Aggodalommal fogadtuk az infláció gyorsulásáról szóló jelentést, aminek az ad különös jelentőséget, hogy a vállalatoknál még javában zajlanak az éves bértárgyalások.

Ám elutasítjuk azt a közgazdasági vélekedést, hogy a jelen helyzetben a béremelések következtében nő az infláció, sokkal inkább szükséges a reálbérek értékének megőrzése, lehetőség szerint emelése – mondta az Economxnak Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke annak kapcsán, hogy kedden a KSH közölte: januárban átlagosan 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Kapcsolódó

Úgy fogalmazott: nem mindegy, hogy mekkora lesz a fizetések vásárlóereje, hogy a boltban mennyi élelmiszerre futja az idén, a lakossági fogyasztás pedig miként járul hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez.

A vártnál nagyobb adatra azért is kell odafigyelni, mert ilyenkor foganatosítják a cégek az éves átárazásokat, amelyek utána egész évben erős hatással vannak az inflációs pályára – jelezte.

Háború, árfolyam, bázishatás, telekom

Az elnök kifejtette: nem érdemes pánikba esni, mert az elkövetkező hónapokban mérsékelheti az inflációt a forintárfolyam már tapasztalt csökkenése, amely a jegybank kamatpolitikájától is függ.

Emellett, újabban az ukrajnai háború kapcsán is optimista kilátásokra van esély.

Az USA részéről határozott elkötelezettség látható a konfliktus mielőbbi rendezésére. Ennek az energia- és üzemanyagárakra lehet kedvező hatása – fogalmazott.

Úgy folytatta, az is fontos, hogy a tavalyi áremelkedés üteme év elején alacsonyabb volt, ami bázishatásként emelte meg a mostani inflációs ütemet.

Így a további hónapokban – éves összevetésben – csökkenő rátákkal is számolhatunk 2025-ben. 

Bubenkó megemlítette még a telekommunikációs szektort, ahol januárban jelentős áremelések voltak, amelyek során a szolgáltatók figyelembe vették az előző évi akciózásokból fakadó veszteségeket is, függetlenül a tényleges költségeiktől. 

Ez pedig káros gyakorlat, amelyet jó lenne a továbbiakban megelőzni, akár kormányzati beavatkozással

– jegyezte meg.

Kartellgyanú? Van megoldás, állami megfigyeléssel

A munkavállalói érdekképviselet egyetért azzal, hogy a nemzetgazdasági miniszter folyamatosan egyeztet az élelmiszeripar és a kiskereskedelem szereplőivel, illetve azzal is, hogy kibővítik az online árfigyelő termékkörét. Szükség esetén az árstop intézkedést is támogatják.

Azonban javasoljuk, hogy

a tisztességtelen áremelésekkel szemben a kormány vegye fontolóra egy, a teljes élelmiszerláncot ellenőrző, állami árfigyelő központ felállítását

– emelte ki Bubenkó Csaba, hozzátéve, hogy Németországban már megtették az első lépéseket egy ilyen „kartellhivatal” felállítására.

Szerinte nemcsak az áruházláncokat kellene ellenőrizni online árfigyelő rendszerrel, hanem a teljes élelmiszer-értéklánc mentén egységes megfigyelés lenne szükséges.

A digitális „kartellhivatal” a szántóföldtől az asztalig rálátna az árubeszerzésekre, az átadási árakra, illetve az árrésekre – mivel

vannak olyan „holt terek” a rendszerben, amelyek lehetőséget adnak a rejtett áremelésekre, az összehangoltan magas fogyasztói árakra.

Annak is elejét lehetne ezzel venni, hogy állami beavatkozás esetén az ársapkán kívül eső, egyéb termékeknél a veszteséget behajtják a vásárlókon – mondta.

Egymást figyelik a láncok, de gyenge a verseny

Kitért arra is: a magyar élelmiszerkereskedelmi piacot hat nagy külföldi tulajdonú üzletlánc dominálja, ami nem idéz elő elégséges versenykényszert a cégek között, és megkönnyítheti az árpolitika összehangolását.

Ez pedig kedvezőtlen hatást gyakorolhat az élelmiszerinfláció alakulására.

Köztudott, hogy

a láncok folyamatosan figyelik egymás árait.

Ezért sem meglepő, ha a vásárló ugyanazt a terméket több különböző áruházláncnál is éppen akciósan találja a polcon, vagy, más esetben ugyanazon árukörben olyan termékeket talál, amelyek drágulásai a különböző cégeknél hasonlítanak egymáshoz – magyarázta.