Az MNB legfrissebb adatai szerint az elmúlt 1 évben csaknem 10 százalékkal nőtt azon jelzáloghitelek száma, amelyeknél 70 százalékos vagy magasabb a fedezeti megterheltség. Határozott emelkedés látható tehát a hitelek összegének az ingatlan értékéhez viszonyított arányában. 

Márpedig nem árt figyelni a megfelelő hitelarányra és a pénzügyi tudatosságra, különös tekintettel arra, hogy 

az első lakásvásárlók számára 2024 januárja óta a nagyobb bankoknál csupán 10 százalékos önerővel is elérhetők lakossági jelzáloghitelek. 

A 90 százalékos finanszírozás szabályai persze meglehetősen szigorúak, hiszen a kihelyezett hitel összege majdnem eléri a kiszemelt ingatlan forgalmi értékét. Az ingatlan állapotának esetleges romlása, vagy értékének csökkenése esetén így az is előfordulhat, hogy a hitelintézet számára az adott ingatlan nem nyújt kellő biztosítékot. 

A bankok ezért csak bizonyos településeken elhelyezkedő ingatlanokra teszik elérhetővé ezeket a konstrukciókat és az MNB által meghatározott jogosultsági feltételeken felül további kritériumokhoz kötik az igénylést. 

Korponai Levente, a money.hu vezetője ezzel összefüggésben kiemelte: 

sokan nem tudják, hogy ha a fedezetként bevont ingatlan értéke oly mértékben csökken, hogy a követelés kielégítését veszélyezteti, akkor a bank kötelezheti az adóst arra, hogy az ingatlan állapotát állítsa helyre, vagy pótfedezetet vonjon be újabb ingatlan formájában, esetleg törlesszen elő. 

Már önmagában ezért sem érdemes teljesen kicentizni a hitelfelvétel kereteit. Ugyanakkor a hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítás értékkövetését is tanácsos észben tartani.

A szakértő szerint azok a vevők, akik nem a minimális önerővel igénylik a vásárláshoz szükséges lakáshitel  összegét, az ingatlan értékváltozásából adódóan is sokkal kisebb kockázatot vállalnak. 

Felhívta a figyelmet arra az uniós rendeletre is, mely szerint 

a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékét a lakóingatlanoknál minden harmadik évben felül kell vizsgálni. Az MNB ajánlása is ezzel egybehangzó.

A bankok tehát az ingatlanok értékét statisztikai alapon rendszeresen felülvizsgálják, viszont a gyakorlatban elvétve van csak példa arra, hogy az egyes ingatlanok esetében ismételten vagy szúrópróbaszerűen értékbecslést végezzenek.

Minden hitelszerződés tartalmazza azonban, hogy amennyiben a hitelintézet tudomására jut, hogy az ingatlan értéke az átlagos piaci árhoz viszonyítva jelentősen csökkenhetett, és emiatt a hitelbiztosítéki érték ismételt helyszíni megállapítása válik szükségessé, az adós köteles biztosítani a helyszíni szemle lehetőségét és állni annak díját is.