A KSH novemberi adatai szerint novemberben a fogyasztói árak 7,9 százalékkal nőttek átlagosan az előző év azonos hónapjához képest, egy hónappal korábban 9,9 százalék, fél éve még 20 százalék fölötti volt az infláció mértéke hazánkban. A háztartási energia 18,1 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gázért 36,2, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,8, a palackos gázért 1,9 százalékkal kellett többet fizetni. Ugyanakkor a járműüzemanyagok ára 25,4 százalékkal nőtt az elmúlt évekhez képest. Ezzel megállapítható, hogy havi szinten már nincs infláció, a 7,9 százalék is a múltat jelzi.

A 7,9 százalékról

A várakozásoknak megfelelően alakult a novemberi inflációs adat, a piaci konszenzus is nyolc százalékról szólt – fogalmazott Nyeste Orsolya az Economxnak. Az elemző ugyanakkor hozzátette, az Ersténél ennél valamivel alacsonyabb adatot, 7,8 százalékot vártak. Havi szinten, októberhez képest átlagosan nem változtak az árak, a bázishatás is nagyon támogató volt, a fogyasztói árak szerkezete is többé-kevésbé úgy alakult, ahogy gondoltuk.

A bázishatásról

Az aktuális inflációs évindexet úgy számoljuk ki, hogy az előző tizenkét hónap árváltozását összeszorozzuk. A novemberi éves 7,9 százalékos árindex nagyon egyszerűen fogalmazva úgy állt elő, hogy tavaly decembertől idén novemberig összeszoroztuk a tizenkét hónap havi árváltozását. Ennek megfelelően ebből a képletből kiesett a 2022 novemberi hó per hó árindex, ami meglehetősen magas, 1,9 százalékos volt – magyarázta a szakértő.

A tavalyi év második felében folyamatosan emelkedtek az árak, szinte a napról napra, és mivel a 2023 novemberi szorzatban már nem szerepel az 1,9 százalékos hó per hó adat, hanem ehelyett egy stagnáló havi adat került a képletbe, az év per éves adat is automatikusan csökkent. Ez a bázishatás.

Nyeste Orsolya hangsúlyozta, mivel még 2022 decemberében, illetve 2023 januárjában és februárjában is nagyon magas volt a hó per hó index, így az előttünk álló három hónapban az év per év indexek tovább csökkenhetnek. Az elemző szerint a 2021 második felében kezdődő óriási inflációs sokk után, az idei év második felében elindult egy normalizációs folyamat, sőt az idei évben voltak olyan hónapok is, amikor negatív volt a havi szintű árindex, csökkentek az árak.

Az üzemanyagárakról

Itt is érdekes a helyzet, mert hó per hó és év per év alapon eltérnek a tendenciák. Hó per hó alapon az előző hónaphoz képest olcsóbbá vált az üzemanyag, ami nem független az olajárak világpiaci csökkenésétől, illetve a forint árfolyamának stabilizálódásától sem. Ugyanakkor mivel 2022. december 6-ig tartott az ársapka, azaz addig 480 forintba került egy liter benzin, ennek eredményeként az idei év december 6-ig végig pozitív marad az üzemanyag éves árindexe – magyarázta Nyeste Orsolya.

Kép: Getty Images / Miguel Villagran

A bázishatás kiesése, amikor a mesterséges, statisztikai hatás, az árstop kiléptetésre kerül, először decemberben-januárban várható, onnantól kezdve már nem várható ennyire extrém eltérés a havi és az éves elszámolás között. A jövő januári jövedéki adóemelés okozta negyvenforintos üzemanyagár-emelkedés kapcsán kiemelte, annak lesz inflációs hatása.

A gázárról

Itt ismét egy mérési módszerről, technikai hatásról van szó. A támogatási rendszer megváltozott tavaly nyáron és a háztartási energetikai támogatási rendszer megváltozása a statisztikában először szeptemberben került be, óriási mértékű áremelkedést generálva. Később azonban kiderült, hogy a lakosságnak kevesebb része fogyaszt magasabb áron gázt, azaz kevesebben kerültek be a nem támogatott árkategóriába, mint azt ahogy a KSH előzetesen feltételezte. A kevesebb fogyasztás oka az enyhe idő és a háztartások spórolása is.

Ahogy a bázisból kikerült a 2022-es szeptemberi adat, a gázárak éves árindexe is negatívvá vált – mutatott rá az Erste elemzője.

2024-ről

A bázishatásra még pár hónapig számíthatunk, nagyjából ez a hatás március környékén fog kifulladni, akkor elméletileg már öt százalék környékén lesz az infláció – fogalmazott a kilátások kapcsán Nyeste Orsolya. Az elemző szerint onnantól kezdve nagyon nehéz lesz ennyire látványos dezinflációs folyamatot elérni: 2024 hátralevő részében ezután már nem lesz nagy változás az inflációban, öt százalék környékén, illetve kicsivel fölötte fog ingadozni az áremelkedés mértéke.

A barátról

Egy időre meg kell majd barátkoznunk az ötszázalékos inflációval, igaz, azt még nem értünk el, de remélhetőleg jövő év első negyedévében sikerül, és utána jó esetben 2024 vége felé, de valószínűleg inkább 2025-ben ismét kezdődhet egy erőteljesebb dezinformációs folyamat – hangsúlyozta Nyerse Orsolya. Az Erste prognózisa szerint 2025-ben valamikor visszakerülhetünk a jegybank célsávjába, bár az év első felében még inkább négy százalék lesz az infláció, mintsem három. Persze addig nagyon sok minden történhet, akár a külső hatások, akár a belső inflációs faktorok kapcsán, de technikailag az látszik, hogy az inflációs cél elérése közép távon lehetségesnek, valószínűsíthetőnek tűnik – zárta elemzését Nyeste Orsolya.

Így alakult az infláció 12 hónap alatt, 2022. novemberhez viszonyítva:

  • Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal emelkedett.
  • Ezen belül leginkább a cukoré (49,7 százalék), a csokoládé és kakaóé (19,1 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (17,9 százalék), valamint a büféáruké (17,0 százalék).
  • A tojás ára 24,4, a liszté 15,8, a sajté 10,4, a vaj és vajkrémé 9,9, a száraztésztáé 7,4 százalékkal csökkent.
  • A háztartási energia 18,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 36,2, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,8, a palackos gázért 1,9 százalékkal többet kellett fizetni.
  • A járműüzemanyagok ára 25,4 százalékkal nőtt.
  • A szolgáltatások 12,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,7, az üdülési szolgáltatás 15,8, a sport- és múzeumi belépők 14,1, a járműjavítás és karbantartás 13,8 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.
  • A szeszes italok, dohányáruk ára 10,6, ezen belül a szeszes italoké 12,1 százalékkal nőtt.
  • Az állateledelek ára 24,3, a mosó- és tisztítószereké 15,2, a testápolási cikkeké 7,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 3,3 százalékkal magasabb lett.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,5 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 9,4, a fűtő- és főzőberendezéseké 4,3, a szobabútoroké 3,7, az új személygépkocsiké 3,3 százalékkal nőtt.

Egy hónap alatt, 2023. októberhez viszonyítva:

  • A fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek átlagosan 0,5 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,6 százalékos emelkedése következtében.
  • E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. A baromfihús 2,0, az étolaj 1,9, a vaj és vajkrém 1,6, a cukor 0,8 százalékkal kevesebbe került. A járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent.
  • A ruházkodási cikkek 1,2 százalékkal drágultak.