Lelassult az idegenforgalom bővülése Horvátországban. A számok alapján a főszezonban és a főleg a külföldi turisták körében volt ez érzékelhető. Az idén júliusban és augusztusban a horvátországi főszezonban a vendégéjszakák számának éves növekedése a tavalyi azonos időszakhoz képest csupán 0,8 százalék volt. Míg a belföldi vendégéjszakák száma 10 százalékkal nőttek, a külföldiek száma stagnált (+0,11 százalék). Ezzel szemben május-június jóval kedvezőbb számokat hozott: összesen 3,6 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma (a belföldieké 3,8 százalékkal, a külföldieké 3,6 százalékkal). 

Augusztusig 2024 adatai a 2023-as azonos időszakhoz képest 1,6 százalékos teljes növekedést mutattak csak (belföldi turisták: +7,2 százalék; külföldi turisták: +1,1 százalék). Michael Glazer és Tatjana Halapija, az EECFA horvát kutató írását a Piac és Profit szemlézte.

Augusztusig a 2024-es év bevételei 11 százalékkal nőttek 2023 azonos időszakához képest. Ha levonjuk a 2023. augusztus és 2024. augusztus közötti 3 százalékos inflációt, ez 8 százalékos reálnövekedést jelent. Eközben idén az összes idegenforgalmi férőhely 2,4 százalékkal bővült tavalyhoz képest. Az idei foglaltsági adatok még nem elérhetőek, de a miniszter szerint további bővülésre nem lehet számítani a főszezonban, mely azt jelzi, hogy a turisztikai infrastruktúra a főszezonban eléri kapacitását – a turizmusért felelős minisztérium szerint

az évek óta halogatott ingatlanadó is terítéken van.

De beleszól a politika is, mert a közelgő elnökválasztás bonyolítja a képet, mivel a kormánypárt nem akarja elfordítani magától a választókat.

Természetesen még sok más tényező is hat a horvát építőipar egészére, tovább növelve az előrejelzés szokásos bizonytalanságát: ilyen például az infláció melyet végre fokozatosan sikerül megfékezni. Igaz, az EU-átlagnál lényegesen fokozatosabban, de a 2 százalékos cél már legalább láthatáron belül van.

A szállodaszektornak önmagában is jelentős befolyása van Horvátország építőiparára, mivel adóbevételei állami építési projekteket finanszíroznak, és a munkavállalóknak, illetve beszállítóknak adott kifizetések biztosítják, hogy befektessenek további építkezésekbe. Így a szállodai bevételek 8 százalékos reálnövekedése valószínűleg bizonyos mértékben fellendíti majd a szállodaépítést.

Az is kérdés, hogy a szállodai bevételek növekedése mennyire tükrözi a nem szállodai turisztikai szállásadók bevételeit. Nem látható, hogy ebben a tekintetben olyan jól jártak-e, mint a szállodák. Ez azért fontos, mert ők adják a szálláshelyek túlnyomó részét. Építési projektjeik egyenként szerényebbek, de összeadódva nagyok.

Nyugaton káosz, itthon biztonság: újra a kanyarban előzhet a hazai turizmus

Repülőrajtot vesz a magyar turizmus, ahol a kormány új, 16 pontos akcióterve mentén újra eljöhet a Covid előtti aranykorszak. A húzóágazat versenyképes fejlődéséhez kell a vállalkozások együttműködése is – mondta az Economxnak a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Erről itt olvashat többet >>>