A képet árnyalja, hogy a kutatásban csak 125 magyar ingatlant vizsgáltak, a minta kicsinysége pedig torzítja az elemzést, ugyanakkor a több tízezer ingatlanra rálátó magyar ingatlan.com szerint is történt áremelkedés – jelezte Balogh László, az ingatlan.com gazdasági elemzője, megjegyezte, hogy ez tíz százalék körüli drágulást jelent az egy- és kétszobás budapesti lakásoknál.

A rekorder magyar infláció drasztikus változásokat eredményezett a hazai lakásvásárlási szokásokban is, mert sokan kénytelen eltolni a saját ingatlan vásárlását, és inkább albérletben töltik a következő éveket. Nem mindegy azonban, hogy mennyiért, hiszen egy magasabb albérleti összeg is távolabb fúj minket a jövőbeli céljainktól. Különösen kellemetlen helyzetben találhatták magukat a budapesti albérletet keresők. 

A lakbérek növekedése nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte problémát jelent.

A fiataloknak és diákoknak továbbra is komoly kihívás, hogy elérhető, megfizethető és hozzáférhető albérletet találjanak.

Egy év alatt alatt, hozzávetőleg 10 százalékkal nőtt a kétszobás lakások medián bérleti díja, amely így a tavaly szeptemberi 195 ezer forint helyett 220 ezer forintba kerül. Ez rezsivel együtt könnyen elviheti egy átlagfizetésből élő kétkeresős háztartás bérjövedelmeinek harmadát – mondta az Indexnek Balogh László. Hozzátette, az egyszobás lakásoknál a tavaly szeptemberi 150 ezer forintos mediánról az idén szeptemberre 167 ezerre ugrott a havi bérleti díj. Ha az egy- és kétszobás lakásokat összevonjuk, akkor a medián bérleti díj 180 ezerről 200 ezerre lépett.

A bérleti díjak sem nőnek az égig, ugyanis a bérlő fizetőképessége erősen gátat szab annak, hogy a tulajdonosok mennyiért tudják kiadni az ingatlanokat

 

– tette hozzá a szakértő, aki rámutatott, hogy jelentős különbség van a lakáseladás és a bérbeadás között, mert míg egy eladó megteheti azt, hogy kivár az értékesítéssel, ha nem kap jó ajánlatot, addig a bérbeadók minden hónapban veszteséget könyvelnek el a ki nem adott lakás után.

Így lehet költséget spórolni konfliktusmentesen az albérletben

A magyar felnőtt lakosság egyötöde albérletben lakik, 7 százalék pedig a közeljövőben tervezi, hogy odaköltözik. Bővebben >>>

Az áremelkedés akkor igazán beszédes, ha a budapesti munkahelyen dolgozók nettó béréhez viszonyítjuk a lakásbérleti díjakat. Az átlagbér 453 379 forint volt az idei első félévben, tehát egy egyszobás lakás (167 ezer forint) rezsivel (30-40 ezer forint) együtt a fizetés közel a felét elviheti.

Torz eredmények születtek.

A lap a szakértőt annak apropóján kereste meg, hogy a HousingAnywhere, egy lakásbérléssel foglalkozó online platform nemzetközi felmérést készített. Az eu-s országokat összehasonlító kutatásban megállapították, hogy az egy hálószobás budapesti lakások medián bérleti díja egy év alatt 43 százalékot drágult, így 1100 euróra – 421 300 forintra – rúg, ezzel megelőzve az északolasz Torinót (900 euró), kis híján utolérve Brüsszelt (1120 euró) és bécset (1181 euró).

Ez az állítás az ingatlanpiaci szakértő szerint meglehetősen elrugaszkodott a valóságtól a fentebb bemutatott adatok fényében, amit egyébként a KSH is használ. Az eredmények torzításának oka lehet, hogy a magyar mintát elég szűkre szabták, mindössze 125 ingatlan szerepelt benne, és ebben bőven lehettek kiugróan drága lakások is.

A HousingAnywhere legújabb jelentése szerint az európai lakbérek éves növekedése 15 hónap után először esett vissza 10 százalék alá, jelenleg 9,6 százalékon áll, de a bérleti díjakról azt írták, hogy „még mindig messze nem megfizethetők”. Balogh László szerint nem kizárt, hogy más országokra nézve, ahol nagyobb mintát vizsgáltak, reprezentatív a kutatás.

Az összesítésben listára vették, mely európai városokban a legdrágábbak az egy hálószobás (nem összekeverendő az egyszobással) lakások: 

  • Lisszabon: 2500 euró – 957 500 forint
  • Amszterdam: 2300 euró – 880 900 forint
  • Utrecht: 1950 euró – 746 850 forint
  • Párizs: 1802 euró – 690 166 forint
  • München: 1755 euró – 672 165 forint
  • Milánó: 1750 euró –  670 250 forint
  • Berlin: 1748 euró – 669 484 forint
  • Hága: 1725 euró – 660 675 forint
  • Firenze: 1700 euró – 651 100 forint
  • Rotterdam: 1655 euró – 633 865 forint.

A top 10-hez képest a magyar érték nem tűnik kiugrónak, de a szakértő rámutat, hogy az egyes városok albérletárait a nettó bérek mellé állítva érdemes vizsgálni.

Mamahotel: a horvát fiatalok átlagosan hat évvel később hagyják el a szülői házat, mint a magyarok

Míg a dán, finn és svéd fiatalok már átlagosan 21 évesen elköltöznek a szülőktől, addig ezt a magyarok 27 évesen teszik meg, amivel nem állunk rosszul a szomszédokhoz képest. Szlovákiában átlagosan közel 31 évesen, a horvátok pedig csak 33 éves koruk után hagyják el a kényelmes szülői házat. Bővebben >>>