A hazai ingatlanpiacon 90 százalék körül alakul a saját tulajdon aránya. Megéri minél előbb lépni azoknak, akik most terveznek lakásvásárlást – mondták az Indexnek ingatlanpiaci szakértők. Az ingatlanáraknál már most 6-7 százalékos a drágulás éves szinten, ami jövőre még nagyobb mértékű lehet – jelezte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Balla Ákos, a Balla Ingatlan alapító tulajdonosa szerint gyakorlatilag minden európai országban nehéz a lakáshoz jutás, de néhány ország, mint például Ausztria vagy Németország, előrehaladott ennek kezelésében. Jelentős mennyiségű, évente több ezer bérlakás épül, valamint szabályozott keretek között működik a bérlakáspiac. Úgy látja, a legnagyobb lakhatási nehézséget okozó probléma a magas lakhatási költségekben keresendők. Budapesten minimum 200 ezer forint az az összeg, miközben a KSH által kiadott mediánjövedelem 362 900 forint.

Onnan indul a lakhatási válság, hogy az átlag- vagy az alatt keresők, vagy épp az egyedülálló szülők jövedelmük nagy részét lakhatásra költik

– mutatott rá Balla Ákos.

Az Otthon Centrum is rámutat, hogy az albérletárak korlátozására vannak nemzetközi példák, ám „nagyon sok minden múlik a részleteken”. Sok olyan kezdeményezés, intézkedés történt az elmúlt években, amellyel egy-egy részproblémára igyekeztek előremutató megoldást találni, ezek végrehajtásában a rendszerelvűség és a kiszámíthatóság, mintha elsikkadt volna.

A többek között ingatlankivitelezéssel, -felújítással, -üzemeltetéssel és vagyonkezeléssel foglalkozó GPM Kft. vezetője szerint a mostani kormányzati elképzelések sokat tudnának segíteni, ám ehhez először az általános gazdasági helyzetnek kell javulni.

Alulról kellene támogatni a lakáspiacot, lakbértámogatással, első lakáshoz jutás támogatásával

– fogalmazott Csuhay Attila, aki emellett arra is rámutat, hiába tűnnek jónak a kabinet kezdeményezései, megvalósításuk és a pozitív hatások kifejtése éveket vesz igénybe. A lakbérszabályozással kapcsolatban kifejtette, ő sem ért egyet az állam piaci folyamatokba történő ilyen mértékű beavatkozásával, így a terézvárosi Airbnb-„népszavazással” sem. 

„Amennyiben az állam szeretné megoldani bizonyos csoportok lakhatási nehézségeit, akkor nekik specifikusan nyújtson támogatást: diákoknak olcsó, modern kollégiumi helyek, rászorulóknak lakbértámogatás vagy állami/önkormányzati bérlakás, első lakáshoz jutás támogatása” – sorolta.

Az OC szakértői szerint a népszámlálási adatok alapján kiderült, hogy jelentős számú üresen álló lakás van országszerte, amelynek egy részét valamilyen formában piacra kellene hozni, ami nemcsak a bérlői szektor biztonságát, de az átláthatóságát is növelné.

Az új lakás luxustermék lett, csak egy viszonylag szűk kör engedheti meg magának

Valakinek csak álom az új otthon, mások pedig simán kiadnak négyzetméterenként hárommillió forintot is egy új fővárosi, vagy balatoni lakásért. Eközben már a nagy ingatlanfejlesztők is kénytelenek lehajolni az egymilliárdos munkákért, kiszorítva a piacról a közepes cégeket. Hüse Istvánnal, a Magyar Ingatlanberuházó Zrt. vezérigazgatójával ezekről is beszélgettünk, de arról is, hogy milyen kiút van ebből a helyzetből. Itt olvashat erről többet >>>

Munkásszállók és kollégiumok is kellenének.

Megoldást jelenthet a megfizető lakások gyors építése, továbbá minőségi munkásszállók, valamint kollégiumok létesítése. Balla szerint ez állami szerepvállalással, valamint piaci szereplők bevonásával egyaránt megtörténhet. Az OC emlékeztet, azokban a városokban, ahol az egyetemi hallgatók meghatározó hányadát adják a bérleti piacnak, mindenképpen várható, hogy a kollégiumi férőhelyek bővülése hatással lesz az albérletpiacra, de egy-egy kollégium megvalósítása akár többéves fejlesztési folyamat.

Szintén a bérlakáspiaci kínálatot erősítheti a nagy vitákat kiváltó Airbnb-szabályozás.

A terv szerint 10 ezer budapesti Airbnb-lakást terelnének át a rövid távú helyett a hosszú távú bérlői piacra. Balla Ákos szerint ez önmagában nem oldja meg a problémát, és nem hoz magával megfizethető bérleti díjakat, az átcsoportosítás helyett a lakásépítésben látja a megoldást. Hasonlóan látja Csuhay Attila is, mert az Airbnb-lakások többsége magas minőséget képvisel. A lakáskiadók sok esetben magára az épületre is áldoztak, például lépcsőházfestéssel vagy homlokzatjavítással. Felhívta a figyelmet az Airbnb-k „kivéreztetésével” kapcsolatban, hogy a turizmus a magyar GDP 13 százalékát teszi ki, aminek körülbelül fele Budapesten keletkezik.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások lakhatásra fordíthatóságát azonban Csuhay Attila „óriási hibának” tartja. Egyébként is rettentően alacsony az öngondoskodás.

A kormány arra kondicionálja a pénztártagokat, hogy feléljék a nyugdíjas évekre való megtakarítást egy jelenlegi probléma megoldására. Ez már-már felelőtlenség

– fogalmazott.

Balla Ákos úgy véli, az önkéntes nyugdíjpénztárakból származó megtakarítások lakhatási célra fordítása várhatóan pozitív hatást fejthet ki az ingatlanpiacra, abban azonban kételkedik, hogy túl sok ilyen típusú megtakarítás landolna a lakáspiacon.

Lecövekeltek a kamatok, hiába ígérték az 5 százalék alatti plafont

Egyelőre nyoma sincs annak, hogy a bankok elindulnának a tőlük kért 5 százalékos THM felé, csak a személyi kölcsönöknél vannak kamatvágások. Erről itt olvashat többet >>>

A szakértők egyöntetűen úgy vélik, Nagy Márton bankok felé tett azon kérése, hogy önkéntes alapon 5 százalékban maximálják a lakáshitelek THM-jét, élénkítheti a hitelpiacot. Kérdés azonban, hogy a pénzintézetek bevállalják-e, hiszen a jelenleg 6-7 százalék körüli THM-szinteket is csak magas forrásköltség mellett tudják tartani.

Fellélegezhetnek a vidéki Airbnb-tulajdonosok

Jogi nonszensznek és gazdaságilag irracionálisnak tartják az Airbnb teljes tiltását a turisztikai szervezetek. A Nemzetgazdasági Minisztérium hallgat a javaslatokra. Itt vannak a részletek >>>