Nemrégiben jelentette be a horvát kormány, hogy korlátozná a lakások turisztikai hasznosítását, ugyanis szeretnék megfizethetőbbé tenni az ingatlanokat – az erről szóló törvényjavaslatot már el is fogadta a kabinet.

A nyaralóapartmanokhoz kell a szomszédok beleegyezése

Az egyik újdonság, amellyel visszavetnék a lakások turisztikai célú, rövid távú bérbeadását, hogy az épület társtulajdonosai 80 százalékának hozzá kell járulnia az ilyen típusú hasznosításhoz – magyarázta Branko Bacic. Az építési, tervezési és állami vagyonügyi miniszter elmondta, a Horvát Statisztikai Hivatal adatai szerint

Kapcsolódó

Horvátországban a lakásállományok 40 százalékát nem lakhatásra használják, ezért a cél az, hogy az a valamivel több mint 900 ezer lakás visszakapja elsődleges és eredeti funkcióját.

„Ahelyett, hogy a lakások kikerülnének a piacra és bővítenék a kínálatot, hogy azok megfizethetővé váljanak a fiatal családok számára, más tevékenység folyik bennük, ami így a négyzetméterárak és bérleti díjak növekedéséhez vezetett” – hangsúlyozta a miniszter.

A Horvát Idegenforgalmi Közösség az Economxnak úgy fogalmazott, már javában zajlik az idegenforgalom irányításának reformja, a stratégiai és jogi kereteket már korábban elfogadták, a kísérő rendeletek elfogadásának folyamata megkezdődött, és a következő feladat, amellyel mindenkinek szembe kell néznie, maga a végrehajtás lesz. 

„Nincs alternatíva, a horvát turizmus határozott fordulóponthoz érkezett, és minden szinten aktívan kell cselekednünk, ha hosszú távú üzleti és fenntartható turizmust akarunk”

 – közölte lapunkkal a társaság. Ennek az egész törvénycsomagnak és a kísérő rendeleteknek az a lényege, hogy minden önkormányzatnak, városnak vagy megyének cselekvési keretet biztosítson, amelyen keresztül, turisztikai értelemben, képes lesz saját desztinációinak profil-meghatározására. A befogadó (férőhely) kapacitások elemzésének valamennyi adatát és teljes módszertanát, valamint a célállomás-kezelési terveket nagyon világosan és egyszerűen írják elő, és a nyilvánosan hozzáférhető adatok felhasználásával lehetőség nyílik az összes szükséges dokumentum, valamint konkrét döntések elkészítésére.

A Horvát Idegenforgalmi Közösség az Economxnak elárulta: „a cél az, hogy minden desztináció – a szó valódi értelemben vett desztináció management-modelljének és elvének megfelelően – rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek meghatározzák a turizmus további fejlődési irányát a területükön.”

yy
Opatija a magyar turisták egyik kedvenc úti célja

 A Horvát Köztársaság kormánya elismeri a turizmus fontosságát az ország teljes gazdaságában, valamint elismeri a nyújtott szolgáltatás és az általunk kínált termékek minőségének fontosságát, azaz szerepét. Mindezt alátámasztja az épületek kezeléséről és karbantartásáról szóló, nemrégiben elfogadott törvény, amely szerint többek között minden lakástulajdonosnak, aki többlakásos épületekben lévő ingatlanát turisztikai lakásokká kívánja átalakítani, meg kell szereznie az épület teljes területén lakók legalább 80 százalékának beleegyezését, és szükségszerűen a legközelebbi szomszédok beleegyezését. Ezzel a Horvát Köztársaság kormánya erőteljesen hozzájárul a turisztikai szálláshelyek hiperinflációja elleni küzdelemhez, ugyanakkor ösztönzi a hosszú távú bérbeadásra szánt lakásállomány arányának növekedését.

Kegyetlenek a tengerparti főbérlők

Horvátországban óriási problémát jelent a fiatalok számára a lakásvásárlás, de a bérlés is.

Ez főleg a tengerparti városokra jellemző, ahol sok esetben többgyerekes családok kerülnek utcára a turisztikai szezon kezdetével, mert a tulajdonosok felmondják a bérleti szerződéseket, hogy egész nyáron turistáknak adhassák ki az ingatlanokat.

