Az Ipsos 12 hónapos vizsgálatot felölelő munkaerőpiaci kutatása szerint a magyar közösségben nagyjából 14 ezer alkalommal merült fel a munkaerő-kölcsönzés, leggyakrabban a piaci trendekkel, a foglalkoztatottsági adatokkal és toplistákkal kapcsolatosan.

A közösségi internetes tartalomelemzések szerint ugyanakkor megosztó a téma, esetenként negatív érzelmek kötődnek hozzá.

Az úgynevezett U&A (Usage & Attitude) többfázisú piacvizsgálat második szakaszában 3000 főt kérdezett meg a kutatóvállalat a magyar munkakorú lakosságtól a munkával kapcsolatos attitűdjéről, elégedettségéről és a piaci ismereteiről. Eszerint a válaszadók egyötödének van a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos tapasztalata, kétötöde pedig csak hallott erről a foglalkozási formáról.

Azok, akiknek személyes tapasztalata van, 26 százalékos arányban ajánlanák az ismerőseiknek ezt a foglalkoztatási formát.

A szolgáltatással kapcsolatosan élénken fennállnak azok a tévhitek, miszerint az ilyen jellegű munka kevesebb fizetéssel, magas jutalékokkal és nagy kiszolgáltatottsággal jár együtt.

Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője szerint a „kölcsönzés mint foglalkoztatási forma már régóta a munkaerőpiac része, néhány kérdésben mégis tetten érhető a tájékozatlanság”, miközben ez a megoldás törvényileg szabályozva van, vagyis a kölcsönzött munkavállalóknak ugyanannyi fizetés és szabadság jár, mint a főállású, azonos beosztású kollégáknak.

– A munkaerőkölcsönző nem von le jutalékot, viszont sok adminisztratív terhet levesz a válláról – tette hozzá az ügyvezető.

A piacvizsgálat további fontos eredményei, hogy

  • Tízből heten elégedettek a munkájukkal, jelentősen nagyobb, 76 százalékos arányban a szellemi foglalkozásúak.
  • 87 százalékuk egyetért abban, hogy kiemelten fontos a jól végzett munka érzése, 76 százalékuk szerint pedig az értékteremtés. 85 százalékuk a magánélet és a munka közötti egyensúlyt is kiemelten fontosnak véli.

A munkahely elégedettségi faktorai között annak stabilitása, biztonsága szerepelnek az élen, másodsorban a letisztult munkahelyi folyamatok és a munkahelyi légkör a mérvadók. A skála másik oldalán még a fizetéseknél és a juttatásoknál is jobban kritizálják a home office lehetőségének hiányát.

Nagyítóval kell keresni a munkaerőt

A kutatás harmadik fázisában érdekes megfigyeléseket tettek: 437 HR döntéshozó megkérdezése alapján tíz vezetőből kilenc hallott a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségéről, ám csak a tizedének volt pozitív tapasztalata vele. 39 százalékuk még nem gondolkodott el ezen a lehetőségen, 45 százalékuk pedig nem is élne vele.

Ugyanakkor 87 százalékuk egyetért abban, hogy a legnagyobb kihívást a jó munkaerő megtalálása jelenti, főként a hiányszakmákban.

Nagy energiákat emészt fel a munkaerő megtartása is. A megszerzés és a megtartás nehézségei mögött az áll, hogy nehéz a bérezési elvárásoknak megfelelni, illetve az, hogy nehéz a munkavállalók motivációját fenntartani ebben az időszakban.

Pokolian rossz állapotban van az ázsiai munkaerő

Az ázsiai munkavállalók jelentős mentális egészségügyi megterhelésnek vannak kitéve, ötből négy alkalmazottnál közepes vagy magas a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázata.
Bővebben--->