Lázasan ég a munka a német kormány keze alatt: a jövő héttől életbe lépő, teljes határzárás kapcsán már körvonalazódnak az ellenőrzésekkel és a menekültek tervezett kitoloncolásával kapcsolatos eljárások részletei.

A belpolitikában és a társadalomban is komoly feszültséget okozó, eddigi migránspolitika gyors átalakítása miatt azonban már a diplomáciai konfliktusok is érnek a szomszédos országokkal, sőt, a schengeni övezet dominószerű összeomlása következhet.

Kapcsolódó

Legújabban Ausztria bejelentette: eszük ágában sincs befogadni azokat a menekülteket, akiket Németország mostantól elutasít.

Zárulnak az ajtók, nincs tovább merkeli vendégszeretet

Mint megírtuk, Németország szeptember 16-tól hat hónapon át ideiglenes ellenőrzést rendelt el valamennyi nemzeti szárazföldi határán – ezzel a schengeni övezetre leginkább jellemző mozgásszabadságot minden irányból korlátozzák. 

A belföldön bujkáló terroristák közelmúltbeli támadásai miatt emellett határozott döntést hoztak, és kidolgoztak egy olyan modellt, amely a menedékkérők korábbinál több, gyorsabb elutasítását teszi lehetővé azelőtt, hogy a bevándorló az ország területére léphetne.

Emlékezetes, a németek felé azután indult meg az ellenőrizetlen migránsáradat, hogy az akkori kancellár, Angela Merkel 2015-ben a nyitott határok jegyében vendégszeretetéről tett tanúbizonyságot, és arra bíztatta az Európa felé megindult muszlimokat, hogy a kedvező szociális ellátások miatt jöjjenek Németországba. 

Azóta viszont az egyik legnagyobb terhelést okozza nyugati partnerünknél a nagy számban illegálisan érkezett menekültek jelenléte, úgy gazdasági, ahogy főként biztonsági szempontból.

Ausztria befeszült, nem kérnek a kitoloncoltakból

A szigorúbb határellenőrzés tehát már sürgetett döntés a lakosság felől, ám a szövetségi kormány „önző” lépésétől kiborultak a szomszédok.

Noha a német-osztrák határon a 2015-ös menekültmozgás óta működik az ellenőrzés, a hétfői bejelentés után Ausztria kormánya közölte: szó sem lehet további változásokról, nem fogadnak be elutasított menekülteket Németországból.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak úgy fogalmazott: erre nincs mozgástér, ezért már utasította is a rendőrséget, hogy ne hajtsanak végre semmilyen intézkedést, amit a német fél kezdeményez.

Karner az európai jogra hivatkozik, amely szerint a menedékjogot kérő menekülteket alapvetően nem szabad informálisan visszafordítani a határon, legfeljebb akkor, ha abba az érintett másik állam beleegyezik.

Korábban megírtuk: a németek keleti szomszédai, illetve Belgium az EU gazdasága miatt is komolyan aggódni kezdtek, mert szerintük a német határellenőrzések alaposan felborítják a schengeni övezet zavartalan üzleti együttműködését.

Befelé koncentrálnak, nem a többi tagállamra

Az új kitoloncolási modellt bejelentő Nancy Faeser német szövetségi belügyminiszter ugyan elismerte, hogy még nem egyeztetett a környező országokkal, előbb az EU illetékeseivel beszél, de szerinte nincs ok a szomszédok aggodalmára, az intézkedés megfelel az uniós jognak.

Arra a kérdésre, hogy a határok erőteljes lezárása nem vezet-e dominóeffektushoz más államokban is, úgy válaszolt: „Nem félek ettől" – idézi a Berliner Zeitung.

Hozzátette, legfontosabb a belső biztonság megóvása az iszlamista terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés fenyegetéseivel szemben.

Közvetlenül a német szárazföldi határokon jelenleg csak bizonyos esetekben utasítanak el valakit: ha beutazási tilalom hatálya alatt áll, vagy ha nem kér menedékjogot, ez azonban a jövőben alaposan megváltozik. 

Teljhatalmat kapnak a rendőrök

A tervek szerint a menekültügyi hivatal (BAMF) hétfőtől gyorsabban működteti az úgynevezett dublini eljárást. Ez határozza meg, hogy melyik ország felelős eljárni a menekültek befogadásában – általában az az állam, amelynek területén először vetik meg a lábukat európai földön. 

A szigorított határellenőrzéskor a Szövetségi Rendőrségnek először ki kell majd hallgatnia és a közös európai adatbázisban ellenőriznie az érkezőket, amelyről jelentést küldenek a hivatalnak. Eközben az egyenruhások azt is kiderítik, hogy éppen van-e szabad fogva tartási hely az őrizetbe vételhez, annak érdekében, hogy a menekültek a kérelmük elbírálásáig ne tudjanak elbujdokolni.

Németországban a migrációs útvonalak mentén jelenleg nyolcszáz ilyen fogva tartási hely van, de a jövőben ez kevés lehet, ezért bővítenék a hálózatot, alternatív megoldásként pedig határozott tartózkodási követelményekkel engednék csak be az érintetteket – foglalja össze a Tagesschau. 

Azonban amint bebizonyosodik, hogy az oltalomkérő elhelyezéséért a dublini egyezmény alapján egy másik állam a felelős, a német bíróság elutasítja a kérelmet, és az ellenőrzött fogdából máris megkezdődhet a kitoloncolás.

Ebben pedig már nem a határőrségnek, hanem a rendőröknek lesz a legnagyobb szerepe, akik el is szállítják a hívatlan vendégeket a határon túlra. 

Brüsszel már így is kiakadt a magyar buszoztatáson

Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik a menekültkérdésben.

Hétfőn Nicole de Moor belga menekültügyi és migrációs államtitkár már megüzente Magyarországnak, hogy elfogadhatatlan az a terv, amelyet még augusztusban jelentett be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Eszerint hazánk hajlandó egyirányú jegyet kínálni, és Röszkéről Brüsszelig buszoztatni a Szerbia felől belépni szándékozó illegális migránsokat, amennyiben nem sikerül az EU-val megállapodni. 

Erre reagálva a belga államtitkár felháborodottan közölte: ez durva megsértése lenne az európai és nemzetközi megállapodásoknak, az ilyen jellegű merészség káros és kontraproduktív.

Nehogy útközben leszálljanak Németországban

A Welt magazin is többször beszámolt a magyar kormány és Brüsszel pengeváltásáról, amelyre a német olvasók kommentáradatban fejtették ki a véleményüket. A legtöbb hozzászólásban szimpatizálnak a buszoztatós ötlettel és úgy vélik, ezt az „ügyes lépést” másoknak is követnie kell. Sokan kifejtik, hogy egyre jobban azonosulnak azzal, ahogy „Orbán megszorítja az illegális bevándorlás gyeplőjét”, mert a kormánya „nem akar olyan hülye lenni, mint a német kormány”, és "először a saját hazájukat védik". Egy ottani kommentelő úgy fogalmaz: „szokatlan, szemtelen, de teljesen érthető, mire készül Magyarország”, ahol „nem szúrnak, vernek agyon stb. állandóan embereket az utcán”. Van, aki szerint ugyan érthető a magyar migrációs álláspont, de ezért kizárás járna az EU-ból, míg több olyan olvasó is akadt, aki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a migránsokkal Brüsszelbe tartó buszok nehogy megálljanak Németországban és ott leszálljanak róla.