Ugyanakkor Zágrábban sem jobb a helyzet: a lakások átlagos négyzetméterára meghaladja a 3 ezer eurót (1,18 millió forint), az albérleteké pedig a 14 eurót (5500 forint), ami egy 60 négyzetméteres lakás esetében 840 eurót (330 ezer forint) kiadást jelent egy család számára havonta.

A fenti probléma miatt augusztus végén bejelentették, hogy ingatlanadó bevezetését tervezi a horvát kormány. Marko Primorac pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján elmondta: az új adónem nem vonatkozik majd az életvitelszerűen használatos ingatlanokra, valamint azokra sem, amelyeket hosszú távra kiadnak, legalább tíz hónapra egy évben.

Azokat az ingatlanokat azonban, amelyek üresen állnak, vagy csak rövid távra adják bérbe őket, megadóztatják.

A tárcavezető megállapította: a hosszú távú lakáskiadásra meglehetősen alacsonyak az adók, a rövid távúra pedig még alacsonyabbak – az a cél, hogy ezek valamilyen módon kiegyenlítődjenek.

A hosszú távú bérbeadásnál jelenleg a bérleti díj 30 százaléka adómentes, míg a fennmaradó 70 százalékra 12 százalék adót fizet az ingatlan bérbeadója. Ez egy 1000 eurós bérleti díj esetében 84 euró havonta – mondta miniszter. Hozzátette, hogy a rövid távú bérbeadásnál átalányadó van érvényben, amelyet az önkormányzatok határoznak meg ágyanként, és amelynek az alsó határa 19,99 euró, ami annyit jelent, hogy egy apartman után, hat ággyal, 120 euró adót fizet a tulajdonos évente.

A javaslat szerint részben módosul ezen ingatlanok adóztatási köre is, mind a felső, mind az alsó határ megemelkedik majd, a helyi önkormányzatoknak pedig kötelességük lesz bevezetni az adót, eddig csak élhettek a lehetőséggel.

xx
Többet kell adózniuk a tengerparti apartmantulajdonosoknak

Megerősítette továbbá, hogy az új csomag tartalmazza még, hogy 600 euró jövedelemig nem kell majd adót fizetni (ez eddig 560 euró volt), valamint a vállalkozók számára az áfarendszerbe való belépés küszöbét 40 ezer euróról 50 ezer euróra emelik.

Primorac szerint felvetődött a kérdés, mennyire indokolt az, hogy a különböző forrásokból származó jövedelmeket eltérően adóztassák. Miért esnének kedvezőbb elbírálás alá a bérbeadásból származó bevételek, mint a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek. A kormány ambíciója az adórendszer igazságossá tétele, a munkabér után fizetendő adóterhek fokozatos áthelyezése az ingatlanokra – mondta.

Mi lesz így a GDP-vel?

Mérföldkőnek számító esemény volt, hogy Horvátország csatlakozott az Európai Unió schengeni övezetéhez, és 2023. január 1-jén bevezette az eurót.

Ez lendületet adott Horvátország idegenforgalmi ágazatának, amely mintegy 25 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, és hasonló arányt képvisel a foglalkoztatásban. 

Az Economist Intelligence várakozásai szerint 2024-ben a turizmus erőteljes lesz, és az idegenforgalmi bevételek meghaladják a járvány előtti szintet. A beruházásokat és az infrastrukturális kiadásokat Horvátország schengeni övezethez való csatlakozása és az uniós források folyamatos felhasználása támogatja a jelen és az elkövetkezendő időszakban.

A Horvát Idegenforgalmi Közösség képviseletének kutatásából az már kiderült korábban, hogy az Adriai-tenger partján 25,8 millió vendégéjszaka realizálódott az év első felében, ami 2 százalékkal több, mint tavaly, míg a kontinensrészen több mint 1,1 millió éjszakát töltöttek el, ami 7 százalékos növekedés.

Egy népszavazás változtathatja meg a budapesti ingatlanárakat?

Több európai nagyváros után egy budapesti kerület is szabályozná az Airbnb-kiadásokat, és ez – más országok példájából kiindulva – megbolygathatja az ingatlanpiacot. Bővebben→