Visszatérőben az inflációtól elcsigázott vásárlóerő a boltokban, egyre stabilabban nő a lakossági fogyasztás – lényegében ez a tendencia rajzolódik ki a kiskereskedelmi üzletek forgalmáról pénteken közzétett, havi statisztikai jelentésből. 

A KSH közlése szerint februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint összességében 4,6, naptárhatástól megtisztítva pedig 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Kapcsolódó

Veszélyes trend: már ugyanannyi hitel kell a fogyasztásra, mint lakásra

Kiugró mértékben nőtt a lakosság által felvett hitelek összege februárban, közel 30 milliárd forintos volt az állománynövekedés. Népszerűek a lakáskölcsönök, de sajnos ugyanannyi hitelt veszünk fel fogyasztásra is. Eközben a lakáshitelek átlagos költsége egy év alatt 3,1 százalékkal esett vissza, ami egy tízmilliós kölcsönnél 310 ezer forintnyi megtakarítást jelent.

Az adatok részletes elemzéséből kiderül, hogy a korábbi évek átlagaihoz és a 2023 közepén mért mélyponthoz képest hónapról-hónapra kapaszkodnak feljebb az értékesítési mutatók – vagyis a számok igazolják, hogy a fogyasztásban egyre szélesebb körben nyílnak meg a növekedés csatornái. 

Kép: Economx

Mennyiségben mérve ugyanis az előző évhez képest idén több árucikket tesznek a vásárlók a kosarukba, azért is, mivel a bolti árak növekedése az infláció letörésével megállt. Sőt, a piaci verseny és az annak kereteket adó, kormányzati intézkedések még árcsökkentésekre is kényszerítik a kiskereskedelmi piac szereplőit.

Több pénzből többet vásároltak a családok

Azt már a cégek is jelezték, és a statisztikák is alátámasztják, hogy a boltok többsége a kilábalás szakaszában jár, és a karácsonyi költekezések után az év első két hónapjában több területen új lendületet vett a fogyasztás. 

Februárban a havi fizetésükből mennyiségben mérve összességében jóval több mindent tudtak vásárolni a magyarok, mint egy évvel korábban, ez pedig a növekedésről szól a kiskereskedelemben – foglalta össze a februári KSH-jelentés fő üzenetét Vámos György, kiemelve a megvásárolt árumennyiség mindenféle statisztikai kiigazítás nélküli összehasonlítását az előző év azonos időszakával.

Nemhogy megtakarítani, megélni sem tudunk majd

A rekordinfláció még vagyonosabbá tette a felső egy százalékot, már 500 millió forintos a vagyoni minimum. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője az Economx kérdésére felhívta a figyelmet: a vagyoni olló nyílása rövid távon a kényszerű fogyasztási kijózanodásra kényszeríti a magyarokat, hosszú távon pedig a megtakarítási és öngondoskodási képesség is megcsuklik.

A közgazdász az Economxnak kifejtette: a kedvező irányváltásban nagy szerepe van az infláció letörésének és a reáljövedelmek idei, jelentős emelkedésének, amely a piacot serkentő intézkedések – mint a kötelező akciós rend és az árfigyelő – mellett láthatóan serkenti a boltok forgalmát. 

Mint felidézte, 2023 második felében az eladások visszaesése hónapról hónapra mérséklődött, novemberben és decemberben pedig már megközelítette, sőt, el is érte az egy évvel korábbi, havi szinteket. 

Idén januárban láthattunk egy szerényebb növekedést, míg februárra hasonló elmozdulás mutatkozik, sőt, a nyers volumenindex szerint az eladott árumennyiség növekedése éves összevetésben túllépte a 4 százalékot. Ez önmagában egy kiemelkedő növekedési ütem, úgy is, hogy idén a szökőév miatt egy nappal nagyobb súlyú volt a statisztikai igazítás – sorolta.

Év végéig felhúzza a boltokat a magánfogyasztás 

Mint mondta, a volumennövekedés márpedig arról szól, hogy a vásárlóerő tavaly év elejéhez képest mostanra lendületet vett, amiben annak is van szerepe, hogy március végére esett a húsvét, ami önmagában feltornázta a megelőző hetek költekezéseit.

Pörögtek a kasszák: a vizsgált hónapban élelmiszerekből több mint 5 százalékkal fogyott több 2023 februárjához képest, nőtt az üzemanyagértékesítés, míg az iparcikkek forgalma vegyes képet mutatott – például a drogériák, illatszerboltok eladásai ugyancsak emelkedtek, a bútorok, nagy értékű berendezések, műszaki cikkek kerekedői viszont még várják a növekedést.

Bár a KSH gyorsjelentéséből sokan kiemelték, hogy januárhoz képest csökkent a februári forgalom a naptárhatással kiigazított adatok szerint, azonban, ha a nyers adatokat nézzük, mennyiségben szintén bővülés látszik, több termék került a kosarakba januárhoz képest – emelte ki, megjegyezve, hogy az első két hónap eladásai jellemzően eleve a leggyengébbek az éves forgalomban. 

Vámos szerint számítani lehet rá, hogy még erősebb növekedésről szólnak majd a márciust, áprilist összesítő statisztikai jelentések, köszönhetően a húsvéthatásnak, illetve annak, hogy tavasszal hagyományosan beindul a költekezés, amely a nyáron újabb lökést kap, egyebek mellett a szabadságolások, a turizmus által is. 

A bérkiáramlásoknak köszönhetően fokozatosan erősödik a fogyasztói bizalom és például az is számít, hogy immár az iparban is bíztatóan alakul a termelés.

2024-ben minden esély megvan rá, hogy emelkedő pályára áll a kiskereskedelem, a lakossági fogyasztás pedig idővel újra a gazdasági növekedés motorja lehet. Döntő körülmény, hogy minden korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani a vásárlók igényeire, ösztönözve a költési hajlandóságot, ehhez a bővülő piac a kereskedőknek is nagyobb mozgásteret adhat – összegezte a szakértő.

Behúzták a féket a németek: ott spórolnak, ahol tudnak

A német fogyasztók a 2024-es gazdasági bizonytalanság miatt jobban ragaszkodnak a pénzükhöz, mint korábban, és az elmúlt 16 év legmagasabb szintjén takarékoskodnak – derül ki a GfK és a Nürnbergi Piaci Döntések Intézetének (NIM) tavaszi kutatásából. Eszerint a fékező infláció ellenére a vásárlók költekezési hajlandósága továbbra is visszafogott, amit a magas bolti és üzemanyagárak mellett az is indokol, hogy a németek többsége az ukrajnai háború miatt is bizonytalan, ezért inkább spórolnak. Ezzel együtt a jövőbeni jövedelmi helyzetüket 2022 februárja óta most először növekvő arányban látják jobbnak, köszönhetően a közelmúlt jelentős bér- és nyugdíjemeléseinek – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.