Mivel a boldog békeidőknek vége, ezért szükség van a lakosság pénzügyi tudatosságára az inflációval való tartós együttélés miatt. Nagyjából ez a lényege annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelynek az egyik vendége Deák Bálint, az Economx vezető elemzője volt a Századvég Konjunktúra Zrt. Vidék Konferenciáján.

A mai napon vált ismertté a legfrissebb inflációs adat: az előző év azonos időszakához képest 12,2 százalékkal emelkedtek az árak. Isépy Tamás, a Századvég üzletágvezetője bevezetőjében kiemelte, ez a magas inflációs környezet ráadásul magas kamatkörnyezettel is társul, a kérdés, hogy ez meddig marad velünk.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató vezető kutatója ezzel kapcsolatban elmondta, a 2019 előtti békeidők nem biztos, hogy még valaha vissza is térnek; ha nem is lesznek két számjegyű inflációs mutatók, de egy öt-hétszázalékos mérték tartósan a világgazdaságban marad. A szakértő hozzátette, Magyarország ki fog keveredni a kétszámjegyű zónából.

Deák Bálint is arról beszélt, hiába lesz évvégére hét százalék az infláció, amely mögött bőven megbújik a bázishatás, a tavalyi nagyon magas energiaárak révén,

„innentől lesz csak igazán nehéz”,

mert jövőre az elemzők szerint is marad a hatszázalékos drágulás.

A Századvég kutatása szerint a magyarok számára már magas a hét-nyolc-kilencszázalékos kamat, viszont három-négy százalék mellett vennének fel hitelt, így a bankok bevállalnák a kamatplafont. Az Economx vezető elemzője szerint a magyar társadalomban még elutasított a hitelfelvétel, amelynek van egy generációs oka is, a szülők ugyanis meséltek a devizahiteles időszak következményeiről, ugyanakkor bankárkörökben úgy tartják, már öt százaléknál is tömegek lépnének be a hitelpiacra.

A hitel ugyanakkor csak az egyik szempont a pénzügyi tudatosság kapcsán. A megtakarítások felhasználása is hangsúlyos. Már, ha van spórolt pénz. Az Economx által rendelt kutatás szerint ugyanis a magyar lakosság mindössze huszonegy százaléka tudna előteremteni egymilliót, és negyvenkét százaléka ötszázezer forintot.

A helyzetet igazából súlyosbítja az is, ahogy arra Pásztor Szabolcs rámutatott, hogy a magyar családok pénzügyi portfóliójának kilencven százalékát a saját ingatlan teszi ki (Romániában ez közel száz százalék), a tőke így hiányzik a gazdaságból, ingatlanban van lekötve, és ez beszűkíti a lehetőségeket.

Deák Bálint szerint is rendet kell tenni a fejekben, és megértetni, hogy nem ördögtől való, ha a pénzünk pörög. Becslések szerint nyolcezer milliárd forint van párnacihában otthon, ami folyamatosan veszít értékéből az infláció miatt. Ezt a lakossági forrást kellene megmozdítani valahogy a részvények, vagy állampapírok irányába – fogalmazott.

Az inflációval szembeni pénzügyi tudatosság szintjét mutatja az is, hogy sokakat úgysem lehetett rávenni az állampapírok vásárlására, hogy a betéti kamat összege nem érte el egy sms árát sem – foglalta össze az elemző.