Kedd reggel megdöbbentő ipari termelési adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal a tavalyi tizenegyedik hónapra vonatkozóan. A termelés volumene éves szinten 5,6 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. 

Az érték messze elmaradt a -1,2 százalékos elemzői konszenzustól 

– jelezte lapunknak Nagy János. Az Erste makrogazdasági elemzője hozzátette, hogy havi szinten az általános európai trendekkel párhuzamosan 2,3 százalékkal mérséklődött az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint.

A novemberi ipari termelési adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal kommentárja szerint: „A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Csak két alág kibocsátása nőtt: a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásé, valamint a vegyi anyag, termék gyártásáé”. Kedvezőtlenül hat a hazai kibocsátásra az általánosan gyenge európai konjunktúra is. 

Az elmúlt időszakban jól teljesítő autó- és akkumulátorgyártás mélyen a kapacitásai alatt termelhetett

– mutatott rá Nagy. Az Erste makrogazdasági elemzője szerint a termelési kilátások rövidtávon továbbra is meglehetősen zavarosak: a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte csak minimális életjeleket mutatnak. Ezek közül kiemelendő a német gazdaság gyengélkedése. Bár az elmúlt években lazult az együttmozgás erőssége, továbbra is meghatározó tényező az exportkeresletünk tekintetében. 

A szakértő pozitívumként emelte ki, hogy az elmúlt időszakban a magyar BMI újra a fellendülést jelző tartományba emelkedett. A hírek szerint az iváncsai akkumulátorgyár november elején kezdhette meg a termelést hivatalosan, amely teljes kapacitáson szabad szemmel is jól látható hatást fejthet ki a magyar ipari kibocsátásra, ugyanakkor ennek nyomát a héten publikált ipari adatokban egyelőre nem látja tükröződni a szakértő.

Bizakodásara adhat okot, hogy középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. A kedvező hatások kiaknázása azonban változatlanul leginkább a globális konjunktúra helyreállásának függvénye lesz. A szakértőket arról is kérdeztük, hogy a német ipar gyengélkedése milyen hatást fejthet ki a magyar gazdaságra.

Sötét felhők érkeznek Németország felől

A német ipar gyengélkedése nem új keletű történés: nagyjából 2018 óta, trendszerű módon csökken a kibocsátás. A novemberi 0,7 százalékos visszaesés alapvetően beillik a tavalyi évben látott képbe. Feltehetően elsősorban a gyenge kereslet számlájára írható, ami például a szintén gyenge német kiskereskedelmi adatokon is tetten érhető. 

A Németország felől érkező sötét felhők sosem jelentenek jót hazánk számára, ugyanakkor a magyar havi visszaesés masszívan meghaladta a németet, így egyértelműen hazai specifikumok állhatnak a háttérben

– világított rá az Economxnak Nagy János. Ezek közül az elemző szerint kiemelendő a jármű- és akkumulátorgyártás váratlan lefordulása: bár a novemberi részletek nem ismertek, az októberi és tavalyi mutatók ismeretében ezek esetében szignifikáns termeléscsökkenés következhetett be.  

A gyenge novemberi német ipari adatok arra utalnak, hogy a termelést továbbra is sújtja a magas energiaköltség és a gyenge kínai kereslet

– jelezte lapunknak Árokszállási Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a visszaesés azért is kellemetlen, mert előzetesen növekedésre lehetett számítani. A 2015-ös átlaghoz képest a német ipari termelés már csak 93,7 százalékon áll, gyakorlatilag folyamatos lecsorgást mutat a 2023-as év első hónapjaihoz képest, amikor még 100 százalék körül állt a mutató.

A német gazdaságnak az autóiparban zajló gyökeres változások mellett a kínai kereslet tőlük történő elfordulásával, valamint az energiaintenzív ágazatok bizonytalan jövőképével kell elsősorban megküzdeni

– erősítette meg az Erste szakértője, megjegyezve, hogy nemcsak a németekre, hanem több, jelentős nyugati EU tagállamra jellemző folyamat, hogy az iparról a hangsúly a magasabb hozzáadott értéket előállító szolgáltatásokra irányul.

A német gazdaság, azon belül is az ipar gyengélkedése rendkívül rossz hír a magyar gazdaság számára, a hazai termékexport közel 27 százaléka Németországba irányul

 

– erre már Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője mutatott rá lapunknak.  Vagyis ha a külső kereslet gyengül, az megjelenik a magyar adatokban is, kedvezőtlenül érinti a magyar beszállítókat és a német piacra termelő vállalatokat is. Ezzel a problémával azonban nemcsak a magyar gazdaság, hanem a régió egésze szembesül: a cseh novemberi ipari adatok is negatív meglepetést okoztak, a havi alapú 1,4, illetve az éves 2,8 százalékos visszaesés nyomán.

