2024. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,5 százalékkal pedig az előző havikat. 

2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az árak az előző évhez képest 

– közölte gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.

12 hónap alatt, decemberhez viszonyítva: az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 36,2, a tojásé 21,9, a tejé 19,5, a gyümölcs- és zöldségléé 17,3, a vaj, vajkrémé 16,4, az étolajé 13,7, a csokoládé és kakaóé 9,9, az éttermi étkezésé 7,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5 százalékkal. 

A termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,1, a párizsi, kolbász 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6 százalékkal csökkent. 

A szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 12,6, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, az autópályadíj, gépjármű-kölcsönzés, parkolás 10,4, a sport- és múzeumi belépők 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás 8,9, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,1 százalékkal. 

A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,5 százalékkal. 

A háztartási energiáért 0,5, ezen belül a vezetékes gázért 0,4 százalékkal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. 

A tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül az ékszerek 15,3, az új személygépkocsik 5,3, a szobabútorok 2,7 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 4,8 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 3,1, a járműüzemanyagok 8,3 százalékkal drágultak.

1 hónap alatt, 2024. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal növekedtek.

Az élelmiszerek átlagosan 0,4 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 10,7, a vaj-, vajkrém 6,9, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a tej 3,6, a tejtermékek 3,2, az étolaj 2,9 százalékkal többe, a liszt 4,4, a csokoládé, kakaó 3,0, a párizsi, kolbász 2,4, a száraztészta 1,5, a cukor 0,8 százalékkal kevesebbe került. A járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal nőtt. A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,3, a palackos gázért 2,2 százalékkal. A szolgáltatások díja átlagosan 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 2,0 százalékkal többe került.

2024-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak: 8,9 százalékkal. 

Az élelmiszerek ára 2,8, a szeszes italok, dohányáruké 4,4, a ruházkodási cikkeké 4,2, az egyéb cikkeké 1,7 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 4,6, a tartós fogyasztási cikkekért 0,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,7 százalékkal nőttek.

A várakozásoknak megfelelően emelkedtek az árak

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokat úgy értékelte, hogy 2024-ben sikerült a háború és az energiaválság közepette is alacsony szinten tartani az inflációt. 2025-re ezt még tovább, 3,2 százalékos szintre  kívánják mérsékelni.

Az Amundi Alapkezelő szerint várakozásaiknak megfelelően, de az elemzői konszenzust meghaladó mértékben nőttek az árak tavaly decemberben. A részletekből egyértelműen látszik a forint gyengülésének hatása, ami korábban már a termelői árindex emelkedésében is megjelent. 

Az év eleji átárazási döntések előtt ez nagymértékű felfelé mutató kockázatokat hordoz, így továbbra is szigorú monetáris politikára számítunk. A magasabb inflációs kockázatok, a gyenge forint és a nemzetközi monetáris politikai várakozások alakulása miatt az idei első kamatvágás időpontja későbbre tolódik

– mondta Kiss Péter befektetési igazgató.

MBH Elemzési Centrum a következőképpen értékelte a friss inflációs adatokat: 

A decemberi adat emelkedéséhez a bázishatás is hozzájárult, hiszen tavaly decemberben kisebb mértékben csökkentek az árak havi összevetésben. Előretekintve, az infláció januárban éves szinten a decemberihez hasonló szinten lehet majd: az év első hónapjában a jövedéki-adóemelések hatása is láthatóvá válik, emellett továbbra is megmutatkozhat a forint gyengülése is.

Ezt követően azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig újra a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá eshet vissza. Tehát a toleranciasávból való kilépés várhatóan csak átmeneti jelenség lesz. Az erősebb inflációs nyomás ellenére a munkaerőpiacon az elmúlt hónapokban további oldódást tapasztaltunk, ami az inflációt hűti, emiatt azzal számolunk, hogy 2025-ben összességében a toleranciasáv teteje körül alakulhat az éves átlagos infláció. 

Kapcsolódó