Csúnya külkeradatokkal indult a hét: az idei év januárjában a kivitel volumene 4,1, a behozatalé 9,1 százalékkal mérséklődött a KSH részletes adatai szerint. Januárban 583 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, decemberhez képest az export kiigazított volumene 1,9, az importé pedig 12 százalékkal csökkent.

Viszont februárban már történelmi csúcsra ugrott a magyar külkereskedelmi többlet, de az exportunk kínlódik: a KSH februárra vonatkozó adatai szerint az export euróban számított értéke 2,4, az importé 12 százalékkal volt kisebb az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,1 milliárd euróval javult, elérte az 1,7 milliárd eurót (641 milliárd forintot) volt. A forintnak egyébként ettől szárnyalnia kellett volna, mégis zuhant februárban, most viszont erősödik.

Kapcsolódó

Sokkolt minket az infláció - kezdünk magunkhoz térni?

Az ipari termelés friss, kedvező eredményei mellett a kiskereskedelemben is az látszik, hogy lassan túl vagyunk az infláció okozta sokkon: a februárban kapott fizetésükből sokkal több termékre futotta a vásárlóknak, mint egy évvel korábban – mutatott rá az Economxnak nyilatkozó közgazdász. A jegybank frissen publikált adatai ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy már ugyanannyi hitel kell a fogyasztáshoz mint ingatlanra.

Kezd magára találni a magyar ipar is, miután februárban több mint egy év után ismét nőtt az ország ipari termelése. A januári 3,6 százalékos visszaesés után februárban az ipari termelés volumene 1,8 százalékkal nőtt a tavaly februári termeléshez képest, míg az idei januárhoz viszonyítva szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján a kibocsátás jelentősen, 3,5 százalékkal emelkedett. A 2021-es havi átlaghoz képest is emelkedést számoltak februárra a statisztikusok, 1,3 százalékosat, ennél magasabb adatra legutóbb tavaly júliusban volt példa (2,9 százalék), azóta lényegében stagnált a magyar ipar. Szintén februári adat volt a héten, hogy csökkentek az ipari termelői árak. Ugyanakkor az továbbra sem kecsegtet semmi jóval a hazai iparra – és úgy általában a magyar gazdaságra nézve –, hogy a felvevő piacaink, főként Németország gazdasága egyre nagyobb „bajban van” – erről itt írtunk bővebben.

A kiskereskedelemből már kevésbé jó hírek érkeztek, miután még mindig nem találtak vissza a boltokba a magyarok: ugyan éves bázison nőtt a forgalom februárban, de januárhoz képest ismét visszaesést mért a KSH, ráadásul a 2021-es havi átlagtól is távolodott a boltok forgalma.

Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2023-as hiánya – az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott. Az államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is csökkenő hiánnyal és államadóssággal számol.

Világgazdaság: kedvező hírek érkeztek az EU-ból és az USA-ból is

Hároméves mélypontra csökkent a német infláció, miután a fogyasztói árak emelkedésének üteme tovább lassult márciusban: a fogyasztói árindex 2,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami közel három éve, a 2021 áprilisi 2 százalék óta a legalacsonyabb érték. Februárban 2,5 százalékon, januárban 2,9 százalékon, míg tavaly decemberben mg 3,7 százalékon állt az infláció Németországban.

Nem csak Németországban, de az euróövezetben is lassult az infláció: a februári 2,6 százalékról márciusban 2,4 százalékra csökkent.

A munkanélküliség az EU-ban és az euróövezetben is egyaránt stagnált februárban: az Eurostat adatai szerint az euróövezetben 6,5 százalék, az EU 27 tagállamában pedig 6 százalék maradt a ráta. Egy évvel korábban, 2023 februárjában az euróövezetben 6,6 százalékos, az EU-ban pedig 6 százalékos volt a munkanélküliség. Az Európai Unióban februárban 13 millió 249 ezer munkanélküli volt, ebből az euróövezetben 11 millió 102 ezer – januárhoz képest az EU-ban 13 ezerrel csökkent, az euróövezetben pedig 17 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma.

Szintén az EU-t érintő hír volt a héten, hogy a Moody's megerősítette az unió adósbesorolását, amely továbbra is a lehető legmagasabb osztályzat, ami adható.

Az Egyesült Államokból is kedvező hírek érkeztek a héten, miután az elemzői várakozásoknál több munkahely létesült márciusban, így a munkanélküliségi ráta is csökkent. Az USA gazdasága márciusban tíz hónapja a legnagyobb, 303 ezer új nem mezőgazdasági munkahelyet teremtett, szemben a februári 270 ezer után és lényegesen felülmúlva a 212 ezres márciusi becslést. A megelőző 12 hónapban átlagosan havi 231 ezer új munkahely létesült az Egyesült Államokban.

Az amerikai feldolgozóipari szektor teljesítménye is nőtt márciusban: az ágazat beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 50,3 pontra erősödött márciusban a februári 47,8 pontról. A mutató ezzel 17 hónap után először emelkedett a növekedést a csökkentéstől elválasztó 50 pontos szint fölé. Az elemzői várakozások itt is alacsonyabbak voltak – 48,5 pontra számítottak a szakértők.

Mi lesz a héten?

A héten jelennek meg az adatok az államháztartás központi alrendszerének március végi helyzetéről, a fogyasztói árak márciusi alakulásáról, valamint az ipari és az építőipari termelés februári mutatóiról.

  • Kedden jelenik meg a gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének március végi helyzetéről. Február végéig az államháztartás központi alrendszere 1704,0 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak. A központi alrendszer február végi 5974,9 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 611,5 milliárd forinttal, 11,4 százalékkal magasabb összegben alakultak. A központi alrendszer február végi 7678,9 milliárd forint összegű kiadásai 790,4 milliárd forinttal, 11,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.
  • Csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói árak márciusi alakulásának adatait. Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 6,7 százalékkal drágultak.
  • Pénteken közli az ipari termelés februári adatait második becslése alapján a KSH. Az első becslés szerint februárban az ipari termelés volumene 1,8, munkanaphatástól megtisztítva 1,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 januárjához mérten 3,5 százalékkal emelkedett. Az év első két hónapjában 0,9 százalékkal kisebb volt a termelés, mint 2023 azonos időszakában.
  • Szintén pénteken jelennek meg az építőipar februári adatai. Januárban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 17,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésének termelése 20,5, az egyéb építményeké 11,6 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 10,2 százalékkal nagyobb volt a decemberinél.