A Telexen hétvégén jelent meg egy beszámoló egy hódmezővásárhelyi gyárlátogatásról, egészen konkrétan a német multi, a Villeroy & Boch porcelángyártó üzeméről. Az anyagban természetesen szóba kerül a bér és a munkaerő kérdése is. S ahogy az várható volt, a valóság egészen más képet mutatott a harmadik országból kölcsönzött munkaerőről, mint amit a politikai térben megismertünk.

Hogyan kommunikáljon egy kínai cég Magyarországon? Mutatjuk!

Ahhoz, hogy megismerjük az új iparágat és a szereplőit, kérdeznünk kell. Az Economx interjújából kiderül, kinek mit kell tanulnia a másiktól. Bővebben >>>

Hideg Gábor, a vásárhelyi gyár ügyvezetője egyrészt leszögezte, a magas infláció miatt és a dolgozók megtartása érdekében két számjegyű béremeléseket vezettek be. A vásárhelyi gyárban most ősszel évi 10 százalékos emelésnél és plusz 6 százalékos bérkiegészítésnél tartanak, de arra számítanak, hogy még ezzel sem tudják majd teljesen ellentételezni az inflációt, azaz értéken tartani a fizetéseket. A gyár bérszínvonala 40 százalékkal magasabb, mint a környezetében lévő más cégeké, mégis küzdenek a munkaerőhiánnyal. 

A cikkből az is kiderül, hogy nemrég volt olyan időszak, amikor attól tartottak, hogy nem lesz elég emberük. Az alkalmazottak mintegy 60 százaléka heti hét napon át dolgozik, közülük a többség három műszakban. A távozók aránya alacsonyabb, mint a területi átlag, de még így is magasnak tartják a vezetők.

Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról

Mennyit keresnek a vendégmunkások? Milyen munkaköröket töltenek be? Mennyire szabályozott a magyar piac? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ cikksorozatunk első részében. Bővebben >>>

A tarthatatlan állapotot a cég külföldi vendégmunkásokkal próbálta orvosolni. Három évvel ezelőtt vietnámiakkal próbálkoztak, azonban ők inkább Németországot választották. Ezért inkább Indonéziából hoznak munkásokat. 

A gyár mostani létszámának 12 százaléka jött Indonéziából.

Rajtuk kívül Ukrajnából és Szerbiából is vannak itt néhányan. A külföldiek bére ugyanannyi, mint a magyar dolgozóké – teszi egyértelművé a Telex.

Majd azt a tényt is leszögezi, hogy a vendégmunkások alkalmazása többe kerül, mint a magyaroké, és a nyelvi akadályok nagyon megnehezítik az együttműködést.

Abban az üzemrészben, ahol csak Indonéziából jött emberek dolgoznak, minden fontos tudnivalót ki kell írni az ő nyelvükön, a tájékoztatókat is fordítással kell nekik megtartani. Ők muzulmánok, de nem ortodox irányzathoz tartoznak. A szállásukon van külön imaszobájuk, és a gyárban is kialakítottak nekik egy saját imaszobát. Amikor a magyar munkások rövid szünetet tartanak a műszak közben, esznek, dohányoznak vagy kávéznak, az indonéziai dolgozók bevonulnak az imaszobába, és ott nyugodtan gyakorolják a vallási szokásaikat. Hideg Gábor szerint ebből nem keletkezik semmiféle feszültség sem a cégen belül, sem a városban.

De további kommunikációs sémákról is lerántja a leplet a beszámoló 

Például az ügyvezető szerint is nagyon fontos megérteni, hogy nem a magyar munkások helyett jönnek a külföldi dolgozók, hanem azért, hogy a gyár többet tudjon termelni.

Ez mindenkinek jó, hiszen csak akkor jut mindenkinek több pénz, ha a cég eredményesen működik. Emiatt felesleges a vendégmunkások alkalmazásából politikai kérdést csinálni

– fogalmazott a cégvezető. 

Hangsúlyozta azt is, hogy Németországban már évtizedek óta megszokott a vendégmunkások alkalmazása, manapság egész Európában dolgoznak az unión kívülről érkezett külföldiek, mert az elöregedő európai társadalmak nem képesek elegendő munkaerőt biztosítani a termeléshez, és már nálunk is ez a helyzet.

Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról (2. rész)

Mennyi ideig készülnek a magyar valóságra az ázsiai vendégmunkások? Le tudnak, egyáltalán le akarnak-e telepedni mondjuk Zuglóban? Illetve mit lehet kezdeni a politikai támadásokkal? Cikksorozatunk második részében többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Bővebben >>>

Ami azonban nálunk most érdekes kérdés: a külföldi munkások után ugyanannyi járulékot fizet be az államnak a cég, mint a magyarok után. A külföldiek orvosi ellátásra jogosultak, amíg itt dolgoznak, de aligha kapnak majd magyar nyugdíjat, azaz állami többletbevételt jelent a foglalkoztatásuk - állapítja meg a Telex. 

Összefoglalva a hódmezővásárhelyi beszámolót: 

  • a vendégmunkások ugyanannyit keresnek, mint a magyarok, abban a gyárban, ami negyven százalékkal magasabb fizetést ad a környékbeli átlagnál;
  • többe kerül alkalmazni egy vendégmunkást, mint egy magyart, ez egy kényszerhelyzet;
  • nincs kulturális és szociális feszültség az muzulmán indonézek alkalmazása miatt;
  • nem a magyarok munkáját veszik el, hanem a gyár termelését fokozzák;
  • a külföldi munkások után befizetett járulékok is a magyar költségvetést növelik.