Míg az idei évben Európa több országában és Észak-Amerikában is kimagaslóan sok jégkár volt, addig Magyarországon a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károk keletkeztek – írja az Agrárminisztérium.

A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott, többször alakultak ki heves zivatarok, amelyek esetenként kisebb jégesővel is párosultak, illetve villámárvizet eredményeztek. A jégkármérséklő rendszer működtetése ugyanakkora az idén is hozzájárult a jégesők okozta károk mérsékléséhez.

A környező országokat nézve látható, hogy hazánkban az ott regisztrált károkhoz képest elhanyagolható mértékű jégeső okozta kár keletkezett.

Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszernek az idei a hatodik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,8 milliárd forintot biztosít.

Rekordösszegű károkat okoztak az idei viharok az Allianznál

A nyári viharszezon az elmúlt 5 évet nézve idén volt a legerősebb az Allianz statisztikái szerint, de az elmúlt 8 hónapot nézve is rekordévet tudhatnak maguk mögött. A biztosító 2023-ban közel 35 000 kárbejelentésre több mint 3,5 milliárd forintot fizetett ki. Az Allianz Hungáriához az év első 8 hónapjában közel 35 000 lakóingatlannal kapcsolatos kárbejelentés érkezett viharos időjárással összefüggésben, ami az elmúlt 5 év rekordjának számít, az ötéves átlagnál pedig 30 százalékkal magasabb (35 000 vs 27 000). A társaság idén augusztusig bezárólag 3,5 milliárd forintot meghaladó kártérítési összeget fizetett már ki ezekre a károkra, ami több mint másfélszerese az előző 4 év teljes évi átlagának. A viharkárok átlagos kártérítési összege 100 000 forint körül alakult a lakásbiztosításoknál.

Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.

Hazánkban idén alapvetően egy-egy durvább szupercella (amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód) jellemzően csak egy-egy szűkebb területen okozott nagyobb károkat.

A védekezés révén általánosságban elért eredmények beszédesek:

  • 2022-ben a gazdálkodók csak 28 400 hektárra jelentettek be jégkárt,
  • míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra,
  • a 2023. évi védekezési időszakban 30 678 hektárra jelentettek jégkárt, ami az előző rendkívül aszályos évben bejelentett kárjelentett területhez képest 8 százalékos növekedést jelent.

A generátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

 

Idén százmilliárdot buktak a magyar gazdák, a kamara szerint jövőre sem lesz jobb a helyzet

Magyarország, mint agrárország?! Ugyan már! Egészen döbbenetes, de a rendszerváltás óta egymillió hektár termőföldet vontunk ki a mezőgazdasági termelésből és építettünk a helyén házakat, utat és gyárakat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a földalapú támogatási kérelmekből kiszámolta, hazánkban mintegy ötmillió hektáron folyik mezőgazdasági munka. Bővebben >>>