagyis az irányadó kamat a 4,25-4,5 százalékos sávba mérséklődött. A döntésre
rég nem látott zuhanást hoztak össze az ideges tőzsdék
Nem tetszett az amerikai részvénypiacoknak a Fed kamatdöntését követő kommentár: a vezető indexek hónapok óta nem látott esést produkáltak. A félelemindex kilőtt, és eközben repedések mutatkoznak azon az elméleten, ami miatt eddig emelkedtek az árfolyamok.
Mit csinált a héten a forint?
Orbán Viktor szerint
„természetellenesen” mozog a forint.
A miniszterelnök a szombati nemzetközi sajtótájékoztatón nem árulta el, hogyan lehetne stabilizálni a forintot, de azzal tisztában van, hogy a magyar fizetőeszköz kilengése természetellenes.
A forintnak egyébként nem volt jó hete: az elmúlt napokban bő egy százalékot gyengült az euróval szemben – hétfőn még 409 alatt, a pénteki piaczáráskor pedig 414 forint felett váltották az eurót a bankközi devizapiacon.
A dollár péntek késő délután 400 forintot, míg az angol font 499 forintot ért – a dollárhoz képest majdnem 2,5 százalékot, míg a fonthoz képest 0,6 százalékot gyengült a forint.
A héten megnéztük azt is, hogy hova várták a szakértők a forint árfolyamát egy éve: utólag visszatekintve elég optimista prognózisokat fogalmaztak meg az elemzők a forint idei árfolyammozgásáról. De meg kell jegyezni, szeptember végéig még olyan sávban mozgott a forint, amely megfelelt a várakozásoknak.
Ha már devizapiac, a legnagyobb kriptodeviza, a bitcoin árfolyam visszacsúszott 100 ezer dollár alá, vasárnap késő délután 95 ezer dollár környékén mozgott az árfolyam, pedig szerdán még 106 ezer felett is állt. A kriptopiac is szenvedett a héten: a teljes szektorból egy hét alatt közel 400 milliárd dollár szivárgott el, a hét végére 3300 milliárd dollárra süllyedt a piaci kapitalizáció.
Ön hol lesz 2035-ben? Addigra reális lehet az euró bevezetése!
Varga Mihály pénzügyminiszterként elárulta, az MNB elnökeként előnyösnek tartja már azt is, hogyha hazánk felkészül az euró bevezetésére. Sebestyén Géza közgazdász az Economx kérdésére elmondta, hogy vannak előnyei a forintnak és a közös pénznek is, de 2025-ben még biztos nem lesz eurónk.
Kifulladt a Mikulás-rali, a forint sem bírja az év végi tempót
Fogyókúrába kezdett karácsony előtt a BUX és a vezető részvények. Kamatokról döntött a magyar és az amerikai jegybank, utóbbi be is borította a részvénypiacokat. A forint egész héten szenvedett. Az Economx heti tőkepiaci összefoglalóját itt olvashatja.Mit volt a tőzsdén?
Növekvő forgalom mellett csökkent a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, pénteken a BUX 78 741,84 ponton zárt, -1,78 százalékkal alacsonyabban, mint egy héttel korábban. A részvénypiac forgalma a héten 69,9 milliárd forint volt az előző heti 63,2 milliárd forint után, a vezető részvények gyengültek.
A vezető részvények közül a múlt héten
- a Richter árfolyama gyengült a legnagyobb mértékben, a papír az előző hetinél 3,14 százalékkal alacsonyabban, 10 480 forinton zárt pénteken, 9 milliárd forintot kissé meghaladó heti forgalom mellett;
- az OTP 1,78 százalékkal gyengült a héten, a részvény 21 470 forinton fejezte be a kereskedést pénteken, heti forgalma 43,4 milliárd forint volt;
- a Magyar Telekom 1,56 százalékot gyengülve 1264 forinton zárt pénteken, heti forgalma meghaladta a 3 milliárd forintot;
- a Mol árfolyama 0,81 százalékkal csökkent, pénteken a részvény 2684 forinton fejezte be a kereskedést, heti forgalma több mint 11,8 milliárd forint volt.
Mit tartogat a héten a makronaptár?
Még az ünnepek előtt, hétfőn közli a KSH az októberi külkereskedelmi forgalom második becslését. A december 5-én kiadott előzetes adatok szerint októberben az export euróban számított értéke 0,8 százalékkal mérséklődött, az importé 0,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A termék-külkereskedelmi egyenleg 127 millió euróval romlott, 965 millió eurót tett ki.
Szintén hétfőn az Egyesült Államokból is érkezik makroadat, méghozzá a decemberre vonatkozó amerikai fogyasztói bizalmi index.