A várakozások szerint végre jól alakulhat az idei nyaralási szezon, a belföldi turizmus elérheti a 2019-es, Covid előtti csúcsév forgalmát, amire nagy szüksége van a vállalkozásoknak – mondta az Economxnak a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Rasztovits Dávid rámutatott: az előző években több olyan tényező befolyásolta a korábbi húzóágazat eredményességét, amelyek alaposan próbára tették a szereplőket: a pandémiás lezárások okozta veszteségek után a háború közelsége, az energiaválság, az infláció, a fogyasztás visszaesése mindenütt nyomot hagytak a működésen és megtizedelték a cégeket.

2024 viszont az első olyan év lehet, amikor igazán érezhető lehet a rehabilitáció a turizmusban. Már igazán megérdemli ez a terület, hogy egy jó nyári szezont, sőt, jó évet éljen meg – jelentette ki.

Kitért arra is: a Budapest Airport nemzeti tulajdonba kerülése történelmi fordulatot jelent, amely azonnal új alapokra helyezte Magyarország régiós szerepét. 

Rasztovits Dávid
Rasztovits Dávid
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

A Balaton érzelmi kérdés, ezért szubjektív a megítélése

A szakember jelezte: a Balatonnál a nyári szünidő kezdetével már felpörög a szezon és egészen szeptemberig – leginkább a júliusi-augusztusi főszezonban – javarészt csúcsra járnak a szálláshelyek, mindenféle kategóriában.

Rasztovits Dávid szerint, ahogy menetrendszerűen minden év júniusában, most is lehet azon témázni, hogy mennyibe kerül a lángos és a hekk, illetve, hogy a magyar családoknak mennyire megfizethetők a szolgáltatások.

A balatoni turizmus megítélésében ugyanakkor mégsem ez az igazán mérvadó.

A Balaton sokak számára szerelem – sok éves vagy évtizedes kötődést jelent. Nekem is: gyermekkorom nyarait töltöttem a tó partján, számos emlék fűz a magyar tengerhez, ezért nem tudok érzelmek nélkül beszélni róla, és így van ezzel a magyarok nagy többsége. Ez pedig vezethet oda, hogy elfogultan ítéljük meg a tó körül megfigyelhető változásokat – fogalmazott.

Mint mondta, ezzel együtt lehet vizsgálni csak az árakat, de akkor az egész országban, minden vállalkozásnál össze kellene vetni a drágulások mértékét, az alapján lehetne kijelenteni, hogy elszállt a Balaton, vagy, hogy az elmúlt évek fejlesztései megfizethetetlenné tették a nyaralást a térségben.

Hozzátette: ez egy hagyományosan érzékeny téma, ám, ha például csak a költségek oldaláról, a bérek szempontjából vizsgáljuk, elmondható, hogy sok helyen még tovább is lehetne emelni az árakat, hogy a cégek ki tudják termelni a működést és azon még nyereségük is legyen. 

Nemzeti kézben a reptér: történelmi lépés a bevételekért

Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően az európai szinthez nemcsak felzárkóztunk, sok szempontból le is hagytuk a Nyugatot. A Balaton körül is nagy számban jelentek meg olyan prémium színvonalú vendéglátó egységek, illetve olyan kerékpárút- vagy szálláshelyfejlesztések, amelyekre volt igény korábban is és valamelyest megtisztították a piacot. Persze vannak olyan területek, amelyek nagyobb figyelmet igényelnének, például a budapesti attrakciós kínálat – jegyezte meg.  

Budapesten jellemző, hogy inkább a külföldi vendégekből van több – a fővárosban már tavasszal érezhetően beindult a turizmus: a frekventált részeken nyáron is lépten-nyomon külföldiekkel lehet találkozni, felpörögtek az éttermek is. 

Rasztovits Dávid szerint az, hogy a Budapest Airport visszakerült a magyar állam kezébe, kézbe, újabb távlatokat nyit.

A reptér egy országkapu, fővárosunk első megítélési és belépési pontja a légi úton érkezők számára. A Budapest Airport nemzeti tulajdonba kerülése történelmi pillanat, amely Magyarország konnektivitási törekvéseit és régiós szerepét azonnal új alapokra helyezi. Óriási érték az idegenforgalmi vállalkozások számára, mivel egy teljesen új lehetőséghalmazt teremt – fejtette ki. 


Felidézte: tavaly az utasforgalom már több mint 90 százalékban elérte a 2019-es szintet, 14,7 millió utas fordult meg Ferihegyen. Idén a forgalom már meghaladja a rekordév teljesítményét, amely szignifikáns hatással lesz Budapest turisztikai bevételeire – ehhez például nagyban hozzájárul a több száz új, ötcsillagos és négycsillagos szállodai szobakapacitás, valamint az újra használható Lánchíd és Operaház is.

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Vidéken is szépen gyűlnek a szállásfoglalások

Ezzel együtt, nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is gyűlnek a külföldiek nyári foglalásai, viszont a legtöbb térségben nagyobb arányban kell belföldi turistákra számítani.

A Balatonnál is, amelyről ráadásul nemrég megjelent egy 2030-ig szóló, kiemelt fejlesztési terv, ami a Balaton-márka pozicionálásáról szól.

Arról, hogy a természeti értékek, az autentikusság mentén hogyan lehet a legmagasabb szintű szolgáltatásokkal kiegészítve mintarégióvá tenni – mutatott rá, hozzátéve: még nem vagyunk a végén annak az átalakulási folyamatnak, amely az egész Balatont évek óta látványosan érinti.  

Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros, Eger vagy Gyula szintén jó szezonra számíthatnak, mivel a kiemelt turisztikai fontossággal bíró strand- és termálfürdőink, nemzeti örökségeink Magyarországot különleges helyen pozícionálják a világban.

Ezek rendkívül fontos alapot teremtenek a gyógyturizmus fejlődésének is, amellyel újabb üzleti lehetőségek érhetők el a térségi vállalkozások számára – jegyezte meg.