Találatot kapott Németország versenyképessége

A német ipar gyengélkedésében szerepet játszik egyrészt a kereslet visszaesése, az árak emelkedése miatti reálbércsökkenés eredményeként – jelezte lapunknak a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.

Rontja a helyzetet, hogy habár az energiaárak Európában érdemben csökkentek a 2022-es csúcsukhoz képest, azonban még mindig számottevően magasabbak, mint a koronavírus-járványt megelőzően, ami versenyképességi hátrány is jelez

– fűzte hozzá Molnár, aki szerint problémát eredményez a magas kamatszint is, amely megdrágítja a beruházásokat, amelyek ugyanakkor szükségesek lennének a versenyképesség javításához. Novemberben a német export értéke 5,0 százalékkal csökkent éves alapon. Ez is mutatja tehát, hogy a német és az európai ipar gondjai sokrétűek, nem egy tényező okozza a visszaesést.

A német energiaiparban ugyanakkor havi alapon 3,9 százalékos növekedés történt, de ez a szakértő szerint inkább csak korrekciónak tekinthető, az ágazat termelése még mindig érdemben elmarad az egy évvel korábbi szintjétől, ugyanakkor az energiaárak konszolidációjának köszönhetően várható volt, hogy a terület fokozatosan növekedésnek indul.

Nincs mozgástere a német kormánynak

A német ipar szempontjából rossz hír, hogy a német költségvetés is kedvezőtlen helyzetben van a költségvetési szabályok miatt. A német kormánynak emiatt pedig nincs mozgástere jelentős források allokálására az ipar irányába, de a megnyilatkozások alapján egyelőre ez nem prioritás, a zöld átállás van továbbra is a kormánypártok fókuszában. 

Negatívan érintette például a német autógyárakat, hogy a kormány decemberben megszüntette az elektromos autók vásárlásának támogatását a költségvetési megszorítások keretében

– világított rá a Makronóm Intézet elemzője, aki szerint a német ipar korábbi éveinek sikerét 3 tényező hajtotta: 

  • a magas technológiai szint, 
  • az olcsó energia, 
  • illetve a német gazdaság szempontjából gyenge euró, amely versenyképessé tette az exportot. 

Az utóbbi években ugyanakkor előbbi két előnyét jelentős részben elvesztette a német ipar, a technológia terén az USA és több iparágban már Kína versenyképessége is utolérte, míg az orosz energiáról való erőltetett leválás az energiaköltséget dobta meg, még tovább rontva az ágazat nemzetközi versenyképességét – fejtette ki Molnár. 

A német vállalatok emellett jóval kevesebb közvetlen kormányzati támogatásra számíthatnak, mint a kínai vagy az amerikai versenytársaik, elég ha csak az Egyesült Államok Inflációcsökkentési Törvényére (Inflation Reduction Act, IRA) gondolunk vagy a kínai elektromos autógyártóknak nyújtott állami támogatásokra. A német vállalatoknak emellett meg kell felelniük a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi szabályoknak is.

A német gazdák már sztrájkolnak

A német kormány nincs könnyű helyzetben, hiszen a német alkotmánybíróság tavaly novemberi döntése értelmében nem lehet a korábbi tervek szerint különleges alapokból finanszírozni a kiadások jelentős részét, így nyomás helyeződik a kormányra, hogy igazítsa ki a költségvetést – jelezte lapunknak Árokszállási Zoltán. Ez pedig a növekedést inkább gátolja, semmint élénkítené. 

Ennek köszönhetőek többek között a jelenleg zajló gazdatüntetések is Németországban, hiszen a költségvetési helyzet miatt a kormány hozzányúlna a gazdák bizonyos kedvezményeihez is

– világított rá a szakértő. Hozzáfűzte, hogy a német gazdaság nem teljesített túl jól 2023-ban, és a problémák idén sem szűnnek meg, de azért valamekkora, mérsékelt szintű gazdasági expanzió várható. Azonban nem csak ciklikusan, hanem strukturálisan sem tűnik jónak a helyzet, hiszen az elektromobilitásra történő átállás, a kínai gazdaság gyengélkedése, illetve a magas energiaárak mind kihívást jelentenek a német gazdaság számára.

Ha érdekli, miért vonultak az utcára a német gazdák, és mit követelnek a kormánytól, akkor ajánljuk a témában írt cikkünket.