Az utóbbi évek egyik legnagyobb botanikai kihívását az úgynevezett inváziós növények terjedése elleni küzdelem jelenti, ezek olyan – általában más kontinensről – betelepített növények, amelyek kiszorítják az adott területen őshonos növényeket a természetes élőhelyükről, ezzel jelentős természetvédelmi anomáliákat generálva, mindemellett pedig komoly népegészségügyi problémát is jelentenek egyes allergén fajok.
Mindenhol egyforma a növényzet
Lassan a Föld bármely pontján járunk, szinte mindenhol hasonló növényzettel találkozhatunk, lényegében
a növényvilágban is zajlik a globalizáció, azonban ez a botanikai sokszínűség mellett számos negatív hatást is eredményez, melyek hosszabb távon súlyos ökológiai problémákhoz vezethetnek.
Egy nemrég publikált új-zélandi kutatás szerint, amely a Global Change Biology nevű tudományos folyóiratban jelent meg, az egyébként ártalmatlannak tűnő növények a klímaváltozás hatására gyorsan és agresszíven terjeszkedő inváziós növényekké válhatnak, ezért van szükség törvényi szabályzásra, emellett pedig az egyéni és a kollektív tudatosságra és odafigyelésre is felhívja a figyelmet a kutató.
Törvénybe kellene foglalni
A tudós meglehetősen szigorú keretek közé szorítaná az idegen területekről származó növények behozatalát és termesztését, szerinte kizárólag az élelmiszeripari célokra importált növények esetében lenne érdemes kivételt tenni. Új-Zélandon már a törvény is kötelezi az őshonos lágy- és fásszárú növények ültetésére az ingatlantulajdonosokat bizonyos telekméret felett. A kutató hangsúlyozza a társadalmi felelősséget, azon belül is a kertészek szerepét, illetve a témával kapcsolatos ismeretterjesztés fontosságát is kiemelte.
A természetvédelmi veszélyfaktor mellett jelentős népegészségügyi kockázatot is jelent egyes gyom- és özönnövényeknek a terjedése, erre a legismertebb példa az ürömlevelű parlagfű, amelynek pollenje minden évben tömeges allergiahullámot gerjeszt. Szintén a nehezen kiirtható gyomnövényként tartják számon a selyemkórót, annak ellenére is, hogy gyakran mézet is készítenek belőle. Az elsősorban szántóföldeken előforduló selyemmályvát a 24 legnehezebben írtható gyomnövény közé sorolták, de hasonlóképpen az aranyvessző, a gyalogakác, fehér akác és a keskenylevelű ezüstfa is a legnagyobb károkat okozó Magyarországra telepített növényfajok között szerepelnek.
Feltérképezik az ellenséges erőket
Még 2021-ben írta meg az Agroinform.hu, hogy a Szegedi Tudományegyetem kutatói létrehoztak egy nyilvános térinformatikai adatbázist, melynek segítségével képesek feltérképezni özönnövény-fajok gócpontjait, illetve a terjeszkedésüknek az irányát és sebességét is. Az adatbázis célja az, hogy sikeresen felvegyék a harcot a lokális, őshonos növényfajokat – s ezáltal a hazai természetkultúrát is – veszélyeztető idegen fajokkal.
Ez az öt invazív faj okozta a legnagyobb károkat Európában az elmúlt 60 évben
Egy korábbi kutatás szerint a nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi kárt okoztak.(Halmai Dávid)