Az idei év vízválasztó lesz a magyar gazdasági életben, ugyanis 2025-ben már kötelezettségként jelennek meg a magyarországi cégek számára is az ESG-kritériumok, azok a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontok, amelyeknek meg kell felelnie azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részesednének az itthoni, vagy a nemzetközi piacokból.

Azonban hiába a törvényben biztosított felkészülési idő, még mindig komoly bizonytalanságot jelent az átállás.

Kapcsolódó

A londoni központú Moore Global, a világ egyik vezető tanácsadó és könyvvizsgáló hálózata nemrég arra figyelmeztetett, hogy bár az ESG-törvény értelmében idén csupán a tőzsdén jegyzett, jövőre pedig a többi nagyvállalatnak kell fenntarthatósági beszámolót, illetve jelentést készítenie, azonban értelmezésük szerint a jelentésekben szereplő információknak e vállalkozások beszállítói láncára is ki kell terjednie,

így a gyakorlatban ez már idén több tízezer hazai kis- és középvállalkozással (kkv) szemben támaszt kötelezettségeket.

A Moore Global szerint

tehát az ESG megfelelésnek ki kell terjednie az érintett nagyvállalatok teljes értékláncára, így annak közvetlen és közvetett beszállítóira is.

Vagyis az érintett vállalkozások felelőssége kiterjed a beszállítók működésének figyelemmel kísérésére, ami többek között magában foglalja

  • azok erőforrás-felhasználási, hulladékkezelési, szén-dioxid-kibocsátási gyakorlatát (környezeti szempontok),
  • munkakörülményeit, a munkahelyi biztonságát (társadalmi szempontok),
  • illetve etikus üzleti gyakorlatát, korrupció elleni intézkedéseit és az átláthatóságát (vállalatirányítási szempontok) is.

Ennek biztosítása érdekében az ESG-beszámolóra kötelezett nagyvállalatok gyakran alkalmaznak általános szerződési feltételeket (ÁSZF), amely kötelezően alkalmazandó valamennyi beszállítóval szemben. Így akár problémát is jelenthet, hogy az ÁSZF előírhatja a beszállítóknak, a vonatkozó ESG-szabályok betartásán túl feleljenek meg a megrendelő által alkalmazott etikai vagy magatartási kódexnek is. Emellett az adott vállalkozások gyakran kikötik maguknak azt jogot is, hogy az ÁSZF-et elfogadó valamennyi beszállítójukat vevői audit keretében rendszeresen ellenőrizze is.

A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettséget a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) rendelete is előírja. E rendelet tételesen tartalmazza azokat a kérdéseket is, amelyek a beszállítók átvilágításának alapjait jelentik. Ugyanakkor, ha egy beszállító olyan külföldi nagyvállalatnak is szállít, amely esetleg a magyar szabályozást meghaladó terjedelmű ESG adatszolgáltatási igényt támaszt, akkor ennek a szélesebb körű követelménynek is meg kell felelnie

– mutatott rá Puskás Zoltán, a Moore Legal Hungary ügyvédje.

Kíváncsiak voltunk az SZTFH álláspontjára is, hogy hány céget, és milyen módon érinti az új rendszer.

A Hatóság portálunkkal közölte, a 2023. december 22-én kihirdetett ESG-törvény szerint a beszámolási kötelezettség kiterjed a nagyvállalatokra és a közérdeklődésre számot tartó kkv-kra, amelyeknek saját működésük mellett beszállítóik fenntarthatósági teljesítményét is vizsgálniuk kell. A szabályozás értelmében az érintett vállalkozások évente ESG beszámolót kötelesek készíteni, valamint kockázatelemzési rendszert kell kialakítaniuk az ESG szempontoknak megfelelő működés biztosítása érdekében.

A törvény hatálya alá tartozó vállalkozások a következő kategóriákba sorolhatók

  • Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalatok, amelyek esetében az üzleti évet megelőző két évben a következő három feltételből legalább kettő teljesült:
  1. 10 milliárd forint mérlegfőösszeg,
  2. 20 milliárd forint éves nettó árbevétel,
  3. 500 fő átlagos foglalkoztatotti létszám.

Az első beszámolót a 2024-es üzleti évről 2025-ben kell elkészíteni.

  • Egyéb nagyvállalatok, amelyek esetében az előző üzleti év végén a következő feltételekből legalább kettő teljesült:
  1. 10 milliárd forint mérlegfőösszeg,
  2. 20 milliárd forint éves nettó árbevétel,
  3. 250 fő átlagos foglalkoztatotti létszám.

Az első beszámolási kötelezettség 2026-ban lép életbe a 2025-ös üzleti évre vonatkozóan.

  • Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásokra (a törvény hatálya a mikrovállalkozásokra nem terjed ki).

Ezeknek a vállalkozásoknak először a 2026-os üzleti évről kell beszámolót készíteniük 2027-ben.

