Miközben a kormányzat alkotmányos védelem alá helyezné a készpénzhasználatot, a magyar fizetőeszköz gyengülése egy újabb problémára hívta fel a figyelmet:

ez pedig az ötforintosok létezése. 

Még jobban szemlélteti azonban a pénzünk romlását, hogy az 5 forintos érme a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként. Ennek oka, hogy az 5 forintos súlya 4,2 gramm, anyaga réz, cink és nikkel, továbbá 238 darab ad ki egy kilót, ami 1190 forintot ér. A háztartási sárgarézhulladék kilós átlagára a színesfémátvevőknél 1500 forint. Az ipari piacokon jelentkező fémhiány és a forintromlás miatt nem várható, hogy ez lefelé mozdulna. Láthatjuk tehát, hogy ha az 5 forintost a háztartási sárgarézhulladékba leadhatnánk, legalább 300 forintot keresnénk rajta

- fogalmazott Balassa Péter független országgyűlési képviselő. 

Szerinte felvetődik a kérdés, hogyan éri meg a magyar államnak ezt a pénzt forgalomban tartani, hiszen a közel 700 millió darab érme nagy veszteséget termel. A hulladékár többszöröse lehet az alapanyagárnak:

csak sárgaréztartalommal számolva 1 kilogramm alapanyag 6000 forint körül van, így 1 darab 5 forintos akár 25 forintba is kerülhet, amihez hozzáadódik a nikkel, az érmeverés, a szállítás, a tárolás és az egyéb költségek.

Azt kérdezte Varga Mihálytól, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől, hogy a jegybank mikor kívánja bevonni az 5 forintos érmét, tekintettel arra, hogy szerinte ez jelenleg több mint tízmilliárdos megtakarítást jelenthetne a központi költségvetésnek, még a kerekítésből származó kiadások mellett is.

Balassa Péter írásbeli kérdésére Virág Barnabás, az MNB alelnöke válaszolt, aki leszögezte,

a vizsgálatok nem indokolják az 5 forintos címlet bevonását.

Az egyes érmecímletek forgalmi részaránya több mint egy évtizede stabil, miközben az infláció a lakossági fizetési szokásokat csak elenyésző mértékben befolyásolta - tette hozzá. 

Kitért arra is, hogy az 5 forintos érme alapanyagául szolgáló réz, nikkel és cink tőzsdei ára az utóbbi években jelentős ingadozást mutatott. Ugyanakkor az érmékben az alapanyagok ötvözetként vannak jelen, amelynek piaci ára jóval alacsonyabb a tiszta fémekénél.

Virág Barnabás közlése szerint közel 900 millió darab érme van a lakosságnál, ami 4500 millió forint értéket jelent, aminek a bevonása a jegybank számára legfeljebb elenyésző megtakarítást hozhatna, miközben a felhasználók oldalán jelentős terhekkel járna. Az 5 forintosok bevonása esetén a kerekítési törvény megalkotása válna szükségessé, amelynek végrehajtása a vállalkozásoknak többletterhet jelentene: a kerekítés miatt a pénztárgépek átállítása többletköltséggel járna - fogalmazott Varga Mihály nevében a jegybank alelnöke.

Legutóbbi összefoglalónkban azért is neveztük érdekes lépésnek a készpénz alkotmányba foglalását a kormány részéről, mert tavaly nyáron 50 százalékkal megemelték a tranzakciós illetéket, ami a készpénzfelvételre is kiterjed. Persze, a terhet alapvetően a bankoknak kell megfizetniük, de idéntől automatikusan ráterhelhetik az ügyfelekre az extra díjakat.

Most 11 éve vezették be a két alkalommal, maximum 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételt, amellyel bármelyik hazai ATM-ből vehetünk fel készpénzt. A jogszabály bevezetésének célja az volt, hogy mindenki ingyen felvehesse a bankból legalább a fizetését.

A nettó átlagkereset 2014-ben még 156 ezer forint volt, most azonban közel a háromszorosa, 430 100 forint. Eljárt tehát az idő az Orbán-kormány „pénzügyi rezsicsökkentésnek” nevezett kezdeményezése felett. 

Egy átlagember már nem tudja felvenni a havi fizetését, sőt még a minimálbért keresők sem, ugyanis még az ő nettó fizetésük is havi 193 382 forint január óta. Úgy tűnik, a jogalkotóban ez idáig fel sem merült a gondolat, hogy emelni kellene ezt az összeget.

Kapcsolódó