Ha csak a számokat nézzük, nem biztos, hogy a dohányzás elleni küzdelem legfontosabb eredményeként kell értékelni az ártalomcsökkentési technológián alapuló hevített dohánytermékek uniós tiltását. 

A rendelet

Idén június 6-án jelent meg a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor által jegyzett, a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet, amely a cigaretta és a cigarettadohányok után a hevített dohánytermékek esetében is kimondja:

Kapcsolódó

„A jellegzetes ízesítésű dohánytermékek forgalomba hozatala tilos.”

A tiltást 2023. október 23-tól kell alkalmazni, ugyanakkor itthon sikerült egy év átmeneti időt biztosítani. Ahogy az a szövegben is szerepel: jövő őszig

a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába be lehet szállítani, és onnan – a véghatáridőig beszállított készlet kimerüléséig – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy részére ki lehet szállítani. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személynél készleten lévő, e bekezdésnek megfelelően kiszállított hevített dohánytermék korlátlan ideig forgalomba hozható.


A módosítás EU-s szintű, a 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hevített dohánytermékekre vonatkozó egyes mentességek visszavonása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 29-i (EU) 2022/2100 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvének való megfelelést szolgálja.

A felhatalmazott

Az ízesített hevített dohánytermékek ellen egyébként az Európai Bizottság lépett fel, méghozzá elég különös módon. A felhatalmazáson alapuló hatáskörét terjesztette ki, hogy egy új jogi kategóriát hozzon létre a hevített dohánytermékek bevezetésével. Ugyanis az a meghatározás, hogy hevített dohánytermék, nem szerepelt az eredeti, 2014-es uniós irányelvben. Bár a Bizottság gyakorlatával szemben később sem az Európai Parlament, sem pedig a Tanács nem emelt kifogást, több tagállam és szakmai szervezet, így például a Dohánypolitikai Szakértői Csoport jelezte aggályait. 

A Bizottság azzal érvelt, hogy a hevített dohánytermékek tekintetében a körülmények jelentős megváltoztak. A körülmények jelentős változása kitétel ugyan valóban szerepel a parlamenti irányelvben, miszerint ez akkor következik be, ha 

valamely termékkategória értékesítési volumenében bekövetkezett, legalább tíz százalékos növekedés, amely legalább öt tagállamban megfigyelhető.

Azonban a hevített dohánytermékek nem voltak felsorolva termékkategóriák között. Egyébiránt létezik egy olyan pont, hogy „új dohánytermék-kategóriák”, amelyet így definiál az uniós jogalkotó, „amelyet 2014. május 19. után hoznak forgalomba”.

Az új kedvenc

Egyébként a bizottsági jelentésből kiderül, hogy valóban felfutott a hevített dohánytermékek iránti kereslet a tagállamokban 2018 óta. Mutatunk néhány érdekes példát:

A hevített dohánytermékek értékesítési volumene, millió szál (2018–2020) - forrás: Európai Bizottság

  • Csehország: 0,859 (2018) -> 1744,4 (2020);
  • Franciaország: 36,796 (2018) -> 186,009 (2020);
  • Görögország: 0,007 (2018) -> 1143,958 (2020);
  • Olaszország: 0,042 (2018) -> 5819,033 (2020);
  • Lengyelország: 0,01 (2018) -> 2466,15 (2020). 

Azaz, amíg a lengyeleknél 2018-ban tízezer szál hevített dohányterméket értékesítettek, addig 2020-ban már majdnem két és félmilliárdnyit. 

Az Európai Bizottság döntésének másik feltétele, hogy a hevített dohánytermékek kiskereskedelmi értékesítési volumene átlépte 2,5 százalékos küszöbértéket. 

A 2020-as értékesítési érték termék-kategóriaként (zárójelben az uniós összértékesítés piaci részesedése) - forrás: Európai Bizottság

  • Cigaretta: 109,88 milliárd EUR (81,38 százalék)
  • Szivarka: 2,33 milliárd EUR (1,73 százalék)
  • Szivar: 2,05 milliárd EUR (1,52 százalék)
  • Finomra vágott dohány: 15,06 milliárd EUR (11,15 százalék)
  • Pipadohány: 0,93 milliárd EUR (0,69 százalék)
  • Rágódohány: 0,02 milliárd EUR (0,02 százalék)
  • Hevített dohány: 4,74 milliárd EUR (3,51 százalék)
  • Valamennyi dohánytermék: 135,01 milliárd EUR (100,00 százalék)

Ezek szerint, amíg az európai dohányosok többsége továbbra is a hagyományos cigarettát preferálja, mégis az ártalomcsökkentéses új termékek fogyasztását korlátozta inkább a Bizottság. 

Az elégedett

Ennek ellenére Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos örömét fejezte ki a Bizottság tavalyi döntése kapcsán. „Az ízesített, hevített dohánytermékek piacról való kivonásával újabb lépést teszünk a rák elleni európai terv keretében megfogalmazott elképzelésünk megvalósítása felé, amely szerint 2040-re a lakosság kevesebb mint 5 százaléka fog dohányozni. Mivel tízből kilenc tüdőrákos megbetegedést a dohányzás okoz, a dohányzást a lehető legkevésbé vonzóvá akarjuk tenni, hogy megvédjük polgáraink egészségét és életeket mentsünk. Ehhez kulcsfontosságúak a dohányfogyasztás csökkentésére irányuló erőteljesebb intézkedések, a szigorúbb végrehajtás és az új fejlesztésekkel való lépéstartás, hogy kezeljük a piacra kerülő új termékek végtelen áradatát – ami különösen fontos a fiatalabbak védelme érdekében. A megelőzés mindig jobb lesz, mint a gyógyítás”.

Az elbukott gallok

Egyébként a tobaccomagazin.hu közölt egy érdekes francia tanulmányt is. Az európai országok közül elsőként Franciaországban vezették be az egységes csomagolást, magasak a termékadók, valamint a kombinált egészségvédelmi figyelmeztetések is szerepelnek a dobozokon, azonban ezek az intézkedések érdemben nem csökkentették a fogyasztást, viszont az illegális kereskedelmet növelték;

a francia költségvetés 2021-ben 6,2 milliárd eurónyi összegtől esett el.

A tanulmány szerint az EU és a WHO elhibázott eszközei (az adóemelések és a tilalom) az egészségre ártalmas hatásokat erősíti ahelyett, hogy a kevésbé káros alternatívákra való áttérést segítenék. A nemzetközi tanulmány szerint az adókulcsok tekintetében különbséget kellene tenni a hagyományos és új generációs dohánytermékek között. A nagyobb kockázatot jelentő termékeket (például cigaretta) arányaiban magasabb, míg a potenciálisan kisebb kockázatot jelentő füstmentes termékeket (e-cigaretta, hevített dohánytermék) alacsonyabb adókulccsal kellene megadóztatni.

Tiltás: most a dohányforgalmazók szívnak, a bűnözők terve nem megy füstbe

Miközben az ízesített hevítéses dohánytermékek napjai megvannak számlálva, a hazai piac szereplői, és valószínűleg a fogyasztók sem készültek fel a változásra. Bővebben >>>

Lengyel Antal, a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének (MKDE) elnöke a Napi.hu-nak szintén hasonlóan nyilatkozott. A tiltás kapcsán úgy fogalmazott, hogy

kiemelt figyelmet kell fordítani azonban, hogy nehogy az intézkedés hatására a kifejezetten az ízesített változatokat kereső fogyasztók a feketepiaci beszerzés felé forduljanak, hiszen ezzel csak a szervezett bűnözői csoportokat támogatják, és az ellenőrizetlen forrásból származó termékekkel esetleg még súlyosabb egészségügyi kockázatoknak teszik ki magukat.

A füstmentes svédek

Nagyjából a magyar kormányrendelettel egy időben mutatták be a svéd modellt, Svédország dohányzásmentes és a dohányzás ártalmainak csökkentésére irányuló stratégiáját. A progresszív modell alkotói azt érnék el, hogy más országok is kövessék és tanulmányozzák ártalomcsökkentő termékekkel kiegészített dohányzás-ellenőrzési rendszerüket, aminek a lényege: a cigarettánál kevésbé káros alternatívákat elfogadhatóbbá, elérhetőbbé és megfizethetőbbé teszi.

Svédországban 15 év alatt 15 százalékról 5,6 százalékra csökkent a dohányzó felnőttek aránya. Még idén ez az arány 5 százalék alá csökkenhet, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint hivatalosan is füstmentesnek minősített szint.

Az alkotók szerint

  • 2000 és 2019 között mintegy 2,9 millió halálesetet lehetett volna elkerülni, ha az uniós dohányzás okozta halálozási arány megegyezik Svédországéval;
  • a svéd modell megvalósítása ugyanebben az időszakban 108 millió plusz egészséges életévet jelenthetett volna az EU polgárainak.

Persze, az sem fekete vagy fehér. Svédországban nemcsak az e-cigaretta, a vape, a hevített dohánytermék és a nikotinpárna engedélyezett, de a férfiak körében rendkívül népszerű a snüssz rágása is, amely szintén füstmentes, de nem nevezhető klasszikus csökkentett ártalmú terméknek. Nem meglepő, hogy az EU más országaiban nem is elérhető a snüssz. 

A magyar valóság

Az SZTFH portálunknak megküldött kimutatása szerint

Magyarország dohánypiacának teljes éves kiskereskedelmi forgalma 2022-ben 1 106 milliárd forint volt. 2023 első hét hónapjának összforgalma közel 690 milliárd forint.

Ha a 2022-es adatokból indulunk ki, és havi szinten arányosítjuk a forgalmat, akkor a tavalyi szint mindössze 645 milliárd forintot tesz ki, tehát az idei év felülmúlja a magunk mögött hagyott esztendőt. 

Az európai mintának megfelelően a forgalmi adatok alapján a legjelentősebb szegmens továbbra is a cigaretta, 2022-ben ez a termékkategória adta az értékbeli forgalom több mint felét, 2023-ban a 49 százalékát. A hevítésre szánt dohánytermékek piaci részesedése 2022-ben 19 százalék volt, az idei év első hét hónapjában a kategória piaci részesedése közel 4 százalékponttal 23 százalékra emelkedett. A további alternatív termékkategóriák (elektronikus cigaretta utántöltő folyadék, nikotintasak) piaci részesedése nem éri el az 1 százalékot a magyar piacon.

Kép: Napi.hu

Az 1,7 milliárd 70 százaléka

  • Hazánkban 2022-ben összesen 2,5 milliárd szál hevítésre szánt dohányterméket értékesítettek a dohányboltok, összesen 206 milliárd forint értékben.

A hevítésre szánt dohánytermék kategórián belül a 2022-ben értékesített mennyiség 66,4 százaléka tartalmazott jellegzetes ízesítést, az értékesített mennyiség 33,6 százaléka nem volt ízesített. A termékkategória értékbeli forgalmának megoszlása leköveti a mennyiségi forgalom arányait.

  • 2023 első hét hónapjában a hevítésre szánt dohánytermékek mennyiségi forgalma több mint 1,7 milliárd szál volt, ami 155 milliárd forint forgalmat jelent.

Az időszakban az arányok a jellegzetes ízesítésű hevítésre szánt dohánytermékek javára mozdultak el. 2023 első hét hónapjának adatai szerint az időszakban a hevítésre szánt dohánytermék kategória teljes mennyiségi forgalmának 70,4 százaléka tartalmazott jellegzetes ízesítést – írta a hatóság.

Kép: Napi.hu

Az elmozdulásban szerintük szerepet játszhatott egyebek mellett a termékkategóriában elérhető termékek számának jelentős bővülése. Míg 2022 végén 57 féle hevítésre szánt dohánytermék volt forgalomban Magyarországon, addig 2023. augusztus 1-jén 85 regisztrált termék található ebben a termékkategóriában; az újonnan bevezetett termékek kétharmada tartalmaz jellegzetes ízesítést.

Ezekből a tételekből látszódik, hogy növekvő forgalom mellett a magyar fogyasztók egy részze már elkezdett az ártalomcsökkentett termékek irányába fordulni, aminek egy év múlva vége lesz.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a hevített termékek piaci jelenléte milyen hatással lehet a hazánkban betiltott Elf Bar fogyasztására. 

Az Elf Bar esetében egy feketepiaci termékről beszélünk

– rögzítette a hatóság. Tájékoztatásuk szerint, a jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelem, valamint az illegális termékek, így az Elf Bar forgalmának visszaszorításában elsősorban az illetékes hatóságok határozott és hatékony fellépése játssza a döntő szerepet. Az SZTFH szorosan együttműködve a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) minden jogi eszközzel, eltökélt felderítéssel és komoly szankciókkal lép fel annak érdekében, hogy ezt a fiatalok körében is népszerű illegális terméket kiszűrje a feketepiacról.

Az SZTFH 2022-ben és 2023-ban összesen 182 „Elf Bar”-t érintő ügyben folytatott le hatósági eljárást, mely során 336 500 000 forint közigazgatási bírságot szabott ki

– közölték.

Egyébként a Napi.hu-nak nyilatkozó iparági források a fentiekre vonatkozóan úgy látják, hogy a dohányozni akaró fogyasztókat inkább egy biztonságos irányba kellene terelni, semmint annak a kockázatát fenntartani, hogy a feketepiacról szerezzen be hagyományos, vagy új dohányterméket. Volt olyan forrásunk is, aki egyenesen politikai pótcselekvésnek nevezte az Európai Bizottság döntését.