Mozgalmas hét áll előttünk, ami a makroadatokat illeti. Hétfőn jelenik meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése a külkereskedelmi termékforgalomra vonatkozó szeptemberi adatokról. Augusztusban 671 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, az export euróban számított értéke 4,1, az importé 4,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Szeptemberben az első becslések szerint az export euróban számított értéke 5 százalékkal, az importé 4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,233 milliárd euró volt, 187 millió euróval romlott. Csütörtökön pedig már meg is jelenik az októberi első becslés.

Kedden érkezik a III. negyedéves GDP második becslése. A II. negyedévben a nyers adatok alapján 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg a GDP volumene az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. Az első becslések szerint a III. negyedévben a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszaki értéket Magyarország bruttó hazai termékének volumene. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó

Csütörtökön az októberi kiskereskedelem lesz terítéken. Szeptemberben a kiskereskedelem 1,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten, míg az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal mérséklődött.

Pénteken az ipar októberi első becslése jelenik meg, illetve a mezőgazdaság idei teljesítményéről kaphatunk képet. Szeptemberben a magyar ipar teljesítménye beszakadt, az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari kibocsátás 2024 augusztusához viszonyítva 0,7 százalékkal mérséklődött. 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, ez 6,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bővüléshez a teljes termelési volumen 25 százalékos emelkedése járult hozzá. Az ágazat teljes kibocsátási árszínvonala 15 százalékkal csökkent.

Mágnesként vonzottuk a külföldieket

A múlt héten is közzétett több gazdasági adatot a KSH, csütörtökön például a turisztikai szálláshelyek forgalmát. Eszerint idén októberben az előző hónaphoz képest vendégek száma összességében 15, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal emelkedett. A vendégek száma 15, a vendégéjszakáké 7,6 százalékkal bővült 2023 októberéhez képest. Mintegy 23 százalékkal több külföldi vendég érkezett Magyarországra az előző év azonos időszakához képest.

Pénteken kerültek nyilvánosságra a foglalkoztatottsági adatok, az ipari termelői árak és a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma. A 2024. augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 703 ezer főre mérséklődött. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 4 millió 537 ezer főre, a közfoglalkozatottaké 58 ezer főre csökkent. A 15–74 éves munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 16 ezer fővel, 226 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra emelkedett.

Az ipari termelői árak októberben átlagosan 2,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat.  A belföldi értékesítés árai 0,5 százalékkal mérséklődtek, az exportértékesítésé 4,1 százalékkal felülmúlták a 2023. októberieket. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,5 százalékkal mérséklődtek, az exportértékesítési árak 1,8 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 1,0 százalékkal felülmúlták az egy évvel korábbiakat.

A magyar szolgáltatási szektort is a turizmus húzta: 2024 harmadik negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 4,2, importja 1,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az aktívum 3,5 milliárd euró volt, 280 millió euróval több a 2023. harmadik negyedévinél. Az előző negyedévit az export értéke 13, az importé 7,9 százalékkal, a többlet pedig 631 millió euróval haladta meg. A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus 1533 millió, a szállítási szolgáltatások 784 millió, az üzleti szolgáltatások pedig 621 millió euróval járult hozzá az aktívumhoz.

Az euróövezetben évi 2,3 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme novemberben az októberi 2 százalékról az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint. A fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek októberhez képest, amikor még 0,3 százalékos növekedést mértek. Az energia, az élelmiszerek, alkoholok és dohánytermékek ára nélkül számított éves euróövezeti maginfláció októberhez hasonlóan novemberben is 2,7 százalék volt.

Megszületett a nagy megállapodás

Hétfőn aláírták a hároméves bérmegállapodást a Karmelita kolostorban, amely alapján a minimálbér jövőre 9 százalékkal emelkedik, majd 2026-tól 13, 2027-ben pedig újabb, 14 százalékos emelés jön.

Orbán Viktor az eseményen elmondta, hogy a magyar kormány úgy hiszi, a következő évben 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés is reális. Kétségek azonban mindig vannak, ezért került a megállapodásba egy felülbírálati záradék,amely szerint, ha mégsem a béke felé kanyarodik a világ, a megállapodást módosítani kell.

A miniszterelnök szerint ha csak úgy dolgozunk, mint eddig, nem lesz tartható a megállapodásban foglalt emelés, a megállapodás végrehajtásához a hatékonyságnak és a termelékenységnek is javulnia kell, és ehhez mindenkinek többet kell hozzátenni, mint a megelőző években.

Még fél évig biztosan velünk marad a kamatstop

Csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvívó ismét a sajtó képviselői elé állt a Kormányinfón, ahol bejelentették, hogy

a kormány újabb hat hónappal meghosszabbítja a magánszemélyekre vonatkozó lakossági kamatstopot.

Emellett a tárcavezető arról is szót ejtett, hogy a jövő évi költségvetésben bebetonozzák a 13. havi nyugdíjat, illetve a nyugdíjak értékállóságát, illetve kedvező inflációs adatok mellett a nyugdíjak reálértéke is növekedhet 2025-ben.

Az 5 százalékos kamatplafonnal felvehető lakáshitel kapcsán arról beszélt a miniszter, hogy egyelőre úgy látja a kormány, hogy azok a feltételek, amelyeket a bankok meghatároznak, túlzottan szűkítőek és túl kevés lakás esetén lehet ezt igénybe venni, ezért arra biztatják a bankokat, hogy a feltételeket úgy módosítsák, hogy a lakások szélesebb körében lehessen igénybe venni.

Régi harcostársát nevezte meg Orbán Viktor

Eldőlt egy régóta a levegőben lógó kérdés is a héten: Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában jelentette be, hogy Varga Mihály pénzügyminisztert jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére. 

A kormányfő szerint nem sima közgazdászra és nemcsak elméleti képességekre van szükség a jegybank élén, a forint védelmében, az MNB a stabilitás záloga. Ezért olyan jelöltet keresett, aki a legtapasztaltabb, leghiggadtabb, szagolt már puskaport, nem ijed meg.

Két ilyen ember van a kormány környékén Orbán Viktor szerint, a gazdasági- és a pénzügyminiszterünk. Szóba jött még az energiaügyi miniszter is, de végül a legkiszámíthatóbb, legnyugodtabb jelöltre esett a választás, Varga Mihály el is fogadta a jelölést. 

Ítéletet mondtak a magyar gazdaságról

A Moody’s megerősítette Magyarország államadósságának befektetésre ajánlott besorolását a pénteken közzétett minősítésében. 

Maradt tehát a Baa2 besorolás, azonban a hitelminősítő az eddigi stabil kilátást negatívra módosította. 

A Pénzügyminisztérium a döntést úgy értékelte ez utóbbi módosítást, hogy az a bizonytalan nemzetközi környezet és a brüsszeli politikai viták eredménye. Kiemelték, hogy a hitelminősítő a magyar gazdaság erősödő növekedésére számít, jövőre 2 százalék körüli, 2026 és 2028 között 3 százalékos bővülést vár. A Moody's pozitívan értékeli a csökkenő inflációt és az államadósság további mérséklését is.

Meglepőt mondott a forintgyengülésről az Erste

A mostani forintgyengüléssel helyére került a forint az Erste elemzői szerint. A bank a jövő évre ugyanakkor a kormányzatnál jóval alacsonyabb, 2 százalékos növekedést vár, álláspontjuk szerint a 2025-ben átadott nagyberuházások csak 2026-tól járulnak majd hozzá érdemben a növekedéshez, de itt komoly kérdés a kapacitáskihasználtság.