A munkavállalók szemében a home office már olyan szintű elvárás, hogy a megléte már a toborzáskor komoly versenyelőnyt jelent. A dolgozói elégedettségben a béren kívüli juttatások lényegesek, amelyek között egy évvel ezelőtt még a cafeteria vezette a rangsort, most már a rugalmas munkavégzés, ismertette a Salary Guide, a Hays Hungary éves rendszerességű, a munkaerőpiac helyzetét és elsősorban a béreket vizsgáló felmérése.
Még a főnök is otthon maradna
A Checkr szoftvercég 3000 amerikai dolgozójával és vezetőjével végzett új felmérése szerint a főnökök 68 százaléka is szeretné, ha 2024-ben is folytatódna a távmunka, míg az alkalmazottak kevesebb mint fele, 48 százalék érzi ugyanezt. De még mindig nehéz ebből végleges következtetéseket levonni.
A Future Forum 2023. februári pulzusfelmérése alapján a vezetők és a nem vezető tisztségviselők több mint 80 százaléka rugalmasságot szeretne a munkahelyén, beleértve a teljes munkaidőben az irodában dolgozók többségét, ez 56 százalék. Ez igaz a magas keresetűekre is: a McKinsey 2023. júliusi jelentése szerint a 150 000 dollár felett kereső alkalmazottak egyharmada felmondana a munkahelyén, ha teljes munkaidőben kellene visszatérnie az irodába.
Elmegy a net, felforr az agyvíz
Ha éppen nem megy el otthon a net és vesz elő minket a főnök és kerülünk idegbe, továbbá tisztáztuk, hogy miként adózunk, az otthoni munkavégzés lehetővé teszi, hogy az emberek egészségesebben étkezzenek, kevésbé érezzék magukat stresszesnek és alacsonyabb legyen a vérnyomásuk, a Guardian cikke szerint.
Ugyanakkor a távmunkások nagyobb valószínűséggel nassolnnak, többet isznak, többet dohányoznak és nagyobb eséllyel híznak meg – állapította meg már a brit Egészségbiztonsági Ügynökség (UKHSA) és a londoni King's College kutatóinak tanulmánya. Azoknak a munkáltatóknak pedig, akik azt hiszik, hogy az otthonról dolgozó emberek lusták, újra kellene gondolniuk a dolgot - kisebb valószínűséggel vesznek ki betegszabadságot, hajlamosak hosszabb munkaidőben, valamint esténként és hétvégén is dolgozni.
A Charlotte Hall, a UKHSA munkatársa által vezetett áttekintés 1930, az otthoni, távmunkával, valamint a hibrid és otthoni munkavégzés egyéb formáival foglalkozó tudományos munkát vizsgált meg, hogy megpróbálja – a gyakran ellentmondásos – kutatásokat összevetni.
Nem lehet félvállról venni
Neil Greenberg, a londoni King's College pszichiátere, a tanulmány egyik szerzője szerint a tanulmány azt mutatja, hogy a munkavállalóknak és a munkaadóknak ugyanolyan komolyan kell venniük az otthoni munkavégzést, mint az irodai munkát. „Az emberek rájöttek, hogy ha mindenkit egy szobába teszünk úgy, hogy nincsen közöttük legalább valamilyen térelválasztó, az nagyon kellemetlen, és nem túl produktív a munkaerő" – mondta.
„Most, hogy átálltunk az otthoni munkavégzés kultúrájára, a szervezeteknek és a kormányzatnak is érdemes gondoskodnia arról, hogy az otthoni munkát végző emberek a lehető leghatékonyabb módon tegyék ezt” – tette hozzá.
A Journal of Occupational Health című szakfolyóiratban közzétett áttekintés három témára fókuszált:
- az otthoni munkakörnyezetre,
- a munkavállalók életére és karrierjére gyakorolt hatásra,
- valamint az egészségükre gyakorolt hatásra.
Greenberg szerint a kutatás azt mutatta, hogy az otthoni munkavégzésnek számos területén vannak nyertesei és vesztesei. A munkakörnyezet attól függött, hogy milyenek otton a körlmények, mekkora az ingatlanuk alapterülete, milyen felszerelés áll rendelkezésre, és hogy a munkavállalók mennyire tudják menedzselni a napjukat.
A magasabb jövedelemmel rendelkezők gyakran jobban élvezték az otthoni munkát, de azok, akiknek több otthoni feladatuk volt, például a gyermekgondozás vagy a házimunka - gyakran nők és egyedül élők - inkább stresszesek voltak.