Az imposztor szindrómával lehet és kell is foglalkozni, az állapot javításáért pedig a vállalati vezetés és a HR is nagy részben felelős lehet. Amennyiben a jelenség nincs időben felmérve, komoly egyéni, illetve csapatszinti fennakadásokat is okozhat – írja a HR Portál.

Laura Lomeli, a BetterUp vezető tanácsadója,  szervezetpszichológus szerint még a legsikeresebb emberek is küzdenek időnként önbizalomhiánnyal. Sokan vannak, akiknek a sikerek tudomásul vétele és megbecsülése nagyon nehéz lehet.

A BetterUp meghatározása szerint az imposztor-szindróma „az az állapot, amikor valaki szorong és belsőleg nem éli meg a sikert, annak ellenére, hogy külső, objektív módon magas teljesítményt nyújt”. Amennyiben ez az érzés tartósan fennáll, már imposztor szindrómáról kell beszélnünk. Ezek az emberek gyakran szélhámosnak,  csalónak érzik magukat, és kételkednek a képességeikben.

Az árulkodó jelek közé tartozik többek között az állandó önkritika (különösen a múltbeli hibák miatt) a saját munka alulértékelése, a sikerek külső tényezőknek való tulajdonítása és általában az önbizalom hiánya.

Amennyiben valaki figyelmen kívül hagyja a kezdeti jeleket, az alacsony önbecsülés, fokozott szorongás és a depresszióhoz vezető spirál megkezdődik. Ez már hatással lehet a személyes jólétre, a kiteljesedés érzésére, az emberi kapcsolatokra és az élettel való általános elégedettségre is

– állítja a pszichológus. 

A negatív érzések végül átgyűrűzhetnek a szakmai életbe is, befolyásolva a teljesítményt, a karrierfejlődést, és megerősítik az alkalmatlanságról alkotott előítéleteket. 

Az önszeretet, a rugalmasság és a hitelesség megerősítésével előmozdítható az imposztor-szindrómától való megszabadulás, amelyet akár coaching által is el lehet érni. Fontos használni a foglalkozásokon megtanult eszközöket, hiszen így érvényesülhetnek igazán az egyéni erősségek.

A vállalati kultúra és a rendszerszintű hatások, például az előítéletek, óriási szerepet játszanak a munkahelyi imposztor-szindróma terjedésében. Amennyiben például egy vállalat megerősíti a sztereotípiákat, lekezeli az alkalmazottakat, vagy megkülönböztetett módon bánik az emberekkel olyan szempontok alapján, mint az osztály, a vallás vagy a faj, az csak tovább növeli a stresszt és az önbizalomhiányt. 

Nincs egyetlen módszer az imposztor szindróma kezelésére, de az önreflexióra való nyitottság és a hajlandóság arra, hogy dolgozzunk önmagunkon, kulcsfontosságú lépések. 

A milliárdos szerint a HR-esek olyanok, mint a rendőrök

Chamath Palihapitiya, a Facebook korábbi alelnöke szerint másképp kell a cég működését strukturálni.
Bővebben--->