Az elmúlt évben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tulajdonosi joggyakorlása alatt álló EXIM és MFB - alapvetően a gazdaságfejlesztési célú hitel- és garanciaállomány bővülésnek köszönhetően – komoly mértékben tudták növelni mérlegfőösszegüket, amivel segítették az anticiklikus gazdaságpolitika céljainak megvalósítását, csökkentve az elmúlt évi nehéz gazdasági környezet kellemetlen hatásait – jelentette be Nagy Márton.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a két bank összesített mérlegfőösszege 7256 milliárd forint volt az év végén, ez 2100 milliárd forintos, több, mint 40 százalékos emelkedés – ilyen mértékű bővülésre eddig nem volt példa.

A harmadik legnagyobb bankcsoport

Nagy Márton szerint mára a két állami finanszírozási intézmény együttes mérlegfőösszege akkora, amivel – az OTP és az MBH Bank mögött – Magyarország harmadik legnagyobb hitelintézeti csoportnak számít, szűken vett vállalati banki összehasonlításban pedig szerepet tölt be.

Az EXIM és a hozzá tartozó exporthitelbiztosító, a Mehib mérlegfőösszege 2023-ban 74 százalékkal, 3700 milliárd forintra nőtt, a bank kihelyezett hitelállománya tavaly megduplázódott, megközelítette a 2500 millird forintot. 

Az 1240 milliárd forintos új EXIM kihelyezés zászlóshajója a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH) volt, amelynek keretében 732 milliárd forint került az elmúlt év végéig folyósításra, a szerződött hitelállomány pedig meghaladta az 1000 milliárd forintos keretösszeget. (Azóta a 200 milliárdos – kifejezetten beruházási célú és csak a kiemelt szektorokban elérhető - keretemelés jelentős részére is szerződtek az EXIM partnereként működő bankok. A piaci viszonyok váltosát jelzi, hogy forintban a keretemelés már 5 százalékos kamat mellett érhető el.)

Az EXIM által biztosított hitelforrások nélkül a forint alapú vállalati hitelezés 45 százalékkal esett csak vissza. A BGH hitelekkel ez a visszalépés „csak” 20 százalék lett.

Kisgergely Kornél vezérigazgató szerint az elmúlt évben a folyószámla- és forgóeszköz hitelek esetében a BGH egyik fő célja a korábbi, maximum 2,5 százalékon elérhető NHP-hitelek kiváltásának segítése volt – a 6 százalékos hitelforrás enélkül több vállalkozás szembesült volna akár 20 százalékos, kigazdálkodhatatlan új hitelkamatokkal.

Az MFB mérlegfőösszege tavaly 20 százalékkal, közel 600 milliárd forinttal 3500 milliárd forintra emelkedett. A bank saját forrású hitel-, tőkebefektetései és garanciavállalásainak állománya meghaladta a 3700 milliárd forintot - mondta Sipos-Tompa Levente vezérigazgató.

Idén is jut feladat

A miniszter szerit a bankoknak továbbra is segíteni kell a gazdaság fejlődését, a gazdaság visszapattanását az NGM a hitelezéssel felfutásával szeretné gyorsítani. Az érintett hitelintézeteknél az idén a tavalyi aktikvitást természetesen nem lehet fenntartani – már csak azért sem, hiszen teljesen más gazdasági környezetben lehet dolgozni. Ezt mindennél jobban bizonyítja, hogy komoly mértékben bízik az NGM abban, hogy a piaci hitelezés is visszaáll a normális mederbe és ez leveszi a feladatok egy részét a támogatott hitelezésről – elsősorban a likviditási típusú hitelek területén térhet vissza mihamarabb a piaci kamatszint. Ebben a bankok vállalása, az ideiglenesen felár-nélkül BUBOR-szinten történő finanszírozás nagy lökést adhat.

Az EXIM továbbviszi a BGH programot. Emellett a társaság feladata marad továbbra is a hazai kkv-k exportjának segítése, emellett a nemzeti bajnokok külpiaci jelenlétének, a kifektetésnek a támogatása is. A fő célterületek a környező országok és közép-ázsiai lehet.

Az MFB szgáméra komoly kihívást jelent majd a megnyíló új EU-források gyors allokálása. A cél, hogy a vállalkozásfejlesztési GiNOP-források gyorsan kihelyezésre kerülhessenek a vállalkozások számára – ebben nagy segítséget jelentenek majd a pályázati partnerbankoknál létesült MFB-pontok – hangsúlyozta Nagy Márton. Az MFB emellett továbbra is támogatja a Széchenyi Kártya programot, ő a finanszírozója a 150 millió eurós keretösszegű vállalati energihatékonysági programot, illetve a Széchenyi mikrohitel konstrukciót.

Nagy Márton szerint az egyén anticiklikus intézkedések – rezsivédelem, árfigyelő – alkalmazásával és a hitelprogramokkal 2023-ban a GDP 2,3 százalékával tudták tompítani a gazdasági visszaesést. Ezen belül a Széchenyi Kártya program a GDP 0,82, a BGH 0,2 százalékát kitevő értékkel bírt. 

Marad a 4 százalékos növekedési terv

A nemzetgazdasági miniszter szerint idén az állami fejlesztési hitelintézetekkel szemben az az elvárás, hogy a GDP 1 százalékát elérő növekedési többletet adjanak az NGM szerint 4 százalék körül várt gazdasági növekedéshez.

Nagy Márton jelezte: a növekedési kilátásokban természetesen sok a bizonytalanság - kérdés például a német gazdaság teljesítménye -, de a cél a minél markánsabb növekedés lehetőségének megteremtése. A miniszter jelezte: az elmúlt év IV. negyedévében kismértékben csökkenhetett a III. negyedévben megtapasztalt növekedési dinamika, de ezt átmenetinek értékelte. 

Márciusra lezárulhat a reptérvásárlás

A miniszter szerint a Budapest Airport megvásárlása február végére záródhat le. A vételárhoz közel azonos arányban használnak majd fel költségvetési pénzt, a korábbi állami tulajdonban lévő vállalatok eladásából származó összeget és emellett a két hitelintézet finanszírozási lhetőségeit is igénybe veszi majd a kormányzat.