Csendesebb hét vár ránk, ami a makroadatokat illeti. Pénteken közli a keresetek októberi adatait a KSH. Szeptemberben a bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt, ami 12,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Még egy adatot közöl a héten a KSH, ez azonban nem gazdasági jellegű lesz, csütörtökön teszik közzé a novemberi népmozgalmi adatokat. 2024 októberében 6,9 százalékkal kevesebb gyerek született, és 1,3 százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel korábban.

Kedden kerül sor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának idei utolsó kamatdöntésére. Novemberben nem változtattak az alapkamaton, amely így maradt 6,5 százalék. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem: a kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,5 százalék maradt. Az ülésről közzétett jegyzőkönyv szerint a Monetáris Tanács egyik tagja, Patai Mihály már ekkor is egy 0,25 százalékos vágás mellett szavazott.

2024-re még 10,75 százalékos alapkamattal fordultunk rá, az év elején már javában tartott a jegybank kamatcsökkentési ciklusa: 2022 szeptemberében még 13 százalék volt az irányadó ráta, a kamatvágások pedig 2023 októberében kezdődtek, és ez év júliusáig (6,75 százalékig) minden hónapban lazított az MNB, augusztusban és októberben azonban nem vágott tovább a jegybank.

Pénteken teszi közé a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének 2024. november végi helyzetéről. A múlt hétfőn kiadott gyorsjelentésből az derült ki, hogy november végéig az államháztartás központi alrendszere 3284,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3257,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 200 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 226,8 milliárd forintos hiányt mutattak. Novemberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 233,8 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 586,7 milliárd forintos deficittel.

Az Egyesült Államokban a Fed szerdai kamatdöntése tartja izgalomban a piacokat. Novemberben a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött az amerikai jegybank: az új kamatok 4,5-4,75 százalékra mérséklődtek. A múlt héten a vártnak megfelelően alakult az amerikai inflációs adat (a headline adat évi 2,7 százalék lett, a maginfláció pedig 3,3 százalék), így a kamatcsökkentés esélyei erősen nőttek, a legvalószínűbb egy újabb 25 bázispontos vágás.

Drasztikusan megugrottak az árak

A múlt héten is közzétett több gazdasági adatot a KSH, kedden kerültek ki a novemberi inflációs adatok. A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,5 százalékkal pedig az előző havikat. A járműüzemanyagok ára 2,4 százalékkal múlta felül az októberit.

Pénteken az építőipar októberi adatai, valamint az ipar októberi második becslése került ki. Eszerint 2024 októberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 4,6 százalékkal meghaladta a szeptemberit.

2024 októberében az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2,0 százalékkal meghaladta a 2024. szeptemberit.

Így kerülhet fedél az emberek feje fölé

A héten fontos fejlemény történt a lakhatás területén: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy 200 milliárd forintot osztanak szét az ingatan-alapkezelők között, 2025. március 1-jén elindul az új lakhatási tőkeprogram, a Baross Gábor 2.0.

A tárcavezető kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez minimum 300 milliárd forintot fog megmozgatni az építőiparban, de a hitelekkel együtt várhatóan 800 milliárd forint is lehet ez az összeg.

Ugyanakkor azt még senki nem várhatja, hogy jövő ősszel új lakások épülnek. Az állami befektetés száz százalékának megfelelő összeget magyarországi befektetésre kell fordítani, amelynek 80 százaléka lakás, bérlakás, kollégiumi fejlesztésre kell felhasználni (a maradék lehet iroda, logisztika, stb.)

Fontos családpolitikai döntés született

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arról számolt be, hogy a Babaváró hitel korhatárát 35 évre emeli a kormány a családügyi szervezetek kérésére. 

Az Országgyűlés jövő héten pénteken fogadhatja el a 2025-ös költségvetést. A jövő évi költségvetésben a családtámogatásokra, az egészségügyre, az oktatásra is több jut. Egy év alatt megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezmény mértékét, megerősítik a vállalkozásokat, biztosítják a rezsicsökkentést, valamint megőrzik a nyugdíjak reálértékét. 

A miniszter arról is beszélt, hogy van olyan terv, amely szerint teljesen kivonul az állam az MBH Bankból. A tulajdonukban álló rész felét úgy adták el, hogy az egyik fele a banké, a másik a tulajdonosi részvényprogramba ment, a részletekről a Nemzetgazdasági Minisztérium tud tájékoztatást adni.

A várakozásoknak megfelelő döntést hozott az EKB

25 bázisponttal csökkentette múlt héten csütörtökön az irányadó kamatot az Európai Központi Bank. A betéti rendelkezésre állás konstrukciójának, az irányadó refinanszírozási műveleteknek és az aktív oldali rendelkezésre állásnak a kamatlábait – december 18-i hatállyal – 3,00 százalékra, 3,15 százalékra, illetve 3,40 százalékra csökkentette az EKB.

Az EKB kormányzótanácsának beszámolója szerint a dezinflációs folyamat jó úton halad. A szakértők szerint a teljes infláció 2024-ben átlagosan 2,4 százalék, 2025-ben 2,1 százalék, 2026-ban 1,9 százalék, 2027-ben pedig, amikor a kibővített uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működésbe lép, 2,1 százalék lesz. Az energia- és élelmiszerárak nélkül vett szakértői inflációs prognózis 2024-ben átlagosan 2,9 százalék, 2025-ben 2,3 százalék, 2026-ban és 2027-ben pedig egyaránt 1,9 százalék.

Bemutatta csodafegyverét a kormányzat

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára múlt héten szerdán bejelentette a 1400 milliárd forintos Demján Sándor Program egy körülbelül 400 milliárdos csomagtervezetét.

Az államtitkár elmondta, hogy 35 ezer magyarországi cég rendelkezik export árbevétellel, és ebből csak 15 ezer magyar tulajdonú. Az államtitkár szerint az utóbbiakban rejlik potenciális lehetőség, őket kell támogatni, megszólítani a méretugrás, a modernizálás érdekében.

A sajtóeseményen Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója mutatta be azt az öt finanszírozási konstrukciót, amelyek révén január 6-tól összesen 350 milliárd forint érhető majd el a magyar vállalkozások számára.

Emellett a külföldi akvizíciókhoz, felvásárlásokhoz, beruházásokhoz biztosítana egy „kvázi önerőt” a magyar bajnokok számára a Kifektetési tőkeprogram, 165 millió dolláros keretből (körülbelül 60 milliárd forint).