Slágertémává vált az elmúlt hetekben a kötelező visszaváltás Magyarországon, azután, hogy a fél éves átmeneti időszak leteltével éles rajtot vett az úgynevezett DRS-rendszer (Deposit Refund System). Az Economx számolt be először a startpisztoly eldördülése utáni friss tapasztalatokról, a legutóbb pedig már arról írtunk, hogy bár egyre gördülékenyebben működik az új struktúra, a REpontokon még előfordulhatnak technikai problémák. A fogyasztók immár több mint napi egymillió italcsomagolást váltanak vissza itthon, de még évekig tarthat, mire utolérjük Szlovákiát.

Kijelenthetjük, hogy országosan elindult a rendszer, és egyre jobban az emberek mindennapjainak a részévé válik

– közölték lapunk érdeklődésére a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. sajtóosztályán. Hozzátették: ezt támasztja alá, hogy rendkívüli sebességgel nő a visszaváltások száma. „Ezen a héten elértük a napi 2,5 millió visszaváltást. Tehát a rendszernek köszönhetően már most is naponta két és fél millió palack, üveg és doboz hulladéka kerül megfelelő helyre, és garantáltan nem lesz belőle illegális szemét, vagy nem kerül lerakásra. Ez a szám a jövőben tovább fog nőni” – bocsátották előre.

Kapcsolódó

Visszaváltott üvegek: appon gyűjtött apró

Megtudtuk azt is, hogy a REpont applikációt eddig 400 ezren töltötték le. Emellett a REpont hálózat további növekedése, újabb boltok csatlakozása várható, mert a vásárlók egyre több helyen keresik majd a visszaváltás lehetőségét. Egy vásárlónak pedig vonzerőt jelenthet, ha vissza is tud váltani egy adott boltban.

  • A 400 négyzetméternél nagyobb boltoknál kötelező az automaták telepítése, így ezek a boltok le vannak fedve,
  • a 200 négyzetméternél nagyobb boltoknak pedig többek között a vásárlók vonzása miatt ajánlott a csatlakozás.
  • A kisebb boltok pedig, ahol nem fér el egy ilyen automata, a kézi visszaváltás lehetőségéhez csatlakozhatnak.

Az utóbbi esetben nem az automatába dobja be a vásárló a palackot, hanem a boltos veszi vissza azt. Az 50 forintot helyben le lehet vásárolni, a Mohu teherautója pedig átveszi a kisbolttól a gyűjtést.

Automaták ürítése és tisztán tartása

Kíváncsiak voltunk arra is, milyen közvetlen vagy indirekt visszajelzések futottak be a Mohuhoz, amelyeket érdemes mérlegelni a sikeres üzemeltetés érdekében. A társaság válaszában hangsúlyozták: egy friss, országos rendszerről van szó, amiben naponta több millió tranzakció történik. A visszajelzések alapján látható, hogy az összes érintett szereplő ismerkedik még a rendszerrel. Érkeznek visszajelzések például az automaták környékének tisztántartásával vagy azok ürítésével kapcsolatban. „Az automatákat helyben, a bolt munkatársai kezelik, ezért a Mohu minden palack után kezelési díjat fizet az üzemeltetőknek, hiszen kiemelten fontos az automaták és azok környékének tisztántartása, illetve a berendezések rendszeres űrítése” – közölték lapunkkal.

Arra az Economx-kérdésre, mit tehet a Mohu annak érdekében, hogy a visszagyűjtés hatékonyságában segítse az érintett partnereket, így feleltek:

a REpont hálózat további növelése és fejlesztése a cél. A vissza nem váltott palackok 50 forintos díjából származó összeget is a rendszer működtetésére és fejlesztésére kell, hogy fordítsa a Mohu.

A visszajelzésekkel kapcsolatban azt látják, előfordul, hogy egyes helyeken esetleg a vártnál hamarabb megtelnek az automaták, gyakrabban kell cserélni a zsákokat és hamarabb összegyűlik a várt visszaváltási mennyiség a boltban. Ilyen esetben a Mohu logisztikai támogatását lehet kérni, mely jelzés esetén törekszenek a helyzet mielőbbi megoldására. Arról tájékoztattak, hogy ehhez hasonlóan megemelték az üzemeltetők számára biztosított zsákok számát, amelybe tárolniuk kell az automatákból kivett hulladékot. „A visszaváltások száma szerencsére folyamatosan növekszik, így arra bíztatjuk a boltokat, hogy minél többen csatlakozzanak a REpont hálózathoz” – jegyezték meg.

50 forint, és ami mögötte van

Felvetésünkre, hogy a magas infláció után kellő visszatartó erőt képvisel-e az 50 forintos visszaváltási díj, hogy ne dobjuk a kukába a dobozokat, üvegeket, a Mohunál azt mondták: a visszaváltások számának növekedésének mértéke és ritmusa azt jelzi, hogy az 50 forint megfelelő motivációs erő.

Ha pedig onnan közelítjük meg a problémát, hogy milyen italcsomagolások visszagyűjtése a kulcsa a körforgásos gazdaság megvalósulásának a hulladékgazdaságban, a Mohu rámutatott:

a PET-palackok okozzák a legnagyobb környezeti terhelést. Ezek megfelelő begyűjtése és újrahasznosítsa kiemelten fontos a körforgásos gazdaság szempontjából. Az EU előírása szerint 2029-ig a PET palackok 90 százalékát vissza kell gyűjteni és újrahasznosítani.

Előretekintve, hogy mi lehet a DRS-rendszer működésének valódi eredménye, hozadéka 5-10 éves időtávon, a cél az italcsomagolások 90 százalékos visszaváltása, illetve az, hogy 2035-re teljesítse Magyarország az EU által előírt 65 százalékos újrahasznosítást, amelynek az elérésében a Mohu szerint szintén nagyon sokat tud segíteni a DRS-rendszer.

Jelenleg a DRS az egyik leghatékonyabb módszer arra, hogy az egyszerhasználatos/egyutas italcsomagolások anyagát újrahasznosítsuk. Ez a rendszer méri és megfelelően, elkülönítve gyűjti ezt a haszonanyagot, aminek köszönhetően az ipar tud tervezni ezzel. Ez pedig az újrahasznosítási ipar megerősödését eredményezheti

 – jelentették ki az Economx megkeresésére.