Évek óta folyamatosan azt hallani, hogy az ország versenyképességének egyik kulcsa a digitalizáció. Hogy áll Magyarország ilyen téren napjainkban?−

A digitalizáció állapotáról minden évben megjelenik a korábban DESI-ként, ma Digital Decade-ként ismert index, és annak alapján Magyarország több digitalizációt érintő kérdéskörben is az európai mezőny hátsó részében található meg. Kivételt leginkább a digitális infrastruktúra és a kvantumszámítógép-kutatás területei képeznek. Amit az IVSZ kifejezetten problematikusnak tart, az a kkv-k digitális készségeinek fejlettsége, hiszen a magyar gazdaság gerincét alkotó kis- és középvállalkozások digitalizálódása nélkül nem lehet sikeres az átállás. Jelentős fejlesztésekre van tehát szükség, hogy ne maradjunk le a versenytársak mögött.

Kapcsolódó

Az IVSZ közlése szerint mintegy 22 ezer betöltetlen informatikai álláshely van hazánkban. Mi állhat emögött? Miért nem tudunk kitermelni annyi szakembert, amennyire szükség van?

Kétségkívül keresettek az IT-szakemberek, ugyanakkor tapasztalunk egy átmeneti megtorpanást is az IT-munkaerőpiac növekedésében a gazdasági hatások, infláció, háborús helyzet és hazánkban az uniós források elapadása következtében. Azonban már látszik, például a Hays legfrissebb riportjából is, hogy hamarosan újra nőni fog az IT-szakemberek iránti kereslet, és ezt a növekvő keresletet eddig sem a felsőoktatásból, sem a felnőttképzésből vagy szakképzésből kikerülő diákok nem tudták megfelelő mennyiségben kielégíteni.  Annak érdekében, hogy a munkaerő rendelkezésre állása ne legyen korlátja a fejlődésnek, sürgősen szükség van egy nagy volumenű, az oktatási rendszer minden elemére kiterjedő, a külföldi munkavállalók foglalkoztatását megkönnyítő − és akár adózási elemeket is tartalmazó − beavatkozásra ezen a területen.

Melyek azok a területek, amelyeknél nagyon jól állunk digitalizációban és melyeknél nem?

A magyar kkv-k többsége még mindig nem használja ki a digitális technológia adta lehetőségeket: 52 százalékuk rendelkezik csak alapszintű digitális készségekkel. Az olyan jelentős technológiákat, mint a mesterséges intelligencia, a big data vagy akár a felhő is az uniós átlag alatt használnak. Az állampolgáraink digitális készségei szintén fejlesztésre szorulnak, a felnőtt lakosság fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól és hosszú az út 2030-ra kitűzött 80 százalékos célig. Az infrastruktúra nem lenne gátja a fejlődésnek, sőt, a széles sávú összeköttetés az uniós átlag felett van, az 5G terén pedig Magyarország jelentős előrelépést tett a 2030-ra kitűzött digitális csatlakozási célok elérése felé. Az 5G lefedettség 2022-ben Magyarországon 58 százalékra nőtt, ami 40 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. A digitalizáció terén nagy változást fog hozni a Digitális Állampolgárság Program elindulása is, ami segíthet a digitális megoldások használata felé terelni az állampolgárokat. 

Mi lesz a jövője azoknak a vállalatoknak, amelyek még mindig nem értik, hogy mennyire fontos a digitalizáció? Mi lesz egy bankkal, egy médiavállalattal vagy egy biztosítóval?

Az a vállalkozás, amelyik nem kezdte már meg az átalakítást a digitális gazdaságban való részvételre, az valójában saját maga felszámolását döntötte el. A pénzügyi szektorban és a médiában már most is csak digitális vállalkozások tudnak túlélni, más ágazatokban még némi idő rendelkezésre áll. De nagyon kevés. 

rr
Tajthy Krisztina, a Digitális Vállalkozások Szövetségének főtitkára
Kép: IVSZ

Milyen hatással van a foglalkoztatottságra az IT szektor jelenlegi trendjei?

Át fog alakulni ahogy és amit dolgozunk, de az egészen biztos, hogy a munka, amit végzünk valamilyen módon digitális megoldások használatán fog alapulni. Ezért elengedhetetlen, hogy mindenki felvértezze magát a megfelelő digitális készségekkel, hogy a jövőben is megtalálja a helyét a munkaerőpiacon. A Világgazdasági Fórum friss kutatásának eredményei szerint az MI és más diszruptív technológiák elterjedésének munkahelyekre gyakorolt hatása a következő öt év során nettó pozitív lehet, de csak akkor, ha a meglévő munkaerő jelentős részének digitális készségeit is a változó igényekhez igazítják. ​Lesznek olyan munkakörök, ahol az MI hatására nemhogy alacsonyabb, hanem magasabb lesz a kereslet a szakemberek iránt, ugyanakkor a technológiai fejlődés bizonyos szakmákat teljesen átalakít.​ Az e-kereskedelmi, digitális marketing és digitális transzformációs szakemberek körében 25-35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben. Ezzel párhuzamosan viszont pénztárosi, titkárnői, könyvelési és bérszámfejtési ügyintézői állásból várhatóan ugyanennyivel kevesebbre lesz szükség 2027-re. ​

Míg korábban őrült összegeket kaptak az IT-sek és óriási munkaerőhiány volt, most egyre többen számolnak be arról, hogy nehezen találnak állást maguknak, és a fizetés sem olyan csábító mint néhány évvel ezelőtt? Miért fordult meg ez a trend?

Nincsen trendforduló, a digitális készségekkel rendelkező dolgozókra ma is nagy az igény. Ugyanakkor az elmúlt időszakban egy minimális korrekciót idéztek elő a globálisan tapasztalható makrogazdasági fejlemények, amelyek kapcsán a piaci szereplők világszerte visszafogták a pandémia alatt turbófokozatba kapcsolt IT-fejlesztéseiket. A Magyarországon is érzékelhető recesszió mellett itthon inkább az okoz nehézséget, hogy a várva várt uniós források nem érkeztek meg 2023-ban, ami visszafogta a vállalkozások beruházási kedvét, így munkaerőfelvétel szempontjából is konzervatívabb szemléletet képviselnek. Konszolidálódik a piac, ugyanakkor összességében a tapasztalt szakemberek hiánya továbbra is korlátozza az itthon működő vállalatok fejlődését, emiatt pedig a magyar gazdaság bővülésének is gátja.

A covid-időszak felpörgette sok vállalatnál a digitalizációt. Hogyan foglalnák össze a változásokat, milyen irányba mentünk itthon, és mi történt azóta?

A covid minden vállalatnak bebizonyította, hogy a digitális technológiák révén nem kell fizikailag egy helyen dolgozniuk a munkatársaknak. Egyes ágazatoknak lökést adott a járvány okozta változás, például az online kereskedelemnek, de sajnos a legtöbb magyar vállalat nem él a digitalizáció lehetőségeivel, ahogy az a korábban említett Digital Decade adataiból is látható. 

Milyen stratégiára vagy törekvésekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon digitalizációban?

Számos terület fejlesztését el kell kezdeni, ezzel kapcsolatban az IVSZ 2022-ben összeállította javaslatcsomagját az újonnan felálló kormány számára, majd 2023-ban a generatív mesterséges intelligencia berobbanásakor újra is gondolta. Azonban van egy lépcsőfok a fejlesztésekben, amit nem lehet átugrani: átfogó oktatási paradigmaváltásra, a digitális készségek elsajátításának általánossá tételére van szükség ahhoz, hogy valóban versenyképesek tudjunk lenni. Ezt az elmúlt hetekben megjelent versenyképességi stratégia is kiemeli, azonban a konkrét akciótervek még hiányoznak, így nem tudjuk, hogy kívánják megvalósítani az oktatási reformot. Amíg nincs elegendő digitális készséggel rendelkező szakember az országban, nem lehet a legújabb technológiák széles körű elterjedésére számítani. Az IVSZ több projekten keresztül is támogatja a vállalatok és a munkavállalók készségfejlesztését. A DigitalTech EDIH-en keresztül a hazai kkv-k és a közszféra szervezetei térítésmentes kiberbiztonsági, fintech, edtech, blockchain és üzletfejlesztési képzéseken, illetve személyre szabott tanácsadási szolgáltatásokon vehetnek részt, míg a LevelUp projekt keretén belül akár kkv-k, akár munkakeresők is fejleszthetik digitális készségeiket. 

Hogyan nyúlt bele az AI az IT-szektorba? Milyen folyamatokat figyelhetünk meg ezzel kapcsolatban? 

A mesterséges intelligencia fel fogja forgatni nem csak az IKT-szektort, hanem a gazdaság egészét. Jelenleg még folyik az útkeresés, a vállalatok, kormányzatok keresik a lehetőségeket arra, hogy az AI integrálásával hogyan növelhető a hatékonyság. Európában a szabályozás is kiemelten fontos szerepet kap, az AI Act világszinten elsőként szabályozza a mesterségesintelligencia-fejlesztési és felhasználási lehetőségeit, viszont ez azt is jelentheti, hogy más régiókkal, elsősorban Ázsiával vagy akár az Egyesült Államokkal szemben hátrányba kerülünk. 

Bár az alapvető digitalizációs lemaradásunk jelentős, Magyarország miként áll napjainkban az AI-hoz? Mennyire jellemző a nyitottság, mennyire használják a vállalatok?

A Digital Decade adatai alapján hazánkban csak a kkv-k 3 százaléka használja az AI-t, ami jelentősen lemarad az egyébként szintén nem túl magas 8 százalékos uniós átlagtól. Mi arra számítunk, hogy a következő adatközléskor már magasabb arányt látunk itthon is. Az IVSZ-nél egyértelműen érdeklődést érzékelünk a technológia iránt, mindenki a gyakorlati tapasztalatokra kíváncsi, keresi a jó gyakorlatokat, felhasználási lehetőségeket.