A fentiekből látható, hogy az ESG törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettség csak akkor állapítható meg, ha a vállalkozás lezárta a hivatkozott pénzügyi évét – fogalmazott az SZTFH.

Az ESG-törvény pozitív gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat céloz meg, elősegítve a kis- és középvállalatok fejlődését és a tanácsadói piac erősödését. Emellett 2-2,5 éves felkészülési időszakot biztosít a magyar vállalatoknak a 2027-től alkalmazandó Corporate Sustainability Due Diligence Direktíva (CSDDD) alkalmazására.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága továbbá hangsúlyozta, a fenntarthatósági követelmények egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti életben, ezáltal a beszállítói láncok működésében is. Az ESG-törvény célja épp azoknak a vállalkozásoknak a felkészítése a könnyített megfelelést jelentő megoldással, akiknek az üzleti kapcsolataik, illetve finanszírozóik elvárásai szerint – függetlenül a magyar szabályozástól – egyre több ESG adatot kell szolgáltatniuk magukról.

Az ESG-törvény hatásai eltérő módon érinthetik a kis- és középvállalkozásokat, attól függően, hogy milyen mértékben kapcsolódnak olyan nagyvállalatokhoz, amelyekre az ESG jelentéstételi kötelezettség vonatkozik. A szabályozás értelmében a beszámolásra kötelezett vállalatoknak – ellentétben az uniós jogalkotás irányával, nem az értékláncuk egészét – csupán a közvetlen beszállítóik ESG teljesítményét kell tudniuk értékelni. A jelenlegi becslések szerint így az ESG törvény végrehajtása közvetlenül vagy közvetetten érintett vállalkozások száma lépcsőzetesen, 2027 év végére érheti el a nagyságrendileg 2500 vállalkozást

 – konkretizálta a helyzetet az illetékes hatóság.

Az Economx-szal közölték azt is, törvény 2024. december 20-i módosítása alapján azonban az érintett vállalkozások számára kötelezővé vált, hogy beszállítóik részére ingyenes felkészítő programokat biztosítsanak a fenntarthatósági követelmények megértése és gyakorlati alkalmazása, továbbá az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében.

A Hatóság több intézkedéssel támogatja a vállalkozásokat a megfelelési folyamatban. Ennek keretében:

  • Az SZTFH ESG Kalkulátor segíti az ESG adatszolgáltatási feladatok teljesítését, csökkenti az adminisztratív terheket és a hibalehetőségeket. Az eszköz ingyenesen elérhető, és a vállalkozások jelentős költségeket takaríthatnak meg általa.
  • Információs anyagok, szakmai tudásanyagok, iránymutatások és oktatóvideók állnak hamarosan rendelkezésre a honlapon.
  • Közvetlen szektordialógust folytatunk a hírlevélre feliratkozottakkal, információkat nyújtva a szabályozási fejleményekről, képzésekről és eseményekről.
  • Konzultációs lehetőségek és szakmai rendezvények biztosítják a vállalkozások számára a kérdések tisztázását és a szakszerű, hiteles informálást.

Új szakmák születnek

Az ESG tanácsadók nyilvántartása a 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet alapján történik, amely szabályozza a szakmai akkreditáció követelményeit. A legfrissebb adatok szerint jelenleg 105 akkreditált ESG tanácsadó szerepel a Hatóság nyilvántartásában és az SZTFH hivatalos honlapján, közülük 100 természetes személy, míg 5 jogi személy formájában végzi tanácsadói tevékenységét. Az ESG tanácsadói piac folyamatosan bővül, mivel egyre több szakember és szervezet teljesíti az akkreditációs követelményeket. Az ESG minősítők nyilvántartása a 12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet alapján történik, amely az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek regisztrációját szabályozza. Jelenleg azonban a Hatóság még nem kapott nyilvántartásba vételi kérelmet ESG minősítői tevékenységre.

Ötszáztíz kérdésnek kell megfelelni

Bár az ESG-törvényt már jó ideje elfogadta a magyar Országgyűlés, a lényeges részletszabályok természetükből adódóan csak részletekben érkeznek, így az is nemrég derült ki, hogy milyen kérdéseknek kell megfelelnie a magyar vállalkozásoknak. Szintén fontos, hogy a legutóbbi SZTFH-rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, de időt hagynak az üzleti szférának. Ugyanis a dokumentum értelmében

a vállalkozásoknak a 2024. üzleti évi tevékenységükre vonatkozó rendszeres kockázatelemzést 2025. június 30-ig kell elvégezniük.

Terjedelmi okokból mind az ötszáz kérdést nem soroljuk fel, de néhány érdekességet azért összeszedtünk a 13/2024. (VIII. 15.) számú rendeletből- KATTINTSON A KÉRDÉSEKÉRT!