Megint úgy néz ki, hogy elszámolta magát a szövetségi kormány a németeknél. Egy kiszivárgott dokumentum szerint ugyanis a tervezettnél hamarabb kimerül az ország védekezésére elkülönített, 100 milliárd eurós pénzalap, amelyről még 2022-ben döntöttek, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. A speciális alapból kellene finanszírozni az elkövetkező években a német haderőt, a Bundeswehrt, illetve az ország kötelezettségeit a NATO felé. 

A horribilis összeget ráadásul úgy mozgósították a költségvetésben, hogy megkerülték az Alaptörvényben rögzített, szigorú adósságszabályokat, amelyek védenék az államot a túlzott eladósodástól.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont egy birtokába jutott, titkos minisztériumi számítás alapján kedden azt írta, hogy a 2027-ig tervezett alap már szinte teljesen kimerült. Ezért egyelőre fogalma sincs az Olaf Scholz vezette jelzőlámpás koalíciónak, hogy honnan teremtik elő a szükséges pénzt a hadsereg működésére és fejlesztésére, főként, hogy egyre fenyeget a háború.

A kancellárián az is fejtörést okoz, hogy Németország miként teljesíti majd évente azt a gazdasági kibocsátás 2 százalékának megfelelő összeget, amelyet a NATO elvár a tagjaitól, hogy a védelemre fordítsák. Ez például 2028-tól 80 milliárd eurós költséget jelentene, ám a német gazdaság teljesítménye egyelőre lejtmenetben van, és újabb megszorítások, illetve külső hitelek nélkül középtávon sincs esély kitermelni a pénzt.

Hadsereg vagy gazdaság? Vitáznak a kormánytagok

Emiatt fellángolt a vita a kancellár körül, nem egyeznek a miniszterei. Míg Boris Pistorius (SPD) védelmi miniszter bármi áron fejlesztené a haderőt, addig a pénzügyi és gazdasági tárcánál komolyan aggódnak a német teljesítmény miatt.

Pistorius azt szeretné, hogy a biztonsági többletkiadások miatt halasszanak el tervezett fejlesztéseket az országban és további megszorításokról döntsenek, illetve, az adósságfék lazításával az állam vállaljon újabb hiteleket.

A legszebb digitális könyvtárak és a legszebb kerékpárutak nem szolgálnak majd minket, ha megtámadnak, és képtelenek leszünk megvédeni magunkat – idézi szavait a Die Welt.

Érveit azzal támasztotta alá, hogy a közvéleménykutatások szerint ő a legnépszerűbb politikus a kormányban, ami szerinte azt jelenti, hogy az emberek egyetértenek a védekezési terveivel.

Ezzel szemben koalíciós partnere, Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter óva int Európa legnagyobb gazdaságának eladósításától, legfeljebb a korábban felvett sürgősségi kölcsönök későbbi visszafizetését javasolja. Szerinte az, hogy újabb hitelekbe verjék magukat, csak azt mutatná a befektetőknek és a cégeknek, hogy nincs akarat a gazdasági növekedés megszilárdítására Németországban. 

Alkotmányjogászok szerint is az adósságfék alóli kivételek még súlyosabb helyzetbe hoznák a német gazdaságot, és visszavetnék a növekedést esélyeit, ráadásul „az egész jövő nemzedékét” hosszú távra leterhelnék.

A kancellár nem akar kötelező sorkatonaságot

Mint megírtuk, a védelmi miniszter nagy tervekkel készül a háborús helyzetre, a múlt héten bejelentette a hadsereg teljes reformját. Ennek részeként még az idén teljes szerkezeti átalakítás vár a Bundeswehrre, például központosítják a parancsnokságokat és önálló katonai ággá emelik a kibervédelmet.

Boris Pistorius azt is szeretné, hogy visszaállítsák az országszerte legkényesebb kérdésként kezelt, 2011-ben eltörölt kötelező katonai szolgálatot, amiről most Olaf Scholz is nyilatkozott.

A kancellár hétfő este a VRM médiacsoportnál folytatott közönségtalálkozón Mainzban kijelentette: valószínűtlennek tartja az általános hadkötelezettség és szolgálat visszaállítását a fiatalok számára, vagyis nem térnek vissza a hadseregnek korábban 400 ezer katonát eredményező sorkatonasághoz. 

Ezt egyrészt a náci diktatúra tisztességtelen gyakorlata alapján már az Alaptörvény is tiltja, ezért annak módosítása nélkül nem lehetne újra kötelezővé tenni, hogy a fiatalok bevonuljanak. Szavai szerint ráadásul a szociális szektorban jelenleg olyan a helyzet, hogy sokkal többen érdeklődnek az önkéntesség iránt, mint ahány férőhely van. 

Másrészt, a vitában azt is figyelembe kell venni, hogy Németország egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe a munkaerőhiány miatt, és a kényszerszolgálatba bevont munkavállalók ekkor hiányoznának a gyárakból – mondta Scholz a Berliner Zeitung tudósításában.