A japán törvényhozók először 2021-ben javasolták a rövidebb munkahetet. A célkitűzés az volt, hogy ösztönözzék a munkaerő megtartását, és csökkentsék a túlhajszoltság miatt megbetegedő vagy meghaló munkavállalók számát egy olyan gazdaságban, amely már most is hatalmas munkaerőhiánytól szenved. Az irányelvek túlórakorlátokat és fizetett éves szabadságot is tartalmaztak.
A kezdeményezés azonban lassan indult: az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium szerint Japánban a vállalatoknak csak mintegy 8 százaléka engedélyezi a munkavállalóknak, hogy hetente három vagy több nap szabadságot vegyenek ki.
Nem csak a vállalatok, a munkavállalók is tétováznak
Az elektronikai gyártó Panasonic, Japán egyik legnagyobb vállalata 2022 elején döntött a kezdeményezés felkarolása mellett. Több mint két év elteltével 63 ezer alkalmazottja közül mindössze 150-en döntöttek a négynapos munkarend mellett – mondta a vállalat egyik képviselője az Associated Pressnek.
A négynapos munkahetet bevezető nagyvállalatok közé tartozik az Uniqlo anyavállalata, a Fast Retailing, az elektronikai óriás Hitachi és a Mizuho pénzügyi cég. A munkáltatók mintegy 85 százaléka számolt be arról, hogy szokásos heti két szabadnapot ad a dolgozóknak.
A plusz szabadnapoktól való vonakodás nagyrészt annak a kultúrának köszönhető, hogy a munkavállalók a vállalatok érdekeit maguk elé helyezik, beleértve azt a társadalmi nyomást, hogy csapatjátékosnak és keményen dolgozónak tűnjenek.
Ez az intenzív munkakultúra Japán 2. világháború utáni korszakából származik, amikor a gazdaság fellendítése érdekében Sigeru Josida akkori miniszterelnök arra kérte a nagyvállalatokat, hogy ajánlják fel alkalmazottaiknak az élethosszig tartó munkahelyi biztonságot, és csak annyit kértek, hogy a munkavállalók azt hűséggel hálálják meg.
Túlmunka és népességfogyás
A munka és a magánélet egyensúlyának előtérbe helyezésével kapcsolatos vonakodás aggasztó egy olyan gazdaság számára, amely az alacsony születési rátával és a népesség elöregedésével küzd. Fumio Kisida miniszterelnök 2023 januárjában arra figyelmeztetett, hogy az ország a csökkenő születési arányszám miatt az összeomlás szélén áll.
A túlhajszoltság összefügg az alacsonyabb születési rátával, mert csökkenti a randevúzás, a házasságkötés és a gyermekvállalás esélyét. Egy júliusi tanulmány szerint a negyedik legnagyobb gazdaságának 2040-re várhatóan közel egymillió munkavállaló hiányával kell szembenéznie.
Japán erőfeszítései összhangban vannak más országok kezdeményezéseivel, amelyek a munkanapok számának csökkentésére irányulnak. A koncepció az elmúlt években egyre nagyobb lendületet vett, amit a munkához való mérgező viszonyával küszködő posztpandemikus társadalom állapota ösztönzött.
Van ahol működik, van ahol nem
Áprilisban Szingapúr, amely hasonló népesedési problémával küzd, bejelentette, hogy a munkavállalók hamarosan rövidebb munkahetet és rugalmasabb munkaidőt kérhetnek. Izland, Írország, az Egyesült Királyság és Spanyolország is kísérletezett már a négynapos munkahét bevezetésével.
Abból a 61 brit vállalatból, amely 2022-ben részt vett a négynapos munkahét hat hónapos kísérletében, 54 egy évvel később is folytatta a rövidített hetet, 31 pedig azt állította, hogy tartósan így fog eljárni.
Görögország viszont éppen ellenkező irányba indult el a népességfogyás és az alacsony termelékenység elleni küzdelemben, amikor júniusban bevezette a hatnapos munkahetet egyes iparágak